Csődbe ment a falu, ahol az önazonossági törvényt a lehető legszigorúbban alkalmazták – írja a Népszava. Erről maga az önkormányzat értesítette a lapot, amikor feladott ott egy apróhirdetést, a következő szöveggel:

„Vizslás község önkormányzata ezúton értesíti üzleti partnereit, hogy csődeljárás alá került.”

A Népszava többször kereste Sándor József polgármestert, hogy a csődeljárás hátteréről érdeklődjenek, de előbb a rossz vételre hivatkozva nem válaszolt, visszahívást kért, később írásban kérte a kérdéseket, arra viszont már nem is reagált. A lap szerint jelenleg közel harminc olyan település található Magyarországon, ahol csődgondnok felügyeli az adott önkormányzat gazdálkodását (összesen nagyjából 3500 település van az országban).

Tavaly ősszel az önazonossági törvény adta lehetőséggel élve a KDNP-s vizslási önkormányzat olyan rendeletet hozott, miszerint a településen eladóvá váló ingatlanok esetében elővásárlási jogot élvez a vizslási önkormányzat, az adásvétel tárgyát képező ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa és a településen ingatlantulajdonnal rendelkezők – ebben a sorrendben.

Ha valaki ezek ellenére is tud szerezni ingatlant Vizsláson, csak akkor települhet be ténylegesen, ha

• bemutatja az erkölcsi bizonyítványát, és büntetlen előéletű;
• legalább középfokú végzettsége van;
• nullás adóigazolást visz az önkormányzatnak;
• tisztázott, folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik (a lakcímlétesítési kérelem benyújtását megelőző két évben rendelkezik legalább 365 nap biztosítotti jogviszonnyal);
• személyes meghallgatáson vesz részt a képviselő-testület előtt;
• megfizeti a betelepülési hozzájárulást, ami az ingatlan bruttó vételárának 10 százaléka,
• vagy ha ingatlanszerzés nélküli a lakcímlétesítés, akkor 150 ezer forint.

Itt írtunk arról, miért jogsértőek az önazonosságra hivatkozva hozott rendeletek. Itt pedig arról írt a TASZ, mi az az önazonosság.