Odáig jutottunk 1996 februárjára, hogy 27 százalékkal a Független Kisgazdapárt volt a legnépszerűbb magyar párt. Jócskán megelőzte az 1994-ben abszolút többséget szerzett MSZP-t (21 százalék), a liberális koalíciós partner SZDSZ-t (13 százalék), az MDF összeomlásával a jobboldali szavazók felé forduló, folyamatosan erősödő Fideszt (13 százalék), a még mindig 10 százalékon álló MDF-et és a 9 százalékos Kereszténydemokrata Néppártot, ami akkoriban még nem a Fidesz szatellitpátja volt.

A rettegett kisgazdák

A kisgazdák neve varázserővel hatott a rendszerváltás után. Sokan éltek még akkor, akik szavazóként részesei voltak az 1945-ös nagy választási győzelmüknek, amikor 59,9 százalékkal nyertek, majd jöttek a kommunisták, akik leszalámizták őket.

A rendszerváltás felé közeledve ez volt az a párt, amitől az MSZMP talán a legjobban tartott. Nem véletlen, hogy ügynökeik – akárcsak a második világháború után – hemzsegtek a párt soraiban, sokan közülük annyira jól beépültek, hogy parlamenti mandátumot szereztek, sőt a párt legfelső vezető rétegébe jutottak.

A párt elnökét, Torgyán Józsefet is hírbe hozták. 1991-ben Antall József miniszterelnök a kisgazda vezetőknek átadott egy borítékot, amiben egy irat szerint Torgyán József bírói jegyzőként részt vett az 56-os forradalmárok ellen eljáró Tutsek-féle vérbíróság munkájában. Torgyán nem volt hajlandó átvenni a borítékot. Később úgy nyilatkozott: 1956. után megpróbálták őt beszervezni III/III-as ügynöknek, de a beszervezési nyilatkozatot összetépte. Az Antall-boríték tartalma szerint viszont Torgyán „Szatmári Lajos” néven tagja volt a III/III-nak. Torgyán ezt cáfolta, és az átvilágítási eljárás sem találta érintettnek.