Magyar Péter: „Nem Fidesz-lightot, nem Orbán Viktor 2-t építünk”

• Már vannak elkészített törvénytervezeteik és forgatókönyveik különböző arányú győzelmekre.
• Úgy gondolja, hogy a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, az alkotmánybírók, a számvevőszék elnöke és a médiahatóság vezetői érezni fogják, hogyan döntött a magyar nép.
• A jelenlegi közbeszerzési rendszert úgy ahogy van kukába dobná, és olyat vezetne be, amin Mészáros Lőrinc cégei nem fognak tudni nyerni.
• Vlagyimir Putyin Oroszországát fenyegetésnek tekinti Magyarországra és Európára, de nem hiszi, hogy az oroszok végleg leválaszthatók lennének az európai gazdaságról.
• Bízik abban, hogy a választások előtt béke lesz, és egyik első útját Kárpátaljára tervezi.
• Magyar Péter két évvel a politikai színpadra lépése után, két hónappal a választások előtt válaszolt a 444 kérdéseire.

444: Két hónap múlva, április 12-én lesz választás Magyarországon?

Magyar Péter: Igen.

Ez egy tiszta, demokratikus választás lesz?

Nyilván nem, de ezt eddig is tudtuk. Ilyen körülmények között készülünk, és próbálunk sokkal többet nyújtani, mint amit egy teljesen tiszta és demokratikus választás esetén kellene. Ezért nyújtunk 120 százalékot, ezért kérjük az önkénteseinket is minél keményebb munkára, ezért várjuk el a szakértőinktől is, hogy minden körülmények között a maximumot nyújtsák. Felesleges az egyenlőtlen körülményekre mutogatni, miközben elindulunk a választáson. Semmi sem fog megváltozni tőle. Vannak olyan sportesemények is, amikor nem teljesen kiegyenlített a pálya, és tudja az egyik csapat, hogy neki többet kell nyújtani. Mi ezt tesszük, és meggyőződésem, hogy tudunk győzni ilyen körülmények között is.

A két nagy párt miniszterelnök-jelöltje Magyar Péter és Orbán Viktor lesznek?

A magyar alkotmányos rendszerben nincs ilyen, hogy miniszterelnök-jelölt. Listavezetők vannak, és alapesetben a győztes párt listavezetőjét szokta felkérni a köztársasági elnök miniszterelnök-jelöltnek, de volt már ezzel ellentétes történés is.

És önök ketten lesznek a listavezetők?

Valószínűleg én fogom vezetni a Tisza listáját. Ezt a napokban véglegesíteni fogja a Tisza elnöksége. Hogy a Fideszét ki fogja vezetni, azt nem tőlem kell kérdezni.

Ön szeretné vezetni a Tisza listáját?

Most van a kétéves évfordulója a Partizán-interjúnak, azóta hellyel-közzel benne vagyok a közéletben. Rengeteget tanultam, készültem, nagyon sokat tapasztaltam, láttam. Szerintem ez a természetes, és úgy érzem, hogy a közösségünk is azt várja el, hogy én vezessem a listát.

Ebben a két évben mikor döntötte el, hogy ön szeretne lenni ennek az országnak a miniszterelnöke?

Nem tudom, hogy általában van-e ilyen pillanat valakinek az életében. Az enyémben nem volt. Inkább talán úgy helyes a kérdés, hogy mikor döntöttem úgy, hogy beleállok, hogy beleállunk, és hogy ebből egy politikai mozgalom lesz. Szerintem senki nem látta ezt jönni 2024. február 11. előtt, de még március közepe előtt sem.

Valamikor március 15-e környékén, az első nagy rendezvényünk sikere és a visszajelzések után döntöttem el, hogy próbálunk egy valós alternatívát kínálni a magyar embereknek. Persze én személy szerint akkor sem gondoltam, hogy itt fogunk állni 2026 februárjában, amikor valós, tényleges esélyünk van arra, hogy visszavegyük a hazánkat. Nyilván egy nagyon fontos lépés volt az első országjárás, az európai parlamenti választás eredménye, és azt követően a felgyorsult események. Ezt tudom erre mondani. Nem volt egyetlen ilyen pillanat.

FIDESZ ÉS FIDESZ-LIGHT

Vannak ellenzéki szavazók, akik gyanakvással tekintenek önre és a Tiszára, és valamiféle Fidesz-lightot látnak benne. Mi az, amiben ön és Orbán Viktor világképe gyökeresen különbözik? Kérem, ne a korrupciót mondja!

Szerintem nagyon sok mindent meghatároz az ember neveltetése. Az, hogy honnan jött, hogy miért akarja a hatalmat, vagy miért veszi magára a kormányzás felelősségét. Így utólag visszanézve a leköszönő miniszterelnökről egyértelműen látszik, hogy ő már fiatalkorában bizonyos célok miatt akarta megszerezni a hatalmat. Nálam nincs ilyen most sem.

Sokszor elmondtuk a Tiszában, nemcsak a listavezetővel kapcsolatban, nemcsak a pártelnökkel kapcsolatban, hanem a szakértőinkkel, a párt tisztségviselőivel kapcsolatban is, hogy ha van jobb az adott területen, akkor mi szívesen fogadjuk őt. Úgy igyekeztünk megválasztani munkatársainkat, hogy a lehető legjobb, legfelkészültebb, legbecsületesebb, legtisztességesebb embereket hozzuk be. Alapvetően ez szerintem meghatározza a dolgokat.

Nem szeretem a Fidesz-light kifejezést. Nem Fidesz-lightot, nem Orbán Viktor 2-t építünk. Nekem is és a kollégáimnak is volt egy civil élete. Nem sajnáltatva magunkat, de sokkal kellemesebb élettel és kiegyensúlyozottabb magánélettel járt, mint a jelenlegi helyzet. Nem várom azt, hogy mindenki megértse ennek a helyzetnek a nehézségét, de nem egyszerű feladat.

Én valószínűleg ezen a héten vagyok utoljára a gyerekeimmel a választás napjáig. Jövő hétfőn elindulok egy országjárásra, és a legritkább esetben fogok előfordulni Budapesten. Ezt a gyerekeimmel is megbeszéltem, most a héten még péntekig velem vannak. Heti váltásban vagyunk, ma találkoztam a volt feleségemmel is egy családi esemény miatt, és megkértem, hogy április 12-ig ő legyen szinte végig a gyerekekkel. Nagyon sok lemondással jár ez a helyzet, de még egyszer mondom, nem sajnáltatni szeretném magamat.

Mindenki látja, hogy ma Magyarországon milyen helyzetbe kerül az, aki szembemegy a hatalommal. Talán abból is látszik, hogy nem Fidesz-light vagyunk, hogy a Tisza politikusai azok, akiket valóban támadnak. Egyik ellenzéki párt, ideértve a Mi Hazánk nevű szatellitpártot is, sem kap semmilyen komoly támadást a hatalom részéről. Elég, ha megnézzük ezt a gödi esetet, ahol ők is felszólaltak, mi is. Kit perelnek be, kit fenyegetnek, kit nem, kit hívnak be a köztévébe, vagy az Indexen ki szerepel egyórás interjúban, ki nem, kinek hazudnak a magánéletéről, vagy éppen a szakmai életútjáról, és kiéről nem.

És persze azért sem lehetünk Fidesz-light, mert az egyik fő célkitűzésünk a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaépítése és a miniszterelnöki ciklusok maximálása.

A Tisza sikere azon is múlhat április 12-én, hogy a még kitartó DK- és Kutyapárt-tábor végül kire szavaz. Azon kívül, hogy önök a legerősebb párt, mit tud ajánlani ezeknek az embereknek?

Jó szívvel ajánlom mindenkinek, nemcsak a Kutyapárt szavazóinak, nemcsak más ellenzéki szavazóknak, hanem a még meglévő Fidesz szavazóknak is, hogy olvassák el a működő és emberséges Magyarország alapjairól szóló programunkat. Most már itt is van előttünk bekötve, és igyekszünk minél több helyre eljuttatni. Ez egy olyan program, amihez hasonló nagyon régóta nem volt Magyarországon.

De nagyon fontos még, habár azt kérte a kérdésében, hogy ne erre hivatkozzak, hogy kinek van valós esélye. Azért szavazni valakire, hogy utána elvesszen a szavazat, vagy éppen Orbán Viktor hatalomban tartsa vele, az nem éri meg. És akkor nagyon finoman fogalmaztam. Köszönöm minden magyar ember nevében azoknak az ellenzéki, volt ellenzéki szereplőknek, akik felismerték az idők szavát, és a hazájuk érdekét a saját politikai túlélésük vagy megélhetésük elé helyezték. Őróluk, és azokról a szatellit ellenzéki pártokról, akiket a Fidesz pénzel, zsarol, vagy megkér, akik elindulnak és megosztják a rendszerváltást akaró szavazókat, mindenkiről ítéletet fognak mondani a magyar választók április 12-én.

Következetesen elzárkózik mindenkitől, akire csak rávetül az „óellenzékiség” árnyéka, ugyanakkor a Tisza ismertebb arcai közül Ruszin-Szendi Romulusztól Orbán Anitáig többen meglehetősen komoly fideszes múlttal rendelkeznek. Segítsen elmagyarázni, hogy Orbán Anita és Ruszin-Szendi Romulusz miért igen, és mondjuk Szabó Szabolcs és Hadházy Ákos miért nem!

Alapvetően téves az a feltevés, hogy mi zárkózunk el. A választóink, a Tisza közössége várja ezt el. Ruszin-Szendi Romulusz nem volt soha pártpolitikus. Orbán Anita sem. Szakember volt, aki egyébként kilépett a rendszerből, amikor az a rendszer teljesen más irányba ment. Soha nem voltak megválasztott képviselői a Fidesznek, soha nem szerepeltek ilyen pozícióban, de ezt elmondhatom a többiekről is.

Egészen világosan lefektettük ezeket az alapokat az elején. Aki MSZMP-tag volt, vagy az utóbbi 20 évben megválasztott országgyűlési képviselő, vagy nagyobb város polgármestere volt, az nem lehet a Tisza jelöltje vagy minisztere. Szerintem ez nagyon világos volt, elfogadták és ezt várják el az emberek. Ez nem valaki ellen szól, hanem a magyar választók mellett.

A Tisza felemelkedésének az egyik titka, hogy a teljes hatalmi elitet el akarják zavarni az emberek. Közös felelőssége van nagyon sok mindenben a hatalmi elitnek. Nyilván más mértékben annak, aki 16 évig kormányzott, mint akik csak 4 évig kormányoztak, vagy akik ellenzékben voltak. Mindenki jól, rosszul, szándékosan vagy tehetségtelenségének köszönhetően elbábozta a demokráciát Magyarországon. Mi ezt nem tesszük.

FORGATÓKÖNYVEK MINDENRE

Egy munkanapján mennyit foglalkozik azzal, hogy a Tisza megnyerje a választást, és mennyit azzal, hogy hogyan fogja a Tisza kormányozni ezt az országot?

Attól függ, hogy melyik időszakról beszélünk. Most, ahogy közeledünk a választáshoz, készen van a programunk, megvannak a szakembereink. A következő két hónapban alapvetően a választás megnyerésére kell koncentrálnom nekem is, meg az egész közösségnek. Írhatunk szép verseket, mint Illyés Gyula, meg jó programokat, de ha az a fiókba kerül, mint az Egy mondat a zsarnokságról sok évig, akkor ezzel sokra nem megyünk.

Nyáron vagy ősszel sokkal nagyobb arányban foglalkoztam a kormányzásra felkészüléssel. De nem csak én. Ez egy nagy közösség. 63 munkacsoport, több mint ezer szakértő, rengeteg önkéntes. Ezt a munkát koordinálni, szintetizálni, területekre lebontva összerakni, eldönteni, hogy ebbe a programba mi kerül bele, milyen részletességgel kerül bele, mi marad ki belőle, az nem olyan egyszerű feladat.

Mi az a választási eredmény, amit kudarcnak tartana?

Nem hiszem, hogy ez jó hozzáállás akár egy sportmeccsen, akár bármilyen szakmában.

Ott azért a vereséget általában kudarcnak tekintik.

Eleve rossz hozzáállás, és hát ebben azért élen járt a korábbi ellenzék, hogy előre arra gondolnak, hogy mi lesz, ha kikapnak. Sőt, azt megspékelték sokszor azzal, hogy ugyan tudták, hogy valós esélyük nincs, de már leosztották a pozíciókat. Nálunk ilyen nincs. Nincs B terv, meg C terv. Mi ezt a választást meg fogjuk nyerni, Magyarország ezt a választást meg fogja nyerni. Azon kell dolgoznunk, hogy minél nagyobb arányban kapjunk kormányzati felhatalmazást, hiszen akkor könnyebben és gyorsabban tudunk meghozni nagyon fontos döntéseket. Kevesebbet kell jogászkodni, kevésbé leszünk kitéve annak, hogy a bukott hatalom esetleg blokkoljon.

A programjuk nem foglalkozik azzal, hogy mit tesznek egyszerű többséggel és mit tesznek kétharmados győzelemmel. Vannak különböző forgatókönyveik?

Természetesen. Nagyon fontos elmondani, hogy jogállamot nem lehet jogállamellenes lépésekkel visszaépíteni. Voltak az előző választásnál olyan ötletek, hogy mindenféle feles többséggel hogyan írjuk felül a kétharmados vagy a sarkalatos törvényeket meg az alaptörvényt. Ezt én nem tartom egy jó útnak.

És arra a lehetőségre készülnek, hogy a Fidesz esetleg nem adja át a hatalmat?

Beszéltünk erről sokat. Én nagyon jól ismerem őket, ismerem minden területen a trükkjeiket, ismerem a mentalitásukat. Nem számítok arra, hogy könnyen be fogják ismerni a vereségüket.

A gyásznak van öt fázisa. Az első a tagadás, utána a hazudozás, és a legeslegvégén eljut az ember a beismerésig és a megnyugvásig. Azt ne kérdezze senki, hogy most éppen melyik fázisnál tartanak. Pontosan tudják, hogy milyen rosszul állnak, látják a belső felméréseiket, amik nagyjából megegyeznek a mi belső méréseinkkel, meg a nyilvánosságra került független kutatásokkal. Jelenleg egy kétharmados Tisza-győzelem szélén ingadozik a közvélemény. A következő két hónap nagyon sok mindent el fog dönteni.

Én nem hiszem, hogy az Európai Unióban és a NATO-ban megteheti egy hatalom, hogy ne adja át a kormányzati felhatalmazást. Biztos vannak trükkök, meg lehet ezt nehezíteni. Keveset beszéltünk róla, mert Magyarországon nem volt jelentősége, hogy mi történik a választás után addig, amíg fel nem áll az új kormány.

Mindent meg fognak próbálni, hogy meg tudják tartani a hatalmat, a lopott szajrét és a szabadságukat nagyon sokan. De nem fogják tudni megtenni. Bármit is gondol most a hatalom, sem alkotmányos trükkökkel, akár alkotmányos puccsal, akár az erőszakszervezetek felhasználásával. Hiszen a magyar katonák, a magyar rendőrök, polgárőrök, tűzoltók az alaptörvényre, a magyar nemzet szolgálatára esküdtek föl, és nem ennek az aljas, korrupt hatalomnak a szolgálatára.

Nagyon fontos, hogy a következő két hónapban mindenféle áskálódás, mindenféle fenyegetés, uszítás ellenére sikerüljön megőrizni a társadalmi békét, már amennyi még megmaradt belőle. Láthatóan ennek a hatalomnak az ellenkező az érdeke, hogy balhé legyen, hogy üvegcsörömpölés legyen, hogy eltereljék a lényegről a figyelmet, hogy hamisított cuccok legyenek, hogy fenyegetések legyenek. Mi ennek a provokációnak nem ülünk föl. Nekünk az a feladatunk, hogy menjünk előre békésen, de nagyon határozottan.

LENGYELEK, POZÍCIÓK, TISZTOGATÁS

Miniszterelnökként hasonló helyzetbe kerülne, mint amilyenbe Lengyelországban került Donald Tusk kormánya. Megkapták a választóktól a felhatalmazást a kormányzásra, de egy ellenséges elnökkel, és az előző kormány által kinevezett alkotmánybírósággal kell küzdenie. Mit tanult abból, hogy Tuskéknak mi sikerült, és mi nem?

Szerintem nem nagyon lehet összehasonlítani a helyzetet. Magyarországon a helyzet rosszabb, mint Tusk győzelme idején volt Lengyelországban. Ott nem volt egy 16 éve regnáló állampárt. A korrupció szintje meg sem közelítette a magyar korrupció szintjét. Az európai közösséggel való viszony ugyan rossz volt az előző lengyel kormány alatt, de nem volt ennyire rossz, és nem volt olyan orosz befolyás, mint Magyarországon.

Nyilván vannak dolgok, amiket érdemes figyelni, mint például az európai uniós források hazahozatala. Ott ezt elég gyorsan abszolválta a Tusk-kormány. El sem kellett fogadni a jogszabályokat, csak egy elvi megállapodást kötöttek az Európai Bizottsággal, és sok létfontosságú forrást felszabadítottak Lengyelországnak, még ha voltak is ebből viták.

Jelenleg Lengyelországban 3,5% a gazdasági növekedés, az egyik legmagasabb Európában. Magyarországon meg nincs gazdasági növekedés, tulajdonképpen három éve. Stagnálás van, a beruházások zuhanása, elszálló infláció, eladósodás. Ebből azért látszik, hogy a lengyel út jó volt.

Lehet, hogy ez egy ilyen mentalitásbeli különbség szlávok és nem szlávok között, de mi nem csatabárddal fogunk szobrot faragni, és nem hiszek abban, hogy mindent fel lehet borítani. De szerintem sok mindenkit meg lehet győzni. És érezni fogja a köztársasági elnök is, érezni fogja a legfőbb ügyész is, az alkotmánybírók is, a számvevőszék elnöke is, a médiahatóság vezetői is, hogy hogyan döntött a magyar nép. És az álmoskönyvek szerint szembemenni a népakarattal, az nem szül jó vért sem így, sem úgy.

Hiszek abban, hogy ha a megválasztott miniszterelnök leül a köztársasági elnökkel, az Alkotmánybíróság elnökével, a többi kétharmados többséggel bebetonozott Orbán-janicsárral, akkor meg fogják érteni az idők szavát. Jogász vagyok, nem félek a jogászkodástól sem, de alapvetően nem hiszek benne, és nem is az ország érdeke, hogy hosszú éveken keresztül jogászkodjunk.

A legtisztább, legkorrektebb megoldás az lenne, ha ezek a bábok, merthogy bábokról van szó, lemondanának, és meghagynák a lehetőségét annak, függetlenül attól, hogy kétharmados többsége van a Tisza-kormánynak vagy nem, hogy újakat válasszunk helyettük. Ugye ha nincs kétharmadunk, akkor lehet azt mondani, hogy ott egyeztetési kötelezettsége van a Tisza-többségnek, de mi tudunk együttműködni.

Február 18-án például találkozom a legfőbb ügyész úrral. Kértem tőle személyes időpontot a Nemzeti Bank, és több, a magyar embereket joggal érdeklő büntetőügy kapcsán. Fogad engem, csak arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad a megbeszélésünket élőben közvetíteni a közösségi médiában. Biztos vagyok benne, hogy figyelembe fogják azt venni, hogy ők nem Orbán Viktorra esküdtek föl, hanem az alaptörvény és a magyar nemzet szolgálatára.

Úgy tudjuk, hogy a Tisza jogi szakértői már konkrét törvényeket szövegeznek. Ez a munka hogy áll?

Azt gondolom, hogy ez alap. Az átadás-átvétel zökkenőmentes lefolytatása és az első időszaknak a törvényhozása megköveteli azt, hogy már legyenek előkészített jogszabályok. Van olyan terület, ahol tökéletesen áll ez, 100 százalékosan, és van, ahol még dolgoznak a szakértőink.

Az átadás-átvétel nem olyan lesz, mint egy négyéves ciklus után. Itt egy rendszer lett kiépítve 16 év alatt, úgyhogy nagyon észnél kell lenni, hogy ne kerüljenek például dokumentációk ledarálásra. És vannak a szükséges jogszabályok, legyen szó egészségügyi átalakításról, a 2026-os költségvetés módosításáról, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításáról, vagy éppen a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről.

Mindez azzal a fenntartással és kitétellel, hogy nyilván látnunk kell a valóságot. Tehát most mi gondolunk valamit a hivatalos adatok alapján, információk alapján, KSH adatok alapján, beszámolók alapján, de a valóság ettől valószínűleg sok területen el fog térni. És majd ahhoz kell igazítanunk a mi előterjesztéseinket is, meg persze ahhoz is, hogy milyen többséget kap a Tisza.

A Tisza-kormány struktúrája megvan a fejében?

Nagyjából igen.

Pozíciók, emberek?

Nem osztogatunk pozíciókat, ezt nagyon komolyan mondom. És ezt a kollégáimnak is elmondom. Volt, aki próbálkozott, hogy akkor már államtitkárokat meg helyettes államtitkárokat kerítsenek, de ilyen nincs.

Nem lesznek csúcsminisztériumok, viszont az egészségügyi miniszternek, az oktatási miniszternek, az igazságügyi miniszternek és a pénzügyminiszternek vétójoga lesz a kormányzati döntések fölött. Ez egy újdonság a magyar alkotmányos rendszerben, legalábbis a rendszerváltás óta. Fontos üzenet szerintem a kormány kollektív szervként működésének bizonyítékaként is, mert a jelenlegi kormány ugyan egy kollektív szerv, de egyszemélyi vezetése van. Ez nem helyes, több szem többet lát. Mindenki a saját adott területéért felelős, akkor tud felelősséget vállalni, akkor tud helyesen dolgozni, ha van érdemi beleszólása a döntésekbe. Úgyhogy ez egy fontos döntés.

Lesz egy letisztított külügyminisztérium, egy letisztított igazságügy-minisztérium, egy letisztított pénzügyminisztérium, egy vidékfejlesztési minisztérium, a gazdaságfejlesztési minisztériumba az energetika, a külgazdaság és a belgazdaság összevonása, hiszen ezek természetes egységet képeznek.

Milyen szintig rohadt a magyar állam, vagy legalábbis ez a rendszer? Hány embernek kell távoznia a csúcsról?

Nem tetszik ez a kifejezés, hogy rohadt. 3-4 ezer emberről szoktunk beszélni, de abban nemcsak kormányzati szereplők vannak, nemcsak politikai szereplők, hanem oligarchák is. A legrosszabb a mai rendszerben, sok minden egyéb mellett az, hogy a politikai és a gazdasági vezetés totálisan összefonódik, és nem tudni néha, hogy melyik melyiknek az érdekét szolgálja ki. Olyan szinten fonódik össze, mint egy nagy család, ahogy a maffiában szokott lenni.

A miniszterelnök nem tud elbocsátani egy milliárdost egy állami pozícióból.

Elbocsátani nem, viszont a közbeszerzést átláthatóvá tudja tenni, a direkt politikai alapon adott támogatásokat meg tudja szüntetni az adott kormány. A politikai kinevezetteket, legyen szó miniszterről, államtitkárról és a helyettes államtitkárok nagy részéről is, mert régen a helyettes államtitkárok egy része szakmai pozíció volt, de ma már politikai csinovnyikok, himpellérek ülnek ott, őket nyilván el kell távolítani. A legfontosabb állami cégek vezetőit is. És lehet, hogy valahol egy főosztályvezetőt is, ha ő egy politikai kinevezett.

Egy kulturális intézmény vezetőjét, egy nagykövetet?

Nagyköveteket egészen bizonyosan, mert ma már sajnos a többségük politikai kinevezett, főleg a fontosabb állomáshelyeken ez teljesen evidens. Normál demokráciában ilyenkor maguk ajánlják fel a lemondásukat, és úgy hívják vissza a nagyköveteket, érdemeik elismerése mellett vagy anélkül. A nagy intézmények egy jelentős részében is cserélni kell, de azt mindig el kell mondani, hogy aki szakmai munkát végzett, aki a jogszabályokat betartva végezte a munkáját, aki az adott szakterületen felelős gazdaként járt el, őket természetesen megtartjuk és számítunk rájuk.

A teljes kormánytisztviselői karra és közalkalmazotti körre számítunk. És tudjuk azt, hogy az esetek 99%-ában elkötelezett emberekről van szó, akiket ugyanúgy nyomaszt a jelenlegi hatalom, akiknek a javaslatai nem találnak meghallgatásra, vagy fenyegetik őket. Nekik is egy óriási felszabadulás lesz ez. A politikai komisszárokat kell a rendszerből kivenni, legyen szó tankerületekről, kormányhivatalok vezetőiről, vagy most hogy is hívják, főispánokról, akik jelenleg is egyértelmű pártpolitikai kampányt folytatnak közpénzen, vagy éppen fideszes jelöltként indulnak. Őket el kell távolítani, de én azt tudom nekik javasolni, ha a csírája megmaradt a korrektségnek bennük, hogy inkább maguk mondjanak le vagy fel. Én biztos, hogy nem akarnék a helyükben egy Tisza-kormány alatt működni.

MÉSZÁROS LŐRINC, AZ OROSZ GÁZ ÉS AZ EURÓ

A programjukban szerepel az, hogy „megépítjük az ország közepén áthaladó, az M1-est Kecskeméttel összekötő, M200-M8-as gyorsforgalmi utakat”. Tegyük fel, hogy elkezdődik a tervezés, kiírják a közbeszerzést, és a legjobb ajánlatot az építkezésre Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd nyújtja be. Mit tesz a Tisza-kormány?

Biztos, hogy nem a V-Híd fogja benyújtani, mert az is benne van a programunkban, hogy kerülni fogjuk ezeket a gigakiírásokat, amiket azért alkalmazott ez a kormány előszeretettel, hogy nagyjából senki ne tudja beadni a kinézett fővállalkozón kívül eredményesen a pályázatát, vagy ki lehessen zárni utólag.

Legyen szó vasútfejlesztésről, közútfejlesztésről vagy bármi más nagyberuházásról, ezeket alapvetően úgy kell kiírni, hogy minél többen tudjanak rajta legalább alvállalkozóként indulni. Nekünk ez a célunk. A jelenlegi közbeszerzési rendszer úgy ahogy van, kuka. Ebben néha 30 százalékos a túlárazás, de van ötszörös túlárazás is, és pont ez a V-híd, a társaik, meg a különböző építőipari cégek a legdurvábbak ilyen szempontból. Még az informatikai fejlesztéseknél van hasonló.

Döbbenetes különbségek vannak mondjuk Romániában, Ausztriában, Szlovéniában, Csehországban az autópálya-építés, közútfejlesztés vagy a vasúti fejlesztések ára és a magyarországiak között. Néha ötszörös a különbség úgy, hogy nálunk a domborzati viszonyok építésbarátabbak.

És egyébként az alvállalkozók, akik mondjuk az ötödik sorban vannak jelenleg egy ilyen beruházásban, futnak a pénzük után és örülnek, ha kifizetik őket. Nyereséget a legritkább esetben abszolválnak. Újra kezd kialakulni a körbetartozás intézménye Magyarországon, és látszik az is, hogy amikor visszább kell fogni az állami kiadásokat, mert totálisan tönkretették a költségvetést, akkor omlik össze a rendszer.

Én nem gondolom, hogy ezek a cégek politikai hátszél nélkül kaptak volna megbízásokat. Ha tudtak volna versenykörülmények között dolgozni, akkor már ott lennének a Balkánon, ott lennének Ausztriában, ott lennének Lengyelországban, és ott építenék a vasutat vagy éppen a közutat, de erről szó sincs. Legfeljebb afrikai országokban, ahol különböző politikai háttéralkuk vannak, ott tudnak még nyerészkedni.

2027 őszétől ugye egy csepp orosz gáz sem érkezhet az Európai Unióba. Ezt Magyarországon mi fogja kiváltani?

Ez nem így van. Jelenleg az Európai Unió olyan helyzetben hozza meg a döntéseit, jókat vagy rosszakat, amelyek egy háborús helyzetre reflektálnak. Én azt hiszem, hogy alappal mondhatjuk azt, hogy 2027-re már nem lesz háború, és senki sem gondolja azt, hogy Oroszország végleg leválasztható lenne az európai gazdaságról. Ez Európának sem érdeke, Oroszországnak sem, és úgy általában a világgazdaságnak sem.

De önök mégis beleírták a programba, hogy 2035-re leválnának az orosz energiáról.

Azt írtuk, hogy megszüntetnénk az orosz energiafüggőséget. Ez nem azt jelenti, hogy leválunk az orosz gázról. Ezt én nagyon szeretném hangsúlyozni. Bár a Fidesz-propaganda ezt harsogja, de a kettő nem ugyanaz.

Az egyik, amit mi tervezünk, és amit egyébként a Fidesz is tervez, csak most elfelejtette, amit az Európai Unió el is vár, az a diverzifikáció. Mindenki tudja, hogy úgy lehet a legbiztonságosabban, a legolcsóbban és a legfenntarthatóbban energiát beszerezni, legyen szó kőolajról, földgázról vagy nukleáris fűtőelemről, ha több forrásból szerzi be az ember. Hogy egy egyszerű példát mondjak, amit a fideszes politikusok is megértenek: ha valaki narancsot akar beszerezni, és azt három kereskedőtől próbálja megvenni, akkor valószínűleg olcsóbban és biztonságosabban fogja tudni beszerezni, mintha egyetlen narancskereskedőnek van kitéve, és egyedül ő ad neki árat és ő szabja a feltételeket. Itt erről van szó.

2027-re nem kell és nem is lehet leválni. Viszont meg kell teremteni 2035-ig annak a feltételeit, hogy el tudja látni magát Magyarország egy geopolitikai konfliktus, egy háború, vagy egy energiakrízis esetén más forrásokból is.

A másik ilyen hosszabb távú vállalásuk az, hogy „előkészítjük az euró bevezetését, és belátható céldátummal megvalósítjuk”. Mi a belátható céldátum?

Ez több mindentől függ. Például a költségvetés valódi állapotától, meg fogjuk vizsgálni a költségvetést…

Ön szeretné ezek szerint, hogy Magyarországon euróval fizessünk?

Ez egy olyan kérdés, aminek tudom a hátrányait és az előnyeit. A jelenlegi helyzetben Magyarországnak több előnye lenne egy euróbevezetésből, mint hátránya. De ha a Fidesz ezzel nem élt volna vissza, akkor a forint, az eurózónán kívüli lét bizonyos szempontból flexibilitást ad, jobb alkalmazkodóképességet ad sokszor egy adott nemzet kormányának válság idején, mint ami eurózóna-tagként lenne.

De ők ezzel visszaéltek, és inkább bizonytalanságot teremtettek. A folyamatosan volatilisen változó forintárfolyam miatt a cégek nem tudnak tervezni, az infláció sokszor elszállt, tehát ez így Magyarországon nem működött. Ma a többség, a szakmai közvélemény, a befektetők és szerintem az emberek többsége is azt mondja, hogy inkább legyen egy eurócsatlakozás, ami egy stabilitást, kiszámíthatóságot, alacsony inflációt és ennek társait jelenti.

Nyílt szakmai és társadalmi párbeszéd fog erről zajlani, ezt relatíve gyorsan le lehet folytatni. Nem nemzeti konzultációra gondolok, hanem ténylegesen meghallgatni a szakmai közvéleményt. Nagyon nem mindegy, hogy mikor, milyen árfolyam mellett csatlakozik egy ország az eurózónához, de az biztos, hogy egy céldátumot, egy csatlakozási tervet meg kell határozni.

2004 környékén, sőt 2002 környékén, amikor még nem csatlakoztunk az Európai Unióhoz, már akkor a politikai elitben volt egy konszenzus, hogy 2008 vagy 2009 környékén Magyarország eurozóna tag lesz. Ez azóta eltűnt, azóta nem is beszélnek erről, nemcsak a Fidesz, hanem úgy általában senki. Én azt hiszem, hogy ezt vissza kell hozni.

Ma már Bulgária is euróval fizet. Odajött az Európai Parlamentben egy bolgár képviselőtársam, és adott nekem ajándékba egy szép összeállítást a Bolgár Nemzeti Bank által kibocsájtott eurókból, és kicsit ilyenkor összeszorul az ember szíve. Eszébe jut, hogy hol voltunk mi 2004-ben, éltanulók voltunk a csehekkel, meg a szlovénekkel a 10 csatlakozó ország közül, Románia és Bulgária ugye csak később jött, és hova jutottunk el. A legszegényebb és a legkorruptabb ország lettünk, azon kevesek közé tartozunk, ahol nincs európai ügyészség, ahol nincsen euró.

Úgy tervezzük, hogy egy gyors, de hatékony egyeztetés után legyen egy felvázolt terv. A maastrichti kritériumok teljesítése, függetlenül az eurozóna csatlakozástól is, jó egy országnak. Ha odáig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér, fenntartható költségvetése van, csökkenti az államadósságot, ezáltal csökkenti az államadósság kamatait is és a kamatfelárat is.

Jelenleg Magyarország több mint 4000 milliárd forintot fizet évente az államadósság kamataira. Mi fizetjük a legmagasabb kamatfelárat az Európai Unióban, a lengyelek fele ennyit fizetnek. Ha sikerül oda levinni a magyar kamatfelárat, mint Lengyelországét, akkor azzal 2000 milliárd forintot lehetne évente spórolni a magyar költségvetésnek. Ez nem egy egyéves folyamat, az elején már el lehet kezdeni, és több százmilliárdot akár már 2026-ban meg lehet spórolni, de 2030-ig 2000 milliárd forintot is. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy maga az államadósság is csökkenhet.

DEMOGRÁFIAI CSODA ÉS VENDÉGMUNKÁSOK

A programjukban azt ígérik, hogy 2035-re megállítják a népességfogyást, és azt célozzák, hogy 2050-től ismét 10 millió fölé nő Magyarország lakossága. Magyarország lakossága az 1980-as évek eleje óta csökken. Tavaly már csak 72 ezer gyerek született, miközben a Fidesz tényleg ezermilliárdokat költött erre. Hogy jól vagy rosszul, az természetesen más kérdés. Miért gondolja a Tisza, hogy meg tudja fordítani ezt a trendet? Sok minden múlik ezen a nyugdíjrendszer fenntarthatóságától addig, hogy hány munkaképes ember van az országban.

Ezért is prioritása a Tiszának ez. Lehet, hogy a Fideszé is az volt, de hát így jártunk, ahogy jártunk. Érdemes visszanézni, hogy igen, a Fidesz-kormány a GDP-arányosan az általuk elmondottak szerint nagyon magas összeget költött a családpolitikára, de nem biztos, hogy minden szempontból jól, és nem biztos, hogy ez önmagában elég.

Amikor átvették a kormányzást, akkor 1,3 körül volt a termékenységi mutató, az egy hölgy által, egy nő által megszült, élve születő gyerekek száma, és ez fölment 1,6 fölé. És most brutálisan lecsökkent, zuhanórepülésben van másfél éve. Most ott vagyunk, mint amikor a minimumnál voltunk. Egy közepes városnyival vagyunk kevesebben minden évben. 9 és fél millió alatt vagyunk, 1952-ben még Sztálin elvtárs élt, amikor olyan kevesen éltek Magyarországon, mint ma. De ennek nem csak a termékenységi mutató az okozója, hanem a kivándorlás is. Lengyelországban nettó pozitív ez az arány, sokkal többen jönnek haza, mint amennyien mennek ki. És persze a korai halálozás.

A programban 200 000 ember hazatéréséről van szó.

700 ezer és 1 millió közé tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik kint élnek. Ebből van több százezer, akik 56-osok leszármazottai, és akik korábban, az uniós csatlakozás előtt kimentek, és nem várható, hogy ők holnap haza fognak jönni. Viszont ott van 500-600 ezer ember, akik az utóbbi 15 évben mentek ki, és azért jönnek is közülük haza.

Nekünk az a feladatunk, mint Lengyelországnak és több más európai országnak. Romániában ez még nagyobb probléma, ott ugye sok-sok millióan vannak kint. Egy fenntartható növekedéshez igenis szükség van gyerekekre és fiatalokra, ezért nekünk az a feladatunk, hogy legalább 200 ezer embert haza tudjunk csábítani, hozni, különböző szavakkal tudom ezt mondani. Ehhez a Vár a hazád-program egy fontos elem, de csak az egyik. Bürokráciacsökkentés, adókedvezmények, a kint élő gyerekek magyar nyelvre tanításának a segítése, külön irodák, programok indítása. A Fidesz szavakban jeleskedett, de eredményekben egyáltalán nem, mert pár száz embert tudtak csak így hazahozni.

Ami ennél sokkal fontosabb, hogy Magyarországon olyan gazdaságot kell építeni, olyan bérnövekedést elérni, olyan egészségügyet, olyan oktatási rendszert, ami sokkal fontosabb sok magyar embernek a hazatéréshez. Jelenleg minden tizedik magyar gyermek kint születik Nyugat-Európában. Nyilván a fiatalok jönnek szívesebben és könnyebben haza, akik csak 5-6 éve vannak kint, mint aki 20 éve már ott neveli a gyerekeit. És akkor ezek a gyermekek is itt fognak megszületni Magyarországon, ha ők hazajönnek.

Mindig lesz kivándorlás, mindig lesz kinti munkavállalás, köszönhetően az Európai Unió adta lehetőségeknek. A feladat az, hogy akik kimennek, tapasztalatot szereznek, nyelvet tanulnak, céget csinálnak, elérnek valamit, minél többen utána hazajöjjenek. A cégeiket hazahozzák, akarjanak hazajönni, akarjanak a magyar nemzetgazdasághoz hozzájárulni.

A népességfogyás megállításának, majd 2035-ig a növekedésnek a másik két lába a születésszám emelése és a halálozások csökkentése, az egészségesen töltött évek számának drasztikus emelése, az európai átlagéletkor 81 évnek az elérése. Ha ezeket az ember összeadja, sikerül jelentősen növelni a termékenységi mutatót, sikerül elérni azt, hogy megszülessenek a vágyott gyerekek, hiszen a mai fiatalok ugyanúgy 2-3 gyerekre vágynak, mint ahogy a szüleink vágytak. Ha sikerül az egészségügyet rendbe hozni, a megelőzést, a szűréseket, a népegészségügyet mint olyat létrehozni, merthogy lerombolták teljesen, akkor valós esélyünk van arra, hogy ezt a nagyon-nagyon veszélyes és rossz trendet meg tudjuk állítani.

És még ami nagyon fontos, és amit nem lehet szerintem figyelmen kívül hagyni, hogy lehet, hogy sok mindenben jót akart a Fidesz-kormány a családpolitikában. De azzal, hogy az ázsiai gazdasági migránsokat, vagy akár az ukrán, török, egyéb munkásokat ilyen mennyiségben hozta be, az nagyon jelentősen hozzájárult a kivándorláshoz. Leverte a bérszínvonalat, olyan munkaköröket elvett, ahol egyébként magyarok dolgoztak, és ez beindított egy döbbenetesen rossz spirált. Ha nem így lesz, ha a magyar munkavállaló lesz az első, ha nem olyan helyzet lesz, mint a gödi Samsung gyárban, vagy Komáromban, vagy Debrecenben, vagy más helyeken, akkor a magyar emberek hazajönnek dolgozni, akkor nem mennek ki. Ha nem egy olyan kormányunk lett volna 16 évig, ami az utolsó 10 évben biztos, hogy a multik érdekét szolgálta ki, közben meg hazavitte táskában a pénzt, különböző támogatásokból leszedve, akkor ma nem itt tartanánk. És mi biztos, hogy nem ezt fogjuk csinálni.

Ilyen demográfiai mutatókat még soha a világon senkinek nem sikerült megfordítania.

Ez nem így van. Attól függ, milyen időtávot nézünk. Egy ilyen nemzetstratégiai jelentőségű kérdésben nem lehet nem ambiciózusnak lenni, nem lehet az, hogy egy jelenlévő kormány ne minden döntésénél ezt tartsa szem előtt, legyen az oktatás, egészségügy, pénzügy, satöbbi. Az a nép, az a nemzet, amely hosszú távon nem képes magát reprodukálni, az egy idő után eltűnik. Szerintem ezt mindenki tudja.

A programjuk azt írja, hogy „2026. június 1-től további intézkedésig nem adunk engedélyt további külföldi vendégmunkások behozatalára, hogy ne vegyék el a munkalehetőséget honfitársaink elől.” Ha egy magyar befektető gyárat építene Magyarországon 2027-ben, de nem talál kellő számú magyar munkaerőt, akkor önök nem fogják engedni, hogy külföldről pótolja a hiányzókat?

Minden vállalat, főleg a magyar KKV-k és akár a nagyvállalatok is, minden támogatást megkapnak a hazahozott uniós forrásokból, a magyar nemzeti forrásokból, hogy versenyképesek legyenek, hogy a hatékonyságukat növelni tudják, hogy automatizálni tudjanak, és hogy úgy termeljenek, vagy olyan üzleti terveket készítsenek, amelybe belefér egy valós béremelés.

Szerintem az nem pálya, és mi ezt nem fogadjuk el, hogy ugyanazért a munkáért Diósgyőrben, Szolnokon vagy Hajdúhadházon harmadannyi pénzt adnak még most is, mint Ausztriában vagy Stuttgartban. Lehet ezt elmismásolni, lehet mindig tologatni magunk előtt, lehet egy összeszerelő üzemet és egy rabszolgatartó társadalmat kialakítani, de ezt a Tisza nem támogatja.

A gazdaság helyreállításán, a költségvetés stabilitásán, az egészségügyön, oktatáson kívül az egyik legfontosabb feladat a bérfelzárkóztatás. Az első Orbán-kormány 50 százalékkal emelte a minimálbért egy év alatt. Azt mondta akkor sok gazdasági megmondóember, még most is sokan bejárnak az ATV stúdiójába ezek közül, hogy ez lehetetlen és össze fog dőlni a magyar gazdaság, a kkv-k ezt nem fogják tudni kigazdálkodni. Nem lett igazuk. 6,9 százalékos volt a gazdasági növekedés, a rendszerváltás óta talán a legmagasabb egy negyedévben, a 2002-es kormányváltás előtt. Ki tudták gazdálkodni. De ahhoz, hogy ez tényleg így legyen most, 2026-27-ben is, ahhoz óriási segítséget kell adni a magyar kkv-knak uniós pénzekkel, nemzeti forrásokkal. Ezt tudom erre válaszolni.

Tehát akkor nem?

Nem lehet ezt ilyen röviden megválaszolni. Az a feladatunk, hogy hazahozzuk a dolgos kezeket. Nem az, hogy felgyorsítsuk ezt a spirált, amit a Fidesz csinált, ami megöli, kiüríti a magyar vidéket.

Egy pillanatra hadd térjek ki a Samsung gödi gyárára. Azon kívül, hogy milyen elképesztő aljasságok és szabálytalanságok, törvénytelenségek voltak ott az Orbán-kormány jóváhagyásával és falazásával, amellett azért ne menjünk el, hogy 7500-an dolgoztak a gyárban a csúcson, amikor még nagyon ment az akkumulátoripar Európában. Ebből a 7500-ból 3600 ukrán vendégmunkás volt, összesen 20-22 százalék volt a magyar munkaerő.

A magyar GDP-hez ennek szinte semmilyen hozzáadott értéke nem volt, a profitot úgy, ahogy van, kivitték, dél-koreai technológiával gyártottak, a mi levegőnket, a mi vizeinket, a mi földjeinket, a mi honfitársainkat szennyezték, veszélyeztették, és mellette vendégmunkás szállókban laktak Budapesten ezek az ukránok, fülöp-szigetekiek és ki tudja még kik. Ezt mi nem fogjuk megengedni, ez nem a magyar jövő, ez nem a magyar vidék jövője, vagy akár Pest megye jövője. Ez egész biztos.

Most beszélt a legszenvedélyesebben, és megütötte a fülemet, hogy volt egy kicsit idegenellenes éle annak, amit mondott.

Nem, nem. Ha a 444 vagy ön személyesen végigkövette volna az országjárásomat, mindig világosan elmondtam, hogy nem az ukránokkal van a baj, nem a dél-koreaiakkal vagy a fülöp-szigetekiekkel van a baj. A baj azzal van, hogy idejön egy ázsiai, de legyen bármilyen befektető, amerikai vagy európai, és utána abban az összeszerelő üzemben, vagy gyárban a magyar munkaerő másod-, harmad- vagy negyedrendű. Merthogy jelenleg ez van.

Ebben a gödi üzemben a magyar munkaerő az ott vezető tisztséget betöltők szerint harmadosztályú volt. Alattuk csak a fülöp-szigetekiek voltak, akiket néha éheztettek és embertelen körülmények között tartottak munkásszállókon, mindenféle bérelt lakásokban, mint Dubajban a bevándorlókat. A legmagasabban voltak a dél-koreaiak, akik élet-halál urai voltak, akár vezetők voltak, akár szalag mellett dolgozók, bár olyan kevesebb volt. Utánuk jött az ukrán munkaerő, akiket egyébként NER-es cégek hoztak be.

Ennek semmilyen idegenellenes éle nincsen szerintem. Minden országban, legyen szó a Fülöp-szigetekről, Ukrajnáról, Franciaországról, Amerikáról, America First, Europe First. Minden ország kormányának az a feladata, hogy biztosítsa azt, hogy az adott ország állampolgárai legyenek legelöl. Ez nem azt jelenti, hogy nekik több a fizetésük, hanem hogy hozzájuthatnak ezekhez a munkahelyekhez, és emberségesen bánnak velük.

TECH, TABLETTA, GYÜLEKEZÉS

Meglepően sokat írnak a programban a mesterséges intelligenciáról. Ön a saját bőrén tapasztalt meg mindenféle deepfake lejáratásokat. Miniszterelnökként szabályozná a mesterséges intelligenciát? Büntetné a hamisított tartalmakat?

Mindennek megvan a jó oldala és a rossz oldala. Látjuk, hogy egy olyan ipari forradalom zajlik, hogy a ma tanuló gyerekek közül sokan olyan munkaköröket fognak betölteni, amik most még nem is léteznek. Tíz év alatt annyit változik a világ, mint máskor száz év alatt. Ehhez nem alkalmazkodni bűn egy kormánynak is és egy társadalomnak is. Óriási lehetőség előtt áll Magyarország, hogy bizonyos lemaradásokat most pótoljon. Természetesen vannak árnyoldalak, vannak veszélyek, ezeket kezelni kell jogszabályalkotással. Amit lehet, európai szinten, hiszen ez nem egy olyan terület, amit a nemzetállamok szintjén lehet.

Egyre több országban tiltják be a közösségi média használatát gyerekeknek. Ebben a vitában melyik oldalon áll? Mit enged a saját gyerekeinek?

Nem örülök neki, hogy a gyerekeim kezében azt látom, hogy többet van a Tiktok, mint egy Karl May- vagy egy Jules Verne-regény, vagy éppen a Kárpáthy Zoltán vagy az Egy magyar nábob. Ugyanakkor nem lehet elzárni a gyerekeket a világtól. Ebben a programban elég részletes dolgok vannak szerintem, hogy hogyan kell védeni a gyerekeket, és hogy ez nagyon fontos. De nagyon nehéz ezt nemzeti szinten szabályozni, hiszen ezek akkora cégek, olyan határon átnyúló szolgáltatásokkal, hogy ebbe még nagyobb országoknak is beletört a bicskája.

Nem tudom, hogy a tiltás-e a legjobb módszer. A drog-, és az amerikai alkoholtilalom is mutatja, nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, de egy sokkal szigorúbb szabályozás kell. Ha az Európai Unió nem tud lépni, vagy lassan lép, akkor nemzeti szinten.

A mesterséges intelligencia egy kicsit más. Igenis büntetnénk a csalást, hiszen ez egy piti csalás. Ha valaki azt mondja, hogy valamilyen banki terméket nyújt, és nem olyan banki terméket nyújt, hanem átveri az embert, az is egy csalás. Meg az is, hogy valaki gyárt valakiről egy videót, és azt mondatja a videóban, hogy ő Ukrajnát akarja támogatni, és a magyarok pénzét Ukrajnába akarja vinni, miközben ebből egy szó sem igaz.

Amit a magyar miniszterelnök, a magyar állampárt és kormánypárt ma tesz, az egy olyan piti csalás, amiért bármelyik sporteseményen kizárnák, és valószínűleg örökre eltiltanák őket. Itt ma ezt nem tudjuk megtenni, de ez egy csalás. Óriási károkat lehet cégeknek okozni, magánszemélyeknek, civileknek, politikusoknak, bárkinek a mesterséges intelligenciával. Az alap, hogyha valami mesterséges intelligenciával készül, akkor feltüntetjük, hogy az mesterséges intelligenciával készül. A tanárokat, a magyar társadalmat felkészítjük erre az óriási változásra, hogy felismerjék, hogy valami egy vicc, egy hamisítvány, egy mém, vagy szándékos lejáratás. Aki ezt nem teszi, azt nyilván ugyanúgy büntetni kell, mint az összes többi piti csalót.

Az isztambuli egyezményt a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről ratifikálná a Tisza-kormány?

Ezt a kérdést már nagyon sokszor megkaptam. Ezt nem Magyar Péter dönti el, és azt is elmondtam, hogy miért nem. Törökország is ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, és szerintem Törökországban a nők helyzete még sokkal rosszabb, mint Magyarországon. Nem hiszek abban, hogy nemzetközi egyezményektől és azok ratifikálásától lesz jobb a magyar nők helyzete.

Nagyon konkrét és világos vállalások vannak a programunkban, amitől viszont jobb lesz a helyzetük. Hatóságok felkészítése, segítése, edukáció, világos, átlátható következmények. Legyen szó családon belüli erőszakról, vagy éppen a bérek közötti különbségről, vagy a munkaerőpiacra való visszatérésről. De meg fogja vizsgálni a Tisza-kormány, és lesz erről is egy valódi társadalmi egyeztetés.

Két ország van az Európai Unióban, Lengyelország és Magyarország, ahol az esemény utáni tabletta vényköteles. Ezen változtatna a Tisza-kormány?

Nem Magyar Péternek kell feltenni ezt a kérdést. Azt hiszem, hogy ez egy orvosi, szociális, etikai és családpolitikai kérdés, amit én nem fogok tudni megválaszolni. De ha meg tudnám válaszolni, akkor sem én dönteném el.

De ez egy kulturális és politikai kérdés is.

Akkor sem én fogom egyedül eldönteni. Nagyon sok olyan megosztó kérdés van, szociológiai kérdés, etikai, orvosi kérdés, amik vitatottak a társadalomban. Szerintem képesnek kell lennünk párbeszédet folytatni, egymást és a szakmai, etikai, orvosi érveket meghallgatni, és utána közösen dönteni.

Nem biztos, hogy egy adott politikai felhatalmazással bíró közösségnek a feladata vagy joga eldönteni ilyen súlyú kérdéseket. Nem csak erre a területre gondolok. Ott az eutanázia és egy csomó egyéb kérdés, ami nyitott ma a világ sok országában. Nem nekünk kell ezt eldönteni, hanem közösen. Akkor tudunk végrehajtani döntéseket, akkor tudjuk elfogadtatni a társadalommal, ha meghallgattuk a szakmát, meghallgattuk az embereket, és utána próbálunk konszenzusos megoldásokat találni.

Azt ki fogja eldönteni, hogy 2026 nyarán szabadon lehessen Pride-felvonulás Magyarországon?

Magyarországon nem a Pride-ról kell szerintem dönteni, hanem arról, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa a gyülekezési jogát. Ennyi. Ebbe nagyon sok minden beletartozik. A Pride, és lehet, hogy még egy szélsőjobboldali rendezvény is. Ennek rendkívül kiforrott és európai hagyományai voltak Magyarországon a rendszerváltás után.

Ön visszatérne ezekhez?

A Tisza-kormány alatt mindenki élhet az alkotmányos gyülekezési szabadságával. Addig, amíg nem sért másokat ezzel, amíg nem sért jogszabályokat. De hát ez alap.

MOSZKVA, KIJEV ÉS BRÜSSZEL

Vlagyimir Putyin és az ő Oroszországa fenyegetést jelentenek Magyarországra, Európára, a mi civilizációnkra Ukrajnán túl is?

Igen.

Hálás az ukránoknak, amiért négy éve küzdenek e fenyegetés ellen, és feltartóztatják az oroszokat?

Az ukránok nem ezért küzdenek, hanem a saját hazájukért, a saját országuk területi integritásáért. Ha megkérdezik az ukránokat, ők nem Európáért küzdenek, mint ahogy 1956-ban a magyar hősök sem Európáért küzdöttek, hanem a magyar függetlenségért, a magyar szabadságért és Magyarországért. Az ukránok, most már lassan négy éve azért küzdenek, hogy a gyerekeik is ott nőjenek fel, ahol ők is és a nagyszüleik is felnőttek.

Nem hiszem, hogy egy más ország politikusának hálásnak kellene lennie ezért. Mi azt szeretnénk, és nyilván nem nekünk a legfontosabb, hanem az ukrán népnek, de egyébként az orosznak is, hogy ez a háború minél gyorsabban lezáruljon. Nagyon remélem, hogy akár már a választásokig, de ha addig nem, akkor azt követően, lesz egy fenntartható, tartós béke. És a nemzetközi közösség képes lesz Ukrajna területi integritását és biztonságát garantálni úgy, ahogy az 1994-es budapesti memorandum után nem volt képes, amikor Ukrajna lemondott az atomarzenáljáról.

Önnek miniszterelnökként lesz dolga az ukrán háborúval azon túl, hogy Magyarország és a magyarok biztonságát őrizze?

Nekünk az ukrán kormánnyal leginkább a még ott maradt magyar kisebbség kapcsán lesz feladatunk, mint ahogy a szlovákiai magyar kisebbséggel kapcsolatban a szlovák kormánnyal lesz feladatunk. Én azt soha nem tenném meg miniszterelnökként, amit Orbán Viktor megtett, hogy 2015 óta nem járt Kárpátalján, és soha nem kérdezte meg a kárpátaljai magyarokat, hogy pontosan miben tud segíteni, hogy ők mit várnak el az adott magyar kormánytól. Nekem az egyik első utam a lengyel, a brüsszeli és a bécsi után Kárpátaljára fog vezetni.

Programjuk szerint „Magyarországnak – az új világrendben főként – elemi érdeke, hogy Európa erős és versenyképes legyen”. Mario Draghi ezt úgy fogalmazta meg, hogy „ha Európa nem akar alárendelt szerepet játszani a jövőben, akkor valódi föderációvá kell válnia”. Egyetért?

A föderális Európa, a népek Európája tőlem idegen. Európa akkor erős, akkor volt mindig erős, amikor erős nemzetállamok, erős gazdaságok alkották. Ma az Európai Unió nem működik jól, az Európai Unió nehéz helyzetben van versenyképességi, demográfiai, biztonságpolitikai, kereskedelmi szempontból.

Nekünk az a feladatunk most, nem csak Magyarországnak, minden országnak, hogy az Európai Unió jól működjön, versenyképes legyen. Ehhez nem az kell, hogy a nemzetállamok beolvadjanak. Lehet ilyenekről álmodni a brüsszeli buborékban, de nincs olyan nemzetállam ma Európában, ahol többségben lennének azok az emberek, akik ezt támogatnák.

De ha orosz veszélyről, nehéz biztonságpolitikai helyzetről beszél, erre sokan Draghival együtt azt válaszolják, hogy ezt bizony transznacionális összefogással lehet megoldani. Ütőképes európai hadsereget például csak így lehet felállítani.

Nem kell a NATO-t duplikálni. Vannak védelmi, ipari, védelempolitikai közeledések, támogatások, programok, hitelek, amelyek azt szolgálják, hogy az adott tagországoknak a hadserege ütőképesebb legyen, védekezést tekintve elsősorban. Ezek szerintem helyesek és támogatandók. Helyes, ha az európai védelmi ipar fejlődik, ezen belül a magyar is, ami talán a leggyengébb Európában. Nem vagyunk ott, mint Csehország, vagy hozzánk hasonló méretű országok. De ez nem jelent közös hadsereget, nem jelenti a nemzeti szuverenitás feladását.

Azt szeretném, és azt fogom képviselni Brüsszelben, hogy a felesleges ideológiai különbségeket, pártpolitikai érdekeket tegyük félre. Európa bajban van, és ha egymással vitatkozunk, egymást nyírjuk, akkor az nem szül jó vért az álmoskönyvek szerint. Van az a mondás, hogy a rossz idők erős vezetőket szülnek, az erős vezetők jó időket hoznak, a jó idők gyenge vezetőket hoznak, a gyenge vezetők pedig rossz időket hoznak. Most ezt éljük, hogy Európának alapvetően gyenge vezetői vannak, akik rossz időket hoztak.

Nagyon fontos lenne, hogy Európának erős vezetői legyenek, hogy a nemzetállamoknak legyenek erős felhatalmazással bíró, nemzetállami és európai vízióval rendelkező vezetői, és ők össze tudjanak fogni. Voltak ilyen idők a '90-es évek elején, a rendszerváltás környékén, a német újraegyesítés környékén. Minden hibájukkal és gyarlóságukkal együtt azok a vezetők valódi európai vezetők voltak, akik nem a saját pecsenyéjüket sütögették, vagy más hatalmaknak árulták Európát, hanem valóban Európa egységéért és erősségéért dolgoztak.

Nagyon remélem, hogy ebben is példát tudunk mutatni. Az a jó hozzáállás, ha valaki érted haragszik, nem ellened mentalitással tárgyal Brüsszelben vagy Strasbourgban vagy Berlinben vagy Madridban vagy Londonban. Vitatkozni lehet. Az a fontos, hogy az ember ott üljön az asztalnál, de ne a menü legyen. Nem mint egy reformkommunista, hanem egy valódi demokrata, aki nem azért harcol, hogy harcoljon. Aki nem belpolitikai okokból gyalázza az Európai Uniót, aki nem hagyja azt, hogy 8 ezer milliárd forint, ami a magyar emberek pénze, ott maradjon Brüsszelben, és kiosszák más tagállamoknak, és helyette eladósítja a saját hazáját generációkra átívelően, hanem hazahozza ezt a pénzt.

Mit gondol, mit fog a propagandamédia ebből az interjúból kiemelni?

Hát ez azon múlik, hogy a 444 mit emel ki, mit rak oda címként, és mit másít meg. Reméljük, hogy semmit, és reméljük, a propaganda ugyanúgy vergődni fog, mint ahogy eddig.

Nem szoktunk megmásítani. Úgy emlékszik, hogy megmásítottunk valamit?

Nem tudom, már összekeverednek az emlékeim. De mindenesetre nagyon sok mindenről nem beszéltünk, szerintem a gödi akkumulátorgyár ügye több időt is megért volna, mert egészen példátlan, ami történt és történik. Minden benne van, ami a NER. A százmilliárdos állami támogatások, az ázsiai vendégmunkások behozatala, a magyar emberek veszélyeztetése, a környezetkárosítás, a kapzsiság, a hazugság, a propaganda, az elhallgatás.

És ön mit fog kommentelni ez alá az interjú alá Facebookon?

Azt fogom alákommentelni, attól függően, hogy mikor jelenik meg az interjú, hogy 59 nap van hátra. Nézz a lányodra, nézz a fiadra, gondolj a hazádra, szavazz és szavazz a Tiszára!