Negyedik napja tart az újabb háború a Közel-Keleten, Trump szerint „a java még hátravan”

Harckészültségbe helyezték az azeri csapatokat az iráni határ mentén, írja az OC-Mmedia a Qazetci minisztériumi forrásai alapján. A készültségi szint emelése egyszerre szolgálhat biztonsági célokat, valamint az Iránból menekülők kezelését. Az Euronews beszámolója szerint az iráni–azerbajdzsáni határon, az astarai átkelőnél azerbajdzsáni katonák várják azokat, akik az iráni konfliktus elől menekülnek a háború elől. Az azerbajdzsáni külügyminisztérium arra kérte állampolgárait, hogy kerüljék az Iránba történő utazást, és arra ösztönözte az Iránban élőket, hogy hagyják el az országot. Egyébként az azeriek adják Irán legnagyobb etnikai kisebbségét, körülbelül a lakosság 16 százalékát teszik ki.

Emmanuel Macron francia elnök elrendelte, hogy a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó, annak légi egységei és a kísérő fregatt induljanak a Földközi-tengerre a közel-keleti helyzet miatt. A francia védelmi tanács vasárnapi ülésén az elnök közölte, hogy Franciaország megerősíti védelmi jelenlétét a Közel-Keleten, hogy megvédje ott tartózkodó állampolgárait és támaszpontjait, valamint támogassa azokat az országokat a térségben, amelyeket Irán az izraeli–amerikai csapások megtorlásaként vett célba.

„Ma a Hormuzi-szoros gyakorlatilag zárva van, és ezen a szoroson halad át a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-forgalmának mintegy 20 százaléka. A Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger szintén feszültség alatt áll és fenyegetett” – magyarázta Macron kedd esti beszédében. „Kezdeményező szerepet vállalunk egy olyan koalíció létrehozásában, amely – akár katonai eszközökkel is – képes helyreállítani és biztosítani a globális gazdaság szempontjából létfontosságú tengeri útvonalakon zajló hajózási forgalmat” – jelentette be a köztársasági elnök. Jean-Noël Barrot külügyminiszter kedden korábban elmondta, hogy Franciaország Rafale vadászgépeket vezényelt az Egyesült Arab Emírségek fölé, hogy megvédje ottani haditengerészeti és légi támaszpontjait.

Emmanuel Macron ugyan igazolhatónak nevezte az Egyesült Államok és Izrael iráni beavatkozását, a köztársasági elnök ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ezek a katonai műveletek „a nemzetközi jog keretein kívül zajlottak”. Hozzátette, hogy Németországgal és az Egyesült Királysággal együtt egyértelművé tették, hogy a csapások mielőbbi leállítása kívánatos, és hogy a térségben tartós béke csak a diplomáciai tárgyalások újraindításával érhető el. Szerinte az iráni népnek „szabadon kell döntenie saját sorsáról”.

A francia elnök megerősítette, hogy további „légvédelmi eszközöket” és a „Languedoc” fregattot Ciprusra vezénylik. „Emellett szoros koordinációt folytatunk szövetségeseinkkel és európai partnereinkkel, elsősorban görög barátainkkal annak érdekében, hogy ezt a kelet-mediterrán térségben tett erőfeszítést az erre kész nemzetek megerősítsék” – tette hozzá.

Macron felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a Libanon elleni légicsapásokkal is: „Ez veszélyes eszkaláció lenne és stratégiai hiba.” Majd hozzátette: „Az elmúlt órákban a háború Libanonra is kiterjedt, ahonnan a Hezbollah súlyos hibát követett el azzal, hogy Izraelt támadta és veszélybe sodorta a libanoniakat.” (France24/Le Monde)