Nagyon komoly kockázatai vannak a hétfői kormánydöntésnek, ami lényegében egy 595 forintos benzinársapkát és egy 615 forintos olajársapkát vezetett be – mondta kérdésünkre Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője. Az üzemanyag-piaci szakértő az intézkedéssel kapcsolatos legnagyobb problémát abban látja, hogy az importőrök nem érdekeltek abban, hogy veszteséggel értékesítsenek, márpedig Magyarországon az új szabályozással ez lesz a helyzet. Hozzátette viszont, hogy a hétfői kormánydöntés várható hatásairól egyelőre csak jósolni lehet, hiszen a részletszabályokat tartalmazó Magyar Közlöny még nem jelent meg

A magyar piacot békeidőben nagyjából négy szereplő látja el üzemanyaggal. A Mol körülbelül 70 százalékot biztosít, a többi 30 százalékot néhány nagy szereplő fedi le, közülük az osztrák OMV, a lengyel Orlen és a német MB Energy (korábbi nevén Mabanaft) a legnagyobbak, ez utóbbi az Oil! kúthálózatot működteti. A 2021-22-es árstop idején is látszott, hogy a nyugati importőröknek nem érdekük veszteségesen behozni az üzemanyagot, az import akkor is drasztikusan visszaesett. A helyzet most több szempontból is rosszabb, mint akkor volt.

A Mol százhalombattai finomítója ugyanis a tavaly októberi tűz óta még mindig nem működik teljes kapacitással, Bujdos Eszter szerint nagyjából 60 százalékos kapacitással lehet számolni. Annak a finomítónak a kiesését a Mol a tulajdonában álló pozsonyi Slovnaft-finomító felpörgetésével sem tudja kompenzálni, hiszen abba ugyanúgy orosz olaj érkezne a Barátság vezetéken, mint Százhalombattára. Az ellátási nehézségeket fokozhatja, hogy a Barátságon január vége óta nem jön az olaj, így Szlovákiából sem tud behozni üzemanyagot a Mol, hogy az itthoni finomítói kapacitások kiesését ellensúlyozza, miközben a magyarországi benzinkutak ellátását is a stratégiai tartalékok felszabadításával tudják biztosítani. Tehát az a 70 százalék sem biztos, amit normál körülmények között a Mol fed le, és teljesen bizonytalan lehet, hogy a 30 százalékos importaránnyal mi lesz a következő hetekben.

Miért hoznának Magyarországra üzemanyagot az importőrök, ha közben Szlovéniában átszámolva literenként száz forinttal többet kapnak érte? – érzékeltette a jelentős árkülönbséget a szakértő. A magyarországi árak már a kormány döntése előtti időszakban sem emelkedtek olyan ütemben, mint azt a világpiaci árak és a devizapiaci folyamatok alakulása – a forint dollárral szembeni jelentős, egy hónap alatt mintegy 9 százalékos gyengülése – indokolta volna. Kérdésemre, hogy a horvátországi kormány hogyan tudta meglépni az 1,5 és 1,55 eurós – átváltva 592 és 612 forintos – ársapkák bevezetését, Bujdos Eszter azt mondta: a horvát üzemanyagnak kisebb az adótartama, mint a magyarországié. Ráadásul ott lényegében 2022 óta működik az árszabályozás, de központilag koordinált és egységes piaci árakat úgy alakítják, hogy az ellátási lánc minden szereplője veszteség nélkül tudjon benne részt venni.

Bujdos Eszter arra számít, hogy a miniszterelnöki bejelentésnek pozitív hatása lehet, hogy megszűnhetnek a pánikszerű felvásárlások, ami mérsékelheti a rövid távú ellátási problémákat. „Hallottunk már olyan kutakról, amiket hosszabb-rövidebb időre be kellett zárni, mert átmenetileg elfogyott az üzemanyag.” A hétvégén az RTL is beszámolt arról, hogy miután a közel-keleti háború árnövelő hatásától tartva sokan előre tankolnak, megugrott a forgalom a kutakon, ezért több helyen korlátozást vezettek be, volt, ahol egy autós legfeljebb napi 30 litert tankolhatott.

Arra a kérdésre, hogy bezárhatnak-e a rájuk kényszerített veszteséges értékesítés miatt a kisebb kutak, Bujdos Eszter azt mondta: ez a 2022-es tapasztalatok nyomán ez komoly fejfájást okozhat majd sokaknak. Egyrészt ugyanis a veszteséges működéshez nagyon komoly tőkével, tartalékkal kell rendelkeznie egy cégnek, másrészt viszont akik négy éve bezártak, azt tapasztalták, hogy rettenetesen nehéz utána újraindulni, talpra állni, a vásárlói szokások ugyanis nagyon könnyen változnak.