Az Egyesült Államok és Dánia közös munkacsoportot hoz létre, hogy megvitassák a Grönlandot érintő kérdéseket - jelentették be a Fehér Házi találkozó után, melyen Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter és grönlandi kollégája folytatott megbeszélést Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel és JD Vance alelnökkel - írja a Reuters.
Ez a szerdai találkozó volt az első vezetői szintű egyeztetés Grönlandról. A washingtoni megbeszélést régóta szorgalmazta a dán és a grönlandi vezetés, abban bíztak, hogy ezzel csillapíthatják a Trump kijelentései miatti válságot. Ők eredetileg csak Rubio külügyminiszterrel akartak találkozni, Rasmussen elmondása szerint azonban Vance alelnök is részt akart venni a megbeszélésen. Európai diplomaták szerint a Fehér Ház korábban hónapokon át elutasította Dánia egyeztetési kísérleteit Grönland ügyében.
Áttörést ugyanakkor ez a megbeszélés sem hozott azon kívül, hogy megállapodtak ennek a néhány héten belül összeülő munkacsoportnak a felállításában. Washington nem engedett abból az álláspontjából, hogy meg kell szereznie Grönlandot - ezt a hozzáállást pedig Rasmussen és Motzfeldt elfogadhatatlan szuverenitássértésnek nevezte.
„Nem sikerült megváltoztatnunk az amerikai álláspontot”
– mondta a dán külügyminiszter a találkozó után a washingtoni dán nagykövetség előtt. „Egyértelmű, hogy az elnöknek megvan ez a vágya, hogy uralmat szerezzen Grönland felett.”
Donald Trump elnök szerdán ismét kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van Grönlandra, és hogy Dániára szerinte nem lehet számítani a sziget védelmében.
„Grönland rendkívül fontos a nemzetbiztonság szempontjából, beleértve Dánia nemzetbiztonságát is” – mondta Trump újságíróknak az Ovális Irodában. „A probléma, hogy Dánia semmit nem tud tenni, ha Oroszország vagy Kína meg akarja szállni Grönlandot, miközben mi mindent meg tudunk tenni. Ezt a múlt héten Venezuelával kapcsolatban is megtapasztalták” – tette hozzá az amerikai elnök. Trump arról nem ejtett szót, hogy a NATO 5. cikkelye alapján az Egyesült Államok és a többi tagállam most is köteles lenne megvédeni Grönlandot egy külső támadástól.
Trump ugyanakkor azt is mondta, hogy Grönland jövőbeli kormányzását illetően „valami megoldás születik majd” a Dániához tartozó tengerentúli területtel kapcsolatban.
A washingtoni találkozó előtt Grönland és Dánia közölte: NATO-szövetségeseikkel szoros együttműködésben megkezdték katonai jelenlétük növelését Grönlandon, hogy megerősítsék az északi-sarki védelmet.
Trump egy éve hajtogatja, hogy kell neki Grönland, de eddig csak félig-meddig hittek neki. Venezuela óta viszont már kevesen kételkednek ebben. Mi van az elnök Grönland-mániája mögött, és miért furcsább ez a többi kilátásba helyezett amerikai akciónál? Mit tehetnek a dánok és mit akarnak a grönlandiak?
Éppen azon a napon jelentették ezt be, amikor a dán külügyminiszter Washingtonba utazott a sziget jövőjéről tárgyalni.