A hágai nemzetközi bíróságon 2023 óta zajlik Hashim Thaçi volt koszovói elnök és három vádlott-társának pere. A vádirat szerint Thaçi és társai az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején a Koszovói Felszabadítási Hadsereg, tehát egy albán gerillaszervezet parancsnokaiként háborús bűncselekményeket követtek el. A koszovói háborús bűnökkel foglalkozó ügyészek hétfőn a vádbeszédükben a volt elnökre 45 év börtönbüntetést kértek, írja a Reuters.

Thaçi 2020-ban lemondott elnöki posztjáról, miután megígérte, hogy amennyiben bíróság elé állítják, azonnal lemond hazája hírnevének érdekében. Az ügyészek szerint ő és társai száznál több politikai ellenfelüket és a vélelmük szerint a szerb biztonsági erőkkel együttműködő személyt öltek meg, illetve több százat bántalmaztak, kínoztak meg a Koszovó Felszabadítási Hadsereg által működtetett ötven fogolytábor valamelyikében. A vádak szerint sok ellenfelüket erőszakkal tüntették el az 1998-99-es felkelés alatt és röviddel után.

„A vádlottak bűncselekményeket követtek el vélt ellenfeleik ellen, hogy átvegyék az irányítást Koszovó felett” – mondta Kimberly West ügyész a hétfői tárgyaláson. Az ügyészek szerint az erőszakos akcióik nemcsak a politikai ellenfeleik, hanem a kisebbségi szerbek és romák ellen is irányultak, bár áldozataik többsége Koszovó 90 százalékos albán többségéhez tartozott.

Az 57 éves volt elnök, aki 2008 és 2020 között miniszterelnök és külügyminiszter is volt a függetlenné vált Koszovóban, a társaival együtt az összes vádat tagadja. Az ügyvédei, akik várhatóan szerdán tartják meg záróbeszédüket, korábban azzal érveltek, hogy Thaçi nem volt valódi hatalma a Koszovói Felszabadítási Hadsereg és katonai parancsnokai felett a felkelés idején és azt követő időszakban.

Amikor a tárgyalása csaknem három éve elkezdődött, mind Pristinában, mind Hágában sokan tüntettek Thaçi mellett, akit a koszovói függetlenedési törekvések hőseként is tisztelnek. Sokan úgy érzik, hogy a per magát a koszovói függetlenedést kérdőjelezi meg.