Fontos, de talán kevesek által ismert határidő jár le ma 16 órakor: egy idén január elsejétől hatályos szabály szerint eddig lehet visszalépnie annak, aki mégsem akar egyéni képviselőjelölt lenni a vasárnapi parlamenti választáson. Ha valaki eddig nem jelzi a visszalépési szándékát, annak utána már, ha akarja, ha nem, rajta lesz a neve a szavazólapon. A törvény szerint ugyanis a jelöltnek „a határidőt követő lemondása joghatás kiváltására nem alkalmas, a jelöltre leadott szavazatok érvényes szavazatnak minősülnek”. Vagyis az ő nevét már nem fogják lehúzni a szavazólapról, és minden egyes rá adott szavazat érvényesnek számít majd.

Ez, ahogy írtam, egy új, eddig egyetlen választási eljárásban sem alkalmazott szabály. Hasonló azonban volt eddig is, bár csak néhány éve vezették be. Eredetileg úgy szólt a most hatályos, 2013-ban elfogadott választási eljárásról szóló törvény – amivel a korábbi parlamenti választási szabályokat drasztikusan átírta az első kétharmados fideszes többségű parlament –, hogy „a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemond”, illetve néhány más esetet is felsorolt a jogalkotó (például ha a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti vagy ha az őt jelölő szervezetet törlik a nyilvántartásból).

Az a szabály lényegében megegyezett a korábbi szabályozással, az 1997-es választási eljárás törvény is azt mondta ki, hogy „a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott” (vagy választójogát elvesztette, vagy meghalt).

Ezt a 2013-as törvényt 2023 májusában módosították, akkor került bele egy, a visszalépést szigorító szabályozás. Annak értelmében pénteken 16 óráig jelezhette egy jelölt, hogy visszalép. Ez a szabályozás volt érvényben, amikor Szentkirályi Alexandra 2024. június 7-én, péntek reggel visszalépett a főpolgármester-választástól – ezt ma már érvényesen nem tehetné meg. Ugyanis amikor 2024 végén a Fidesz ismét belenyúlt a választási rendszerbe – elvéve két egyéni mandátumot Budapesttől, odaadva kettőt Pest megyének, és átrajzolva néhány más egyéni körzetet is –, a visszalépési határidőt szigorították, péntek 16 óráról csütörtök 16 órára került át.

A magyar törvényalkotás elmúlt tizenhat évének fényében nem meglepő módon sem a 2023-as, sem a 2024-es módosítás okára nem derült fény. A törvényjavaslatok úgynevezett részletes indokolásában ugyan végig kell menni paragrafusról paragrafusra a javaslaton, és le kell írni, miért látja szükségesnek a változtatást a beterjesztő, a visszalépési szabályok módosítását kurtán-furcsán intézték el.

Amikor 2023-ban bevezették a péntek 16 órás szabályt és azt, hogy a jelölt akkor is elveszíti a jelöltségét, ha a jelölő szervezetét törlik, így szólt a részletes indokolás: „A rendelkezés a közös jelöltek esetében egyértelművé teszi, hogy csak az okozza a jelölt kiesését, ha a jelöltet jelölő összes jelölő szervezetet törli a szavazás megkezdése előtt a Nemzeti Választási Iroda a jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles nyilvántartásából”, vagyis a péntek 16 órára egy szóval sem tértek ki. Majd a 2024-es törvénymódosítás úgynevezett indokolása már nem is volt indokolás, csak ugyanaz leírva másképp: „A Javaslat a szavazást megelőző harmadik nap, csütörtök 16 órában állapítja meg a jelölt visszalépésére rendelkezésre álló határidőt”.

Azt egyébként a mai visszalépési határidő előtt is tudni lehet már, hogy idén lesz minden idők legkevesebb egyéni jelöltje: a dolgok mostani állása szerint 644-en próbálnak egyéni mandátumot szerezni (a visszalépését szerda este bejelentő Z. Kárpát Dániel az NVI-nél még nyilvántartott jelölt, mi azonban már nem számoltunk vele). Igaz, arányaiban 2010-ben még kevesebb induló volt, akkor ugyanis a 810 jelölt még 176 egyéni mandátumért szállt harcba.