Több mint 11 ezer új aszteroidát fedezett fel a világ legnagyobb kamerája

A Vera C. Rubin Obszervatórium első megfigyelései már több mint 11 ezer, korábban ismeretlen aszteroidát tártak fel, amivel átalakítja a Naprendszerről alkotott képünket – írja a space.com.

A felfedezés előzetes adatok alapján történt, és jól mutatja, hogy a Rubin milyen gyorsan és hatékonyan képes átvizsgálni az égboltot. Már a korlátozott, kezdeti megfigyelések során is több ezer mozgó objektumot észlelt néhány nap alatt, messze túlszárnyalva a hagyományos aszteroida-kutatásokat – közölte az NSF NOIRLab.

„Ami korábban éveket vagy évtizedeket vett igénybe, azt a Rubin hónapok alatt fogja feltárni. Most kezdjük valóra váltani azt az ígéretet, hogy alapjaiban alakítjuk át a Naprendszerről alkotott nyilvántartásunkat, és olyan felfedezések előtt nyitjuk meg az utat, amelyeket még elképzelni sem tudunk”

– mondta Mario Juric, a Rubin Naprendszer-programjának vezető kutatója.

A csillagászok jelenleg nagyjából 1,4–1,5 millió aszteroidát ismernek a Naprendszerben, ezek többsége a Mars és a Jupiter közötti fő aszteroidaövben található. A Rubin várhatóan drasztikusan növeli majd ezt a számot, és a 10 éves Legacy Survey of Space and Time program során akár milliószám fedezhet fel új objektumokat.

Az obszervatórium 8,4 méteres tükrével és hatalmas – a valaha épített legnagyobb csillagászati – kamerájával néhány naponta képes újra lefotózni a teljes déli égboltot.

Ez különösen alkalmassá teszi halvány, gyorsan mozgó objektumok észlelésére. Az új objektumok többsége a főövben található, de az obszervatórium 33 korábban ismeretlen földközeli objektumot is azonosított. Ezek olyan aszteroidák és üstökösök, amik pályája közel viszi őket a Naphoz, ezért különösen fontosak a bolygóvédelem szempontjából. A közlemény szerint azonban egyik újonnan felfedezett objektum sem jelent veszélyt a Földre.

Ezen kívül a teleszkóp távolabbi és ritkább objektumokat is észlelt, köztük mintegy 380 úgynevezett transzneptunuszi objektumot (TNO), vagyis a Neptunuszon túli, jeges égitesteket. Ezek megtalálásához a kutatók fejlett számítási módszereket fejlesztettek ki. Algoritmusok segítségével milliónyi halvány fényforrást vizsgálnak át, és milliárdnyi lehetséges mozgási pályát tesztelnek, hogy kiszűrjék ezeknek a távoli objektumoknak a lassú, alig észrevehető mozgását.

„Az ilyen objektumok betekintést nyújtanak a Naprendszer legkülső régióiba: segítenek megérteni, hogyan mozogtak a bolygók a korai időszakban, és azt is, hogy létezhet-e még egy eddig fel nem fedezett kilencedik bolygó” – mondta Kevin Napier, a Harvard–Smithsonian Központ kutatója.

Az új felfedezések túlmutatnak az egyszerű katalogizáláson. A bolygóvédelmi programok kulcsfontosságú része a Földre potenciálisan veszélyes objektumok felkutatása és nyomon követése. Bár a nagyobb égitestek jelentős részét már azonosították, sok kisebb – de még mindig veszélyes – aszteroida továbbra is ismeretlen. „Egyértelműnek tűnik, hogy ez az obszervatórium forradalmasítani fogja az aszteroidaövvel kapcsolatos tudásunkat”– mondta Ari Heinze, aki a detektáló szoftver fejlesztésében vett részt.