Nem lehetett egyszerű menet Magyar Péter leendő miniszterelnök és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tárgyalása kedden. Kelemen a választás előtt pár nappal még Debrecenben kampányolt a Fidesz mellett, biztos választásos háttér előtt. Erdélyben a NER éveken keresztül úgy nyomult, mintha nem lenne határ, a választásokon pedig számos visszaélésgyanús eset történt a levélszavazatokkal.

„Elnök úrral egyetértettünk abban, hogy a múltat magunk mögött hagyjuk, és a Tisza-kormány és az RMDSZ közösen fog az erdélyi magyarság megmaradásáért és fejlődésért dolgozni” – írta Magyar a megbeszélésről, aