A kampányban a Fidesz egyik legtöbbet hangoztatott üzenete az volt, hogy a Tisza Párt egy digitális lufi, ami egyszer csak kipukkad. A spekulatív pénzügyi piacoktól kölcsönzött hasonlat végül pontosan jelezte elő, mi fog történni. A kormánypárti spin doktorok várakozásával ellentétben azonban a lufi épp az ő arcukba pukkant szét.
Ebben a cikkben összeszedtük azt a hat elemet a kampányból, ami nagyobbnak láttatta a Fidesz támogatottságát, mint amekkora valójában volt.
A szakirodalom erre a gyakorlatra egy másik, a tenisz világából kölcsönzött kifejezést is használ: az „astroturfinget”, amely a mesterséges gyepre utal. A műfű beszédes metafora: alulról szerveződőnek és organikusnak, élőnek és „zöldnek” látszó folyamatokat jelöl, amelyet valójában felülről, mesterségesen irányítanak.
A politikai astroturfing felfutásának alapvetően a közösségi média kedvez, ami példátlan lehetőséget kínál a részvételre, de a részvétel kultúrájának kisajátítására is. A Fidesz ezt a gyakorlatot a 2026-os kampány egyik központi elemévé tette, olyannyira, hogy idővel az internetről az utcára is túlcsordult, amikor arra volt szükség.
Az astroturfing ugyan elfedi, hogy valami valójában azért történik, mert pénz van rá, a látszólagos tömegtámogatásnak azonban úgy tűnik, még azok is bedőltek, akik finanszírozták.
Egy politikai mozgalom definíció szerint egy olyan kollektív tevékenység, ami közös társadalmi értékeket közvetít, jellemzően a fennálló renddel szemben. A tavaly februárban létrejött, a kormány kampányait online térben segítő Nemzeti Ellenállás Mozgalomról (NEM) viszont már a kezdetektől látszott, hogy nem ilyen: a tagságát teljes egészében a párthoz kötődő szereplők – megafonos influenszerek és egy fideszes EP-képviselő – adják, akik kifejezetten pártpolitikai célok mentén dolgoztak a megszokott ellenfelekkel szemben (Brüsszel, Soros, illetve a „brüsszeli bábként” beállított Tisza).
Annak ellenére, hogy a NEM tökéletesen magáévá tette az alulról szerveződő mozgalmak eszköztárát: tüntetéseket szervezett, aláírásokat gyűjtött, fanfictiont készített, pamfleteket osztogatott, valójában sosem tudott (és talán nem is akart) a látványpolitizálásnál többet felmutatni.
A kör akkor zárult be teljesen, amikor a NEM mögötti céget a Megafon tulajdonosa, Kovács István megvette tavaly októberben.
A Ponciusz Pilátusz megmondja mémoldal felvásárlásával indult, és TikTok-influenszerek megkereséséig jutott az a hullám, amelyben egyesek a Fidesz nevében próbáltak népszerű közösségi médiás felületeket és velük együtt közönséget szerezni. A mémoldalt 4 millió forintért vették át tavaly év végén, a mikroinfluenszereknek pedig a kampány finisében kínálták 250 ezer forintot azért, ha „bármilyen formában” – táncos, vicces vagy akár informatív tartalmakban – jelzik szimpátiájukat a kormánypárt politikájával.
Miközben az internetes mémek és virális videók a legnépszerűbb formátumok közé tartoznak a neten - jó esetben felhasználók ezrein vagy tízezrein söpörnek végig, utánzás útján terjedve -, az erőltetett, rejtett agendát hordozó tartalmakra már nem kíváncsi a közönség. A 2013 óta működő Ponciusz Pilátus-oldal például már az első napokban több száz követőt vesztett.
Érződött, hogy nagy a baj, amikor Magyarország Kormányának egyik januári Facebook-bejegyzése alatt – amelyben bejelentették, hogy a nagy hidegre való tekintettel tűzifát osztanak – több mint 50 álprofil köszönte meg a kormány nagylelkűségét.
Kiderítettük, hogy a kommentek mögött nem lelkes állampolgárok, hanem egy Fidesz-közeli cég, a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség (DDÜ) munkatársai álltak. Ráadásul nem egyedi esetről volt szó: hasonló hozzászólások "javították a közhangulatot" más kormánytagok és politikusok, sőt kormánypárti médiatermékek és influenszerek posztjai alatt is, mint Orbán Viktor, Lázár János, Szentkirályi Alexandra, Schobert Norbert, Kucsera Gábor vagy a Mandiner.
