A hútik is beszálltak az iráni háborúba, szintet léphet a konfliktus

Újabb szintet lépett az iráni konfliktus: az éjszaka az Irán által támogatott jemeni húti lázadók a háború kezdete óta először lőttek ki rakétát Izrael felé. Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy szombat hajnalban elfogott egy Jemenből indított rakétát, a húti erők pedig röviddel ezután magukra vállalták a támadást. A hútik egyébként már több napja lebegtették, hogy be fognak lépni a konfliktusba, ami újabb aggodalmakat keltett a Vörös-tenger hajózási folyosójának biztonságával kapcsolatban.

Szombati videóüzenetében a hútik katonai szóvivője, Jahja Szaré közölte, hogy a hútik támadásai „érzékeny izraeli katonai célpontokat” találtak el, és az iráni, libanoni, iraki és a palesztin területeket ért, infrastruktúra elleni támadások után történtek. Jelezte, hogy addig folytatják a hadműveleteket, amíg „az agresszió” minden fronton véget nem ér.

Eközben Irán hat ballisztikus rakétát és 29 drónt indított a Prince Sultan légibázis ellen, legalább 15 amerikai katonát megsebesítve, közülük többet súlyosan. A Rijádtól 96 kilométerre található bázist, amit a szaúdi királyi légierő üzemeltet, de amerikai katonákat is befogad, a héten már kétszer is támadás érte. Egy korábbi csapás 14 amerikai katonát sebesített meg. Ezek a támadások érték a legközvetlenebbül az amerikai erőket az iráni háború megindítása óta. Az iráni hadsereg közlése szerint egy amerikai logisztikai hajót is célba vettek az ománi Szalála kikötő közelében.

Mindezzel párhuzamosan az izraeli erők kiterjesztették szárazföldi műveleteiket Dél-Libanonban is, ahol a hatóságok szerint több mint 1100 ember halt meg.

Pakisztán miniszterelnöke, Shehbaz Sharif közölte, hogy telefonon egyeztetett Maszúd Pezeskján iráni elnökkel az eszkalálódó harcokról. Pakisztán közölte, hogy hétfőn négy közel-keleti hatalom találkozójának ad otthont, hogy regionális megközelítést találjanak a konfliktus lezárására. A tárgyalásokon Szaúd-Arábia, Törökország és Egyiptom külügyminiszterei fognak részt venni, de a háborúzó felek nem, ami tovább erősíti a kételyeket az Egyesült Államok által hangoztatott diplomáciai előrelépésekkel kapcsolatban.

Durva eszkalálódást jelenthet a hútik beszállása

A hútik belépése közvetlen fenyegetést jelent a Vörös-tenger déli végén található Báb el-Mandeb-szorosra, amely az energiaszállítás és a közel-keleti kereskedelem egyik kulcsfontosságú fojtópontja.

A Hormuzi-szoros csaknem teljes lezárása mellett a Jemen és Afrika szarva között fekvő Báb el-Mandeb lezárása tovább súlyosbítaná a háború globális gazdaságra gyakorolt, már amúgy is jelentős hatását, egy még rosszabb forgatókönyv szerint akár újra fellángolhatna a szaúdi–jemeni konfliktus is, amely a 2022-es tűzszünet előtt hét éven át okozott pokoli humanitárius pusztítást.

A február 28-i Irán elleni támadás óta Szaúd-Arábia olajexportjának egy részét a Vörös-tenger felé tudta átirányítani, de szaúdi elemzők szerint ha ez az útvonal is veszélybe kerülne, Rijád akár közvetlenül is beléphetne a háborúba.

Farea Al-Muslimi, a Chatham House Közel-Kelet és Észak-Afrika programjának elemzője szerint a hútik konfliktusba való beszállásának a kereskedelmi tengeri útvonalakra gyakorolt lehetséges hatását – különösen a Vörös-tengeren és a Báb el-Mandeb-szorosban – nem lehet eléggé hangsúlyozni, emellett az Öböl térségében létfontosságú gazdasági és katonai infrastruktúra is egyre inkább sebezhetővé válhat. (Politico, Guardian, AP)