• Egy washingtoni kereskedelmi bíróság szerint a horvát állam megszegte a MOL-lal kötött szerződését, és ezért közel 100 milliárd forint kártérítést köteles fizetni.
• Az ítélet szerint nem elfogadható, hogy a horvátok azért álltak el egy megállapodástól, mert egy zágrábi ítélet szerint Hernádi Zsolt lefizette Ivo Sanader miniszterelnököt.
• A washingtoni bírák szerint a Hernádiék elleni korrupciós per koronatanúja megbízhatatlan, a bizonyítékok nem elégségesek, így az elmarasztaló ítélet nem volt megalapozott.
• Hat éve egy genfi bíróság is ugyanerre jutott.

Magyar idő szerint kedden este jelent meg a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjának (ICSID), a Világbank mellett működő nemzetközi bíróságnak az ítélete a horvát állam és a MOL közötti perben.

Ez a bírósági eljárás még 2013-ban indult, de párhuzamosan több jogi fórumon is futott az ügy. Ez a mostani ítélet alapvetően arról szól, hogy a horvát állam szerződést szegett, mert nem vette át a MOL által megvásárolt INA energetikai cég gázüzletágát, pedig ez szerepelt a privatizációs megállapodás egy kiegészítésében.

Ezért a horvát államnak komoly kártérítést kell fizetnie a MOL-nak, kamatokkal együtt mintegy 236 millió dollárt (közel 100 milliárd forintot). A horvát állam legfeljebb azzal vígasztalódhat, hogy a MOL eredetileg ennél is magasabb, 1,1 milliárd dolláros kártérítést követelt.

Ugyanakkor az ítélet igen kellemetlen a horvát igazszágszolgáltatásra nézve. A horvát állam azzal érvelt, hogy a szerződés korrupcióban fogant, és ezért nem kellett betartania. A horvát bíróság egy korábbi ítélete szerint ugyanis Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója lefizette Ivo Sanader egykori horvát miniszterelnököt, hogy a MOL számára kedvezően módosítsák a privatizációs szerződést. E módosítások alapján a magyar székhelyű társaság egyedül gyakorolhatja a menedzsment jogokat, azaz belátása szerint nevezheti ki az INA főnökeit. Ugyanebben a körben, 2009-ben írták alá a megállapodás arról is, hogy az INA akkoriban veszteséges gázüzletágát átveszi a horvát állam. Ettől azonban a horvát kormány elállt, miközben arra kötelezte az INA-t, hogy a stratégiai gáztárolójából a piaci árnál olcsóbban adja el a gázt az állami elektromos műveknek.

A washingtoni ICSID nem fogadta el a horvátok érvelést, mert nem látta bizonyítottnak, hogy valóban korrupció történt, úgyhogy erre hivatkozva nem állhatott volna el a gázügyi megállapodástól a horvát kormány.

Ez már a második nemzetközi bíróság, amelyik nem látja megalapozottnak a horvát korrupciós vádakat ebben az ügyben. 2016-ban az ENSZ égisze alatt működő, genfi UNCITRAL nevű választottbíróság ugyanerre jutott (azt a pert a horvát állam indította a MOL ellen, míg a mostanit a MOL indította a horvát állammal szemben).

Mind a hat évvel ezelőtti genfi, mind a mostani washingtoni ítélet kitér arra, hogy a horvátországi korrupciós perben koronatanúnak számító Robert Jezic üzletember vallomása megbízhatatlan, és a horvát bírák által figyelembe vett bizonyítékok nem megalapozottak. A MOL értelmezése szerint a két nemzetközi ítélet világosan kimondja, hogy Hernádi Zsolt ártatlan.

2011-ben indult a horvátországi per

A horvát bíróságok kétszer is tárgyalták egyébként az ügyet, az első körös elmarasztaló ítéletet ugyanis a horvát alkotmánybíróság eljárási hibák miatt megsemmisítette.

A második körben az elsőfokú ítélet 2019-ben, a másodfokú tavaly született, és mindkettőben bűnösnek találták Sanadert és Hernádi Zsoltot is. Sanader (más ügyek miatt is) börtönben van Horvátországban, Hernádi Zsoltot viszont nem adta ki Magyarország, mert 2012-ben itthon már felmentették ugyanebben az ügyben, egy hazai eljárásban. Hernádi azonban továbbra sem hagyhatja el Magyarországot, mert a horvát állam nemzetközi körözést adott ki ellene, és elvben egy harmadik ország kiadhatja Zágrábnak a magyar üzletembert.

A MOL-nál azt remélik, hogy a mostani washingtoni ítélet nyomán a horvátok újra előveszik a korrupciós ügyet, és felmentik Hernádit, hiszen immár két nemzetközi bíróság is megállapította, hogy az ellene hozott horvát bírósági ítélet nem megalapozott.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is megszólalt az ügyben. Mint mondta, a mostani horvát kormány megörökölte a Mol-INA-ügyet, és az egyetlen lehetséges irányt követte: folytatja az eljárásokat és alátámasztja a horvát álláspontot.

Plenkovic az MTI szerint jelezte: kedden késő este kapták meg a döntését. Ebből azt emelte ki, hogy a washingtoni választott bíróság az eljárásban elutasította a Mol kártérítési kérelmének nagy részét, mindössze 184 millió dollárt hagyott jóvá az 1,1 milliárd dollár követelésből. Horvátországnak meg kell térítenie az eljárás költségeinek egy részét, körülbelül egymillió eurót, valamint a 184 millió dolláron felül késedelmi kamatot is kell fizetnie. A szakértőik tanulmányozzák a 216 oldalas dokumentumot, az elemzés után pedig döntenek a további lépésekről.