A közélet online bugyraiban zajló állampolgári részvételt már korábban kiüresítette a fideszes „szingularitás”: amikor államtitkárok a saját posztjaikra reagálnak egyetértően. A DDÜ létrehozásával mindez intézményes formát öltött.
A „Harcosok Klubja – A kezdet” volt az első olyan kampányesemény, ahol a támogató tömeg a fizikai térben is látványosan megjelent. Sajtóértesülések már akkor arról szóltak, hogy a közönséget választókerületi alapon, kvóták szerint szervezték.
Később a Digitális Polgári Körökkel Orbán bejárta az országot, azzal az ígérettel, hogy ezek az alkalmak egyfajta politikai agóraként működnek majd, ahol bárki szabadon kérdezhet. A nyolc DPK-s fellépés tapasztalatai alapján azonban – a kérdezők személyét és a kérdések jellegét látva – inkább olybá tűnt, mintha a nézőtéren szinte kizárólag kormánypárti politikusok és influenszerek ülnének.
Az eseményekről készült képekkel azonban jól lehetett demonstrálni a támogatottságot, még akkor is, ha egyes helyszíneken – például Debrecenben – a telt ház csak úgy jött össze, hogy az aréna felét függönyökkel választották le.
A választás éjszakáján a Patrióta csatornáján G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója azzal magyarázta a kormánypárthoz köthető közvélemény-kutatók tévedéseit, hogy
a. nem láttak egy – az eredmények fényében mintegy 3,1 milliós – ellenzéki „buborékot”,
b. nem érzékelték, hogy a választás előtti utolsó két hétben olyan ügyek jelentek meg, amelyek érdemben befolyásolták a közvéleményt.
Akárhogy is, a Fidesz-közeli kutatóintézetek – például a Nézőpont Intézet, az Alapjogokért Központ, a XXI. Század Intézet vagy a McLaughlin & Associates – mérései a kampány során végig és kitartóan felülbecsülték a Fidesz támogatottságát, nem is kicsivel.
Amikor a köztereken kellett látványos tömeget felmutatni, azt is „okosban” oldotta meg a Fidesz: Orbán országjárásának visszatérő szereplői lettek azok a csoportok, amelyek egyszerre, vezényszóra éltették a miniszterelnököt („Viktor-Viktor”) és a Fideszt és nyomták el a hangját az ellene tüntetőknek.
Az egységes, fekete öltözetük miatt könnyen felismerhető férfiak azonban nem maguktól jelentek meg: vélhetően a Fidesz vezető politikusaihoz, többek között Kubatov Gábor és Lázár János környezetéhez köthető szereplők szervezhették őket a helyszínekre. A kampány hajrájában ezt már nem is nagyon titkolták: a vidéki turnékról a neve és fellépése miatt is ismertté vált Adolf a Fidesz eredményvárójára is hivatalos volt.
választás 2026
POLITIKA
tisza
fidesz
kubatov gábor
Nemzeti Ellenállás Mozgalom
Ponciusz Pilátusz
magyar péter
astroturfing
orbán viktor
Lázár János
Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség
választás 2026
Milliókért hirdetett videók, félrevezető üzenetek, átláthatatlan működés és egy fantompetíció – megnéztük, mire jutott a Nemzeti Ellenállás Mozgalom, mióta az alapítók harcba hívták a magyarokat. A szálak egy lejárató anyagok készítésében tapasztalt médiamunkáshoz is elvezetnek, aki nemrég még a Rogán-minisztériumban dolgozott.
Kovács Istváné lett a NEM mögötti cég teljes üzletrésze, ezzel párhuzamosan a szervezet telephelyet létesített a Megafon óbudai irodájában.
A térfoglalós országjárásra induló Orbán azt mondta, hogy őt eddig is lehetett kérdezni. Megnéztük, ki kapott erre lehetőséget. Számos olyat találtunk, aki elfelejtette elárulni, hogy valójában fldeszes politikus.
Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökségnek hívják, ez az a cég, amely a Digitális Polgári Köröket is szervezi. Több mint száz ember dolgozik a Kassák Lajos utcai irodájukban, a „legbelső kör feladata" pedig, hogy a Facebookon úgy tűnjön, tömegek állnak a Fidesz mögött.
Vagy a fideszes profilokat kezelők hibáztak vagy végre megszületett a Fideszes Kommentelő 2.0.