Felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Fővárosi Főügyészség annak a lánynak az ügyében, akit az elsőfokú, jogerőre emelkedett bírósági ítélet szerint nem erőszakoltak meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) kollégiumában 2022 nyarán. Az eredeti hírt az Index közölte, a Főügyészségtől további részleteket tudtunk meg.

Ha az indítványt elfogadják, „a Kúria hatályon kívül helyezi az ítéletet és az elsőfokú eljárást meg kell ismételni” – közölte kérdésünkre a Főügyészség.

Az indítványt az első fokon eljáró bíróságnak nyújtották be, ahol az R.-ként ismert lány ügyében döntöttek. A bíróság ezután az iratokkal együtt egy hónapon belül átadja az indítványt Kúriának, amely „beszerzi a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát, és ezt követően kézbesíti az indítványt és a nyilatkozatot a védőnek és a vádlottnak” – tudtuk meg a Főügyészségtől.

Miért gondolták meg magukat?

Ez az egész azért is érdekes, mert miután az R.-ként ismert lány ügyében vádlott férfit 2025 novemberében felmentették, az ügyben eljáró területi ügyészség nem érezte szükségét a fellebbezésnek. Kérdésünkre, hogy mi változott, a Főügyészség szerdán a következő választ küldte:

„A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint az írásba foglalt ítélet szerinti tényállásnak van olyan megállapítása, amely alapján a szexuális erőszak bűntette megállapítható lehet.”

Az elsőre nem túl sokatmondó válaszból kiderül, hogy a Főügyészség fontos változtatással állt bele az ügybe: most már szexuális erőszakról beszélnek. A területi ügyészség ugyanis 2023-ban szexuális kényszerítés miatt emelt vádat a férfi ellen, aki 2022 nyarának egyik hajnalán belépett R. kollégiumi szobájába, órákon át ott volt, és több szexuális aktus történt közöttük úgy, hogy R. egy idő után jelezte, hogy nem akarja azt.

Az eredeti vád tehát nem szexuális erőszak volt, hanem kényszerítés. A két tétel közötti különbség fontos szerepet kapott az ügyben – különösen, hogy ahány szereplővel beszéltünk korábban, annyiféle képen értelmezték a különbséget.

R. ügyvédje, Keviczki István szerint az ügyészség vádja alapból azért bukott el, mert nem szexuális erőszak miatt emeltek vádat, a kényszerítést pedig eleve nem lehetett bizonyítani. Az ügyészség erre akkor azzal reagált, hogy a bíróságot nem kötötte az ő vádjuk, módosíthattak volna rajta – ráadásul az ítélet szóbeli indoklása során a bíró utalta arra, hogy a szexuális erőszakot sem tartják megalapozottnak.

Mikor decemberben az ügyészséget arról kérdeztük, hogy miért kényszerítés miatt emeltek vádat, közölték, hogy a vallomások és a bizonyítékok alapján döntöttek. Decemberi álláspontjuk szerint „a szexuális erőszak megállapítását lehetővé tevő erőszakra vagy fokozott, élet vagy testi épség elleni fenyegetésre nem merült fel bizonyíték. A bíróság sem állapított meg ilyet.”

Hozzátették, hogy „kifejezett verbális fenyegetésre – olyan, a büntető törvény szerinti, súlyos hátrány szóbeli kilátásba helyezésére, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen – egyáltalán nem merült fel adat”. Az ügyészség a vádlott tolakodását és a körülményeket „értékelte kényszerítő-fenyegető jellegűnek”.

Kérdésünkre, hogy most mi változott, a cikk elején idézett válasznál a Fővárosi Főügyészségtől bővebb indoklást nem kaptunk. Pedig arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a területi ügyészség miért fogadta el a bíróság ítéletét, ha a Főügyészség utólag felülvizsgálatot kér. Annyit lehet tudni, hogy a Fővárosi Főügyészségnek az ítélet írásba adása után lett lehetősége arra, hogy indítványozza a felülvizsgálatot.

Mit tudunk, mi történt?

A legtöbb információnk a 2022 nyarán történtekről az áldozat ügyvédjétől, illetve az R. ügyét aktivistaként felkaroló Mérő Verától származik. 2022 augusztusában R. hallgatótársa – akivel az áldozatnak korábban is viszonya volt – egy buli után részegen benyitott a félálomban lévő lány kollégiumi szobájába, és órákon keresztül úgy létesített vele szexuális kapcsolatot, hogy közben a más okból is síró lány többször is jelezte, hogy nem szeretné, kérte, hogy hagyja abba, mondta, hogy fájdalmai vannak és próbálta letolni magáról.

Egy ponton az ügyvéd szerint R. azt is megkérdezte a férfitől, hogy tisztában van-e azzal, hogy amit csinál, az erőszak.

Ehhez képest az elmondások szerint a férfi volt, hogy kinevette, ránehezedett, lefogta, az ellenkezést semmibe vette. A férfi már aznap bocsánatot kért, később üzenetben is beismerte, hogy a lány akarata ellenére cselekedett, de olyat is írt neki, hogy „ha tudom, hogy ennyire kivagy, akkor lehet, hogy nem pöcsrészegen kezdek betoppanni hozzád, hanem másnap reggel lenyugodva.”

Erről egyébként R. ügyvédje azt mondta, hogy az üzenetekkel az elkövető nem büntetőjogi értelemben tett vallomást, viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte ez alapján a férfi erkölcsi értelemben felelősséget érzett az eset miatt.

Az eset másnapjáról, a nyomozás folytatásáról, a hatóságok tétlenségéről és az MKE vezetésének a diákokkal való összefeszüléséről ebben a cikkben írtunk bővebben.