Bejelentés alapján eljárást indított a Magyar Nemzeti Bank, miután felmerült a gyanúja annak, hogy a MOL Nyrt. részvényeivel bennfentes kereskedés folyt idén január végén, illetve február elején. A nemzeti bank a Reuters kérdésére csak azt erősítette meg, hogy az eljárás elindult, vizsgálják, hogy történt-e jogsértés az érintett tranzakciók során. Az ügyről részleteket nem közölt az MNB.

Az eljárás minden bizonnyal a 24.hu-n kedd reggel megjelent információkkal van kapcsolatban. A cikk szerint Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke közérdekű bejelentést tett a jegybanknál azt kérve, hogy az MNB vizsgálja ki: megsértette-e a MOL rendkívüli közzétételi kötelezettségét a Barátság kőolajvezetéket január végén ért orosz támadás és az olajszállítások leállása kapcsán, illetve ezzel összefüggésben történt-e bennfentes kereskedés.

A Barátságot január 27-én érte orosz támadás, de a MOL csak február 16-én jelezte egy közleményben, hogy attól a naptól nem érkezik orosz olaj a vezetéken – az volt az a nap, amikor bejelentették, hogy kérik a kormánytól a stratégiai olajtartalékok felszabadítását. Az orosz támadásról már megjelent hír január 27-én is – mi itt írtunk róla –, de akkor még úgy szólt a hivatalos tájékoztatás, hogy érkezik olaj a vezetéken.

A kőolajvezeték elleni orosz támadásról a magyar állami hírügynökség az archívuma szerint nem adott hírt, ahogyan arról sem, hogy emiatt leállt volna a vezetéken az olajszállítás. Nem beszélt erről az MTI archívuma szerint az adott időszakban gyakran megszólaló Szijjártó Péter sem egészen február 13-ig, amikor azt mondta: „Zelenszkij elnök ugyanis úgy döntött politikai alapon, hogy továbbra sem engedi a kőolajszállítás újraindítását Magyarország felé a Barátság vezetéken”. Hogy miért (orosz támadás miatt) és mikor állt le a szállítást, arra nem tért ki Szijjártó, és az MTI sem érezte szükségesnek a kontextusba helyezést. Arról viszont külön hír volt, hogy később a miniszter bekérette az ügy miatt az ukrajnai nagykövetet (az olajvezetéket megrongáló Oroszországét nem).

Ezen a napon, tehát február 13-án egyébként a Bloomberg és nyomán az Erste piaci elemzése is megírta, hogy nem jön az orosz olaj a Barátságon. A MOL még ekkor sem kommunikált arról, hogy két hete nem érkezik a működéséhez legfontosabb alapanyag. Majd csak egy február 16-i közleményében ismerte el, hogy már január 27-től, tehát a támadás napjától nem jön az orosz olaj, a bő két hét késéssel kiadott rendkívüli tájékoztatásuk itt található.

A bennfentes kereskedelem gyanúját az veti fel a TEBÉSZ szerint, hogy a január 27. és február 16. közötti időszakban a MOL három vezetője is nagy mennyiségben adott el részvényt: Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes 29 852 darabot, Anthony Radev, a MOL igazgatósági tagja 160 072 darabot, míg Járai Zsigmond igazgatósági tag 150 620 darabot (a cikkben szerepel egy negyedik MOL-vezető részvényeladása is, de ő már a támadás előtt, január 26-án hajtotta végre a tranzakciót). Ők hárman 3978 és 4016 forint közötti árakon adták el a részvényeket, amivel 1,26 milliárd forintnyi bevételt értek el. A MOL árfolyama cikkünk megírásakor 3464 forint volt.

Az olajtársaság a 24.hu megkeresésére annyit közölt: „A Mol tőzsdei kommunikációja minden esetben megfelel a hatályos jogszabályoknak: sajtóközleményben és tőzsdei közleményben is bejelentettük, hogy a Barátság vezeték leállása miatt kezdeményeztük a stratégiai készletek felszabadítását.” A TEBÉSZ szerint azonban az alapanyag-kiesés olyan súlyú fejlemény, amit rendkívüli közzététellel hamarabb közölni kellett volna.

A tőkepiacról szóló törvény egyébként azt írja elő az értékpapír-kibocsátóknak, hogy „rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatni kell a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról”.

Frissítés (16:24):

A MOL közleményében azt írta, a tőzsdei kommunikációjuk minden esetben megfelel a hatályos jogszabályoknak. „A társaság sajtóközleményben és tőzsdei közleményben is tájékoztatást adott arról, hogy a Barátság-kőolajvezeték leállása miatt kezdeményezte a stratégiai készletek felszabadítását, abban az időpontban, amikor a helyzet üzleti hatása egyértelművé vált. Ez pedig akkor következett be, amikor az Ukrajnából érkezett hivatalos tájékoztatás nyomán világosság vált, hogy a vezeték visszaindítása bizonytalan és hogy a MOL saját tulajdonú operatív készlete előbb-utóbb el fog fogyni” – írták, hozzátéve, hogy a vállalat azért kezdeményezte a stratégiai készlet felszabadítását, hogy a finomítók működése folyamatos maradjon.

„A Barátság kőolajvezeték az elmúlt években többször (több mint 20 alkalommal) állt le műszaki, karbantartási vagy egyéb a nem normális üzletmenethez kapcsolódó okból. A mostanihoz hasonló, a háborús cselekményekhez kapcsolódó váratlan leállás is többször megtörtént már, és az újraindulás is minden esetben bekövetkezett azelőtt, hogy a MOL saját készletei kimerültek volna. Így ezek az átmeneti szállítási fennakadások nem jelentettek hatást a MOL üzleti működésére. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a Barátság-vezeték Magyarországon kívül szakasza nem a MOL tulajdonában vagy üzemeltetésében álló infrastruktúra, hanem harmadik felek által működtetett rendszer. A vezetéken bekövetkezett rongálódás önmagában nem a MOL üzleti eseménye, annak kezelése elsődlegesen az ukrán fél felelősségi körébe tartozik. Az Ukrajnából érkező hivatalos tájékoztatásig a MOL-nak nem volt tudomása arról, hogy a leállás nem egy átmeneti üzemszünet”.

A közleményt azzal zárták, hogy a „MOL tisztségviselői részvényügyleteiket a jogszabályoknak megfelelően hajtották végre és azok közzététele megvalósult a jogszabályokban előírt csatornákon keresztül. A MOL, a hazai tőzsde régóta meghatározó vállalatként mindig, mindenben betartotta a vonatkozó jogszabályokat. Elkötelezett a tőkepiaci átláthatóság mellett és mindenben áll az MNB rendelkezésére”.