Tóth Gabi: Én nem tudom, mi a bajuk az embereknek, jómódjukban, bazdmeg, nem tudnak mit kezdeni

• „Betudom annak, hogy énvelem nem volt közös titok.”
• „Közös titok, nagyon szép megfogalmazás. Tehát hogy arra gondolsz, hogy lelki társakká válnak a drog miatt zenekarok, menedzserek, szervezők?”

– ez a párbeszédrészlet a Mandiner legvagányabb fenegyereke, Lentulai Krisztián és a NER pacsirtája, Tóth Gabi között hangzott el, miután Tóth arról beszélt, hogy nem hívják fesztiválokra. „Igen, és támogatom is a másikat, mert nem akarok lebukni” – fejtette meg a zeneipar működését Tóth Gabi, polgári nevén Tóth Gabriella, aki tiniként ugyan beleszívott egy-két füves cigibe, de utána két napig olyan rosszul volt, hogy mentőt akart hívni magára.

„Volt egy időszak, amikor nagyon rámentem arra, hogy szeretnék bekerülni ilyen fesztiválokra. Mindig azt kaptam, hogy csak akkor kerülhetek be, ha én előtte klubokban bizonyítom, hogy vesznek rám jegyet” – mondta Tóth, aki szerint mivel őt nem hallgatják egyetemisták, hanem inkább tinik, és 25 felettiek, meg anyukák és nagyszülők, ezért nem tud teltházas klubkoncerteket felmutatni (mint koncertjáró, állítom, hogy 25 felettiek is járnak szórakozóhelyekre). Ezután azon elmélkedett, hogy vajon vannak-e manapság még klubok, olyanok, mint például a Trafó (ami egyébként manapság egy színház).

Jár cserébe falunapokra, ahova mások nyilván nem járnak, úgyhogy ő olyan embereket is ismer, akiket mások nem ismernek. Az énekesnő szerint manapság az embereknek már nincsenek elveik, régen bezzeg. A 2023-2025-ig tartó rossz időszakából kilábalt, pénzügyi nehézségei megoldódtak, aminek köszönhetően az emberek is elkezdtek visszaszivárgoni az életébe.

Ami az országban tetszik neki – anélkül, hogy propagandistaként tűnne fel, de egyébként leszarja, hogy miket írnak róla –, hogy az embereknek meg kell dolgozniuk a megélhetésükért, kivéve néhányakat, amivel aztán lehet hergelni a prolikat. Azt tanácsolja mindenkinek, hogy „kezdjünk el a saját életünkért felelősséget vállalni, mert szerintem itt a legnagyobb probléma ez: nulla felelősségvállalás van emberekben, felnőtt emberekben. Olyanokban is, akik gyereket nevelnek.” Lehet szerinte másokra mutogatni, hogy miért szar, de „itt azért olyan megbecsülés van. Én nem tudom, mi a bajuk az embereknek. Jómódjukban, bazdmeg, nem tudnak mit kezdeni sokan.”