Egy washingtoni szövetségi bíró elrendelte egy 2022-ben született választottbírósági ítélet végrehajtását, és ezzel kötelezte Horvátországot, hogy fizesse meg a mintegy 236 millió dollárt (jelenlegi árfolyamon bő 77 milliárd forintot) Molnak – olvasható a Law360.com jogi szakportálon megjelent írásban, amit a hvg.hu szemlézett. A horvát állam mindössze annyival vigasztalódhat, hogy a Mol eredetileg 1 milliárd dolláros kártérítést követelt.

A Mol még 2013-ban perelte be Horvátországot, mert a horvát kormány nem teljesítette a horvát állami olajcég, az INA privatizációjából eredő, a nemzetközi megállapodásokban biztosított szerződéses kötelezettségeit.

Horvátország megpróbálta megakadályozni a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 2022-es ítéletének végrehajtását, arra hivatkozva, hogy az Energiacharta-szerződés alapján folytatott, EU-tagállamok közötti választottbíráskodás érvénytelen az uniós jog szerint, ezért a bíróságnak nem volt joghatósága. A bíró azonban elutasította Horvátország érvelését.

Így a választottbírósági ítélet most már végrehajtható az Egyesült Államokban, lehetővé téve a Mol számára, hogy végrehajtási és vagyonbehajtási eljárást indítson, amennyiben Horvátország nem teljesíti fizetési kötelezettségét. A Mol a hvg kérdésére közölte:

„A Mol üdvözli a washingtoni szövetségi bíróság döntését, amely újra megerősítette a 2022-es ICSID választottbírósági ítélet érvényességét és végrehajthatóságát. Az ICSID ítélete egyértelműen kimondja: nem történt korrupció, a Mol és annak vezetői nem vesztegettek meg senkit Horvátországban az INA energiavállalattal kapcsolatban. A mostani döntés pedig lehetőséget biztosít a Mol számára a szükséges végrehajtási lépések megtételére, amennyiben Horvátország nem teljesíti fizetési kötelezettségét”.

A hivatkozott 2022-es ítélet gyakorlatilag arról szólt, hogy a horvát állam szerződést szegett, mert nem vette át a Mol által megvásárolt INA gázüzletágát, pedig ez szerepelt a privatizációs megállapodás egy kiegészítésében. A horvát állam ekkor azzal érvelt, hogy a szerződés korrupcióban fogant, és ezért nem kellett betartania. A horvát bíróság egy korábbi ítélete szerint ugyanis Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója lefizette Ivo Sanader egykori horvát miniszterelnököt, hogy a Mol számára kedvezően módosítsák a privatizációs szerződést. E módosítások alapján a magyar székhelyű társaság egyedül gyakorolhatja a menedzsment jogokat, azaz belátása szerint nevezheti ki az INA főnökeit. Ugyanebben a körben, 2009-ben írták alá a megállapodás arról is, hogy az INA akkoriban veszteséges gázüzletágát átveszi a horvát állam. Ettől azonban a horvát kormány elállt, miközben arra kötelezte az INA-t, hogy a stratégiai gáztárolójából a piaci árnál olcsóbban adja el a gázt az állami elektromos műveknek.

2023-ban úgy tűnt, a horvát állam hajlandó kifizetni a 236 millió dollárt, amiből aztán semmi nem lett.