• Potenciálisan több százezer, az államigazgatásban dolgozó magyar munkavállalót figyeltethetett eddig meg a kormány titkosszolgálati eszközökkel a munkahelyén, a szolgálati járműve belsejében és közterületen úgy, hogy a környezetükbe akár még „téglákat” is beépíthetett.
• Mindezt jogszerűen, bármiféle bírósági kontroll nélkül, pusztán Pintér Sándor belügyminiszter vagy a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőjének utasítására tehette meg a rendőrség úgy, hogy az egész folyamat felett az ügyészség gyakorolt kontrollt.
• Csakhogy ennek elvileg nemsokára vége szakad, az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanis kedden elkaszálta a magyar törvényt.
• Az ügyben Szelényi Zoltán orvos és több, államigazgatásban dolgozó magánszemély akkor kezdett éveken át tartó jogi harcba, amikor. a jogszabály hatályát a kormány 2021-ben kiterjesztette az egészségügyi dolgozókra és az államnak dolgozó munkavállalók további jelentős csoportjaira.

Nagy jelentőségű, orvosok, pedagógusok és gyermekvédelmi szakemberek tízezreit érintő döntést hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban, tudta meg a 444:

Szelényi Zoltán orvos és mások kereseteinek helyt adva kimondták, hogy az úgynevezett „megbízhatósági vizsgálat” a jelen formájában sérti az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkét, ami a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot takarja.

Az ügyben eljáró Litresits András ügyvéd szerint a magyar törvényt alapvetően azért kaszálta el az EJEB, mert „a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása során gyakorlatilag semmiféle, annak alkalmazását és az érintett védő garancia nem érvényesül, nincs szükség gyanúra, bárkit mindenféle előzmény nélkül megfigyelhetnek és velük szemben megfigyelési eszközöket alkalmazhatnak.”

Litresits a 444-nek azt mondta, hogy a strasbourgi döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kellene helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt.