Teherán központját támadja az izraeli légierő, Trump nagy csapást ígér

Ezt a percről percre közvetítést kedd reggel lezártuk, ide kattintva olvashatják a további fejleményeket!

Az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka bejelentette, hogy lezárták a Hormuzi-szorost, és felgyújtanak minden hajót, ami megpróbál áthaladni rajta – írja a Reuters az iráni állami média alapján.

A Hormuzi-szoros a Perzsa-öböl kivezető kapuja, a világ olajfogyasztásának ötöde ezen keresztül halad át. A Bloomberg Economics szerint a szoros tartós lezárása esetén akár 108 dollárra is kilőhet az olajár.

Az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) közölte, hogy 11 iráni hajót süllyesztett el az Ománi-öbölben, így Iránnak már egyetlen hajója sem maradt a térségben.

„Két nappal ezelőtt az iráni rezsimnek 11 hajója volt az Ománi-öbölben, ma pedig egy sincs. Az iráni rezsim évtizedeken át zaklatta és támadta a nemzetközi hajóforgalmat az Ománi-öbölben. Ennek most vége. A tengeri hajózás szabadsága több mint 80 éve az amerikai és a globális gazdasági jólét alapja. Az amerikai erők továbbra is meg fogják védeni ezt”

– írta a CENTCOM az X-en.

Libanon egészségügyi minisztériuma közölte, hogy az izraeli légicsapások miatt 52 ember meghalt, 154-en pedig megsebesültek. A libanoni állami hírügynökség, az NNA korábban 31 halottról és 149 sebesültről számolt be.

Joseph Aoun libanoni elnök elítélte mind a Libanonból indított támadásokat, mind Izrael válaszcsapásait. Azt mondta: ha Libanont ismét olyan háborúk kiindulópontjaként használják, amikhez nincs köze, az újabb veszélyeknek teszi ki az országot.

Izrael hétfőn légitámadásokat hajtott végre Bejrút Hezbollah által ellenőrzött déli külvárosaiban, miután az Irán által támogatott csoport rakétákat és drónokat lőtt ki Izrael felé, válaszul Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei meggyilkolására. (Guardian)

A NATO nem fog részt venni az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított katonai műveletében – nyilatkozta Mark Rutte NATO-főtitkár az ARD német közszolgálati televíziónak. „Ez Irán, a Perzsa-öböl, ez kívül esik a NATO területén” – mondta Rutte, aki szerint „abszolút semmi terv sincs arra, hogy a NATO-t belerángassák ebbe, vagy részese legyen ennek”.

Rutte ugyanakkor felszólította az európai szövetséges országokat, hogy támogassák az USA-t és Izraelt, mert az Irán elleni katonai művelet Európa biztonságára nézve is döntő jelentőséggel bír. „Ez azt jelenti, hogy ahol segíteni tudunk, ott segítenünk kell” – mondta Rutte, aki szerint a NATO-tagországok a harci cselekményekben való közvetlen részvétel nélkül is nyújthatnak segítséget logisztikával, illetve hozzáférés biztosításával.

A NATO főtitkára világossá tette, hogy megszorítások nélkül üdvözli az Iszlám Köztársaság elleni támadásokat. „Nagyon fontosnak tartom azt, amit az Egyesült Államok közösen tesz Izraellel” – mondta, utalva az iráni rakéta- és atomprogramokat sújtó csapásokra, valamint Ali Hámenei iráni legfőbb politikai és vallási vezető megölésére utalva. Rutte azt mondta, kulcsfontosságú, hogy Donald Trump amerikai elnök meghozta ezt a döntést. Figyelmeztetett, hogy ha Irán atomfegyverhez jutna, még nagyobb fenyegetést jelentene. „Fojtogató szorításba venné Izraelt. Ez potenciálisan Izrael vereségét jelenthetné” – tette hozzá. (MTI)

Zoran Milanovic államfő biztonsági okokra hivatkozva elrendelte a Közel-Keleten szolgáló horvát katonák részleges kivonását az Irán elleni amerikai–izraeli katonai műveletek nyomán. Az államfő utasította a horvát fegyveres erők vezérkari főnökét, hogy haladéktalanul kezdje meg hét, Irakban állomásozó, valamint egy Libanonban szolgáló horvát katona hazarendelését. Milanovic közölte: az ENSZ felhatalmazása nélküli katonai fellépés sérti a nemzetközi jogot és rendet, és nem a válság rendezését, hanem a konfliktus további eszkalációját szolgálja.

Az elnök szerint a beavatkozás célja az iráni hatalom megváltoztatása lehet, ami súlyos és hosszan tartó következményekkel járhat Európa, köztük Horvátország polgárai számára is. Felhívta a figyelmet az olaj- és üzemanyagárak emelkedésének, egy Európába irányuló újabb migrációs hullám kialakulásának, valamint a terrorfenyegetettség növekedésének kockázatára. Felszólította a horvát kormányt, hogy hatáskörében tegye meg a szükséges intézkedéseket a térségben tartózkodó horvát állampolgárok védelme és hazatérésük biztosítása érdekében. (MTI)