„Egy hajó az óceánokat járja. Bostont egy rakomány gyapjúval hagyta el. 200 tonnát nyom. Le Havre-ba tart. A főárbóc törött, a hajósinas a fedélzeten tartózkodik, 12 utas utazik a hajón, a szél kelet-északkeleti irányba fúj, az óra délután negyed négyet mutat. Május havát írjuk. Hány éves a kapitány?”
Gustav Flaubert ezzel az 1841-es feladvánnyal nagyjából tökéletesen leírta, hogyan néz ki ma a matek, ha tömegbecslésről van szó.
Nyilván nem lehet darabra pontosan leszámolni, egy tömegrendezvényen hányan vannak. Ettől függetlenül a számháború szerves része az életünknek, pláne, mióta két olyan politikai erő feszül egymásnak, ami más-más okból ugyan, de valóban képes tömegeket megmozgatni.
Tavaly a Fidesz irtóra igyekezett, hogy október 23-án nagyobb számot mondjon a saját Békemenetére, mint a Tisza megmozdulására. Ebből lettek olyan anomáliák, mint például Deák Dánielé, a nap végére viszont az volt a kormányzati mondás, hogy
„az ünnepi beszédek időpontjában az október 23-i Kossuth téri megemlékezésen több mint 80 ezren, a Hősök terén tartott rendezvényen pedig 45 ezren vettek részt.”
Matematikailag persze sehogy sem állta meg a helyét a számítás, legalábbis amikor összevetettük például a miniszterelnök megszólalásaival. Orbán ugyanis már akkor is azt állította, hogy
Ha valaki kíváncsi a tavalyi számításokra, itt megtekintheti. Most viszont inkább nézzük, idén mit sikerült letenni az asztalra.
Egyrészt ugye van Orbán Viktor, aki megint azt állította:
Tessék mondani, miniszterelnök úr, voltak már ennyien a Békemeneten?
Bocsánat, nem értettem tisztán. Szóval mekkora volt a Békemenet?
A miniszterelnöki állítást természetesen sokan átvették, Szijjártó Pétertől és Lázár Jánostól az Origo/HírTV tandemig.
A „valaha volt legnagyobb Békemenet” kitétellel azonban van az a kis probléma.
A Rogán Antal irányítása alatt létrehozott, most Nagy Mártonhoz tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) ugyanis cellainformációk alapján azt hozta ki, hogy a Békemenet után, az állami ünnepségen „a Kossuth téren, az Alkotmány utcában és a környező utcák területén mintegy 180 ezer mobiltelefon jelenléte volt azonosítható.”
Magyarán 180 ezres tömeggel számoltak.
Csakhogy ennél historikusan találunk nagyobb Békemenetet, nem is egyet:
Vagyis az idei, 180 ezres becsült tömeg nagyjából a középmezőnyben van, nagyobb azért, mint mondjuk a 2018-as, amit 60 ezerre becsültek, vagy akár a tavaly októberi, amire a hivatalos mondás szerint mentek ki 80 ezren.
De talán nem is ez a legérdekesebb az egészben. Hanem az, hogy a Tisza Nemzeti Menetét viszont 150 ezer fősre becsülte az MTÜ.
Ami két dolgot is jelent:
Viszont szép kis matematikai feladványt lehet belőle kerekíteni.
Ha a Fidesz és a Tisza is ilyen ütemben növeli a demonstrációin résztvevők számát, mikor lesznek egálban?
Magamtól nem vagyok ilyen okos, de a mesterséges intelligencia számításai szerint ha ebben a ritmusban, azaz lineárisan haladunk, a Tisza nagyobb ütemben növeli a résztvevői számát, így 2028 szeptemberében mindkét párt 780 ezer embert vihet majd utcára. Persze ha exponenciális növekedést néznénk, akkor már más lenne a helyzet, 2026 májusában mindkét párt 262 000 fős rendezvényt tudna tartani, utána viszont a Tisza kilőne az űrbe.
Ezen a ponton a ChatGPT felajánlotta, hogy kiszámol egy harmadik, „reálisabb modellt” is (ún. logisztikus növekedés), „ami figyelembe veszi, hogy egy országban nem nőhet végtelenre egy tüntetés létszáma.”
Ehhez viszont hinni kéne abban is, hogy a megadott számok, amiket tegnap hivatalosan közöltek velünk, reálisak. Szóval inkább az a kérdés:
Hány éves a kapitány?
Délelőtt a CÖF hívására vonult fel a Békemenet, egészen Orbán Viktorig, délután Magyar Péter vitte a Hősök terére a híveit. Percről percre követtük az eseményeket.
Nem, nem, nem jön ki sehogy a matek. Meglepő?
Ki mit mondott, hányan vonultak az elmúlt 10 év Békemenetein? Megmutatjuk, hogyan lehet megbecsülni egy rendezvényen részt vevők számát.