Nem voltam nagyon nyugodt - meséli T., amikor tavasszal váratlanul idézést kapott a rendőrségtől. A nőt az óbudai kapitányságra rendelték be egy hétfő reggeli időpontra „bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként”.

T. megpróbálta megtudni, hogy miről van szó, de telefonon „sem a bűncselekmény típusáról, sem az elkövetés pontos időpontjáról nem adott információt a nyomozó, kifejezetten lerázó stílusban hozta a tudtomra, hogy ha a kihallgatáson nem jelenek meg, akkor előállíttatnak”. A rendőr annyit elárult, hogy egy 2025. év eleji, budapesti bűncselekményről van szó, és T.-t az arcfelismerő rendszerük azonosította elkövetőként.

Itt megpróbálta jelezni T., hogy egészen biztosan tévedés lesz, merthogy ő szegedi, és fél éve nem járt Budapest környékén sem. Nem hatotta meg a nyomozót, aki egyébként sem volt nagyon barátságos, neheztelt amiatt, hogy milyen nehéz volt elérni a nőt.

„Mondanom sem kell, hogy az eset abszurditása mellett a kihallgatáson való megjelenéshez nemcsak szabadságot kellett kivennem, hanem a munkáltatóm felé is jeleznem kellett, hogy pontosan milyen ügyben lennék távol, ami borzasztóan kínos és megalázó volt egyszerre” - idézi fel T. Egyeztetett egy ismerősei által ajánlott büntetőjogásszal, akitől kapott tanácsokat, de végül egyedül ment a kihallgatásra, mert elég magas óradíjért vállalta volt az ügyvéd a kíséretet. A rendőrök csodálkoztak is, hogy ügyvéd nélkül érkezett, de T. szerencséje az volt, hogy nem üres kézzel ment a kapitányságra.

Alaposan meglepődött, hogy azzal gyanúsítják: ellopott egy óriási, ember nagyságú plüssmackót egy óbudai virágbolt elől február 20-án reggel 8 óra 18 perckor. Azon pedig még jobban meglepődött, amikor megmutatták neki a kamerafelvételekről készült fotókat. A mackótolvaj nő ugyanis cseppet sem hasonlított rá, sem korban, sem testfelépítésben, sem sehogy. A rendőr szerint az orruk azért hasonlít.