Kijev az utóbbi napokban minden hobbicsillagász álma: minimális a fényszennyezés, tisztán kivehetőek a csillagképek a harmincemeletes házak felett. Elvétve világít egy-két ablak, a jelzőlámpák és a közvilágítás működése esetleges. A derült éjszakai égbolt még hidegebbet jelez előre. Este tizenegykor már -17 fok van, és messze még a hajnal.

„Tizenöt fok!” – mondja örömmel a 74 éves Tánja, miután ránéz a hőmérőre. „Lehet csak azért, mert vacsorát főztem” – teszi hozzá elgondolkodva. Mind a négy rózsát égve hagyja a gáztűzhelyen, miután leveszi róla a borscsot. 42 órája nincs áram és fűtés, egy EcoFlowról világít egy állólámpa a nappaliban.

Először jól tartotta az épület a meleget, napokig 17-18 fok volt, de pár napja elkezdett rohamosan csökkeni, jelenleg 13 foknál tart. Pár órája visszakapcsolták az áramot, de mivel mindenki egyszerre dugta rá a hálózatra az eszközeit, a vezeték túlmelegedett és leégett – újra áram nélkül maradt a háztömb, és Tánjának gyalog kell felmásznia az ötödik emeletre. Bár egyébként sem használná a liftet: bármikor elmehet az áram, csapdába ejtve a benne lévőt, és a lépcsőházban már kezd fagyni: a lépcsőket sózzák a lakók, hogy ne csússzanak.

Az ukrán energetikai infrastruktúra ellen negyedik éve zajló orosz légihadjárat idén elkezdte teremni gonosz gyümölcsét, januárban hetekre nulla fok alá csökkent a hőmérséklet Ukrajna-szerte, az erős havazás pedig fény (és hő)-visszaverő réteget terített az egész országra, fokozva a hideget. Moszkva ekkor úgy döntött: kiterjedt légicsapásokkal megpróbálja a hárommilliós főváros, Kijev lakosságának élete legnyomorúságosabb telét előidézni. Ilyen hidegben a lakások napok alatt teljesen kihűlnek és mindenféle javítás exponenciálisan nehezebbé válik, ridegebb az acél, másképp viselkedik az anyag a hegesztőpálca alatt.