Előre megy Magyarország, nem hátra: MC Hawer, a tuc-tuc mulatós kilencvenes évek óta nótázó Koczka Gézája (Mondd a Lajosnak, nyissa a kocsmát, Szüreteltünk, hát visszük a tartályt) váratlan politikai megnyilvánulással rúgta be a piros biciklit, gyakorlatilag egy ellenzéki endorsementtel felérő poszttal állva ki a titkosszolgálat akcióját leplező Szabó Bence rendőrszázados mellett.

„Százados úr sej-haj... De ez most nem vicces. Egy ország nevében tisztelgek Ön előtt”

- írja posztjában, egy AI-generált képen kalocsai mintás fehér ruhájában tisztelegve a Parlament előtt.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal politikai hátterű akciójáról egy másfél órás videóban részletesen beszélő NNYI-százados vallomása után már elég sokan kiálltak Szabó mellett Dragomán Györgytől Alföldi Róbertig, de Tompa Andrea és még Hajós András is eléggé más közönségnek játszik, mint MC Hawer, aki idáig maximum annyit politizált, hogy lenyomta a Polgármester, csak azt kérem, hogy egy kis segélyt adjon nékem című nótát is a Három deci köménymag és a Rendőrbácsik, ne bántsatok engem között.

MC Hawer sokat játszotta a Piros volt a paradicsom, nem sárga című ópuszt is, még jóval azelőtt, hogy a Fidesz azt kiemelt kampánydalként kezdte tolni 2022-ben. A zenész csütörtökön kitett egy videót is, amiben arról értekezik, hogy soha korábban nem érdekelte a politika, azt se vette igazán észre, hogy már 16 éve van a Fidesz, de most azt látja, hogy míg a Tisza lendületben van, a Fidesz lemeze kezd lejárni.

„A kormányoldalom meg azt látom, hogy egyszerűen hebegnek-habognak. Nekem nagyjából ennyi az észrevételem”

- mondja, majd így folytatja: „Esküszöm nektek, hogy most hatvan év után, el fogok menni szavazni. Mert érdekes lett a politika, érdekes lett, hogy lehet váltás, hogy lehet egy másfajta Magyarország is, amiről eddig én nem tudtam, mert eddig egy olyan Magyarországon éltem, ahol nekem jó volt, és azt nyilván nem annyira láttam, vagy nem akartam róla tudomást venni, hogy nagyon sokan élnek szegénységben.”

MC Hawer azt mondja, továbbra sem akarja semmilyen párt fenekét nyalni, és megosztani a közönségét, „de már én is elkezdtem arra figyelni, hogy hahó, mi van ezzel az országgal?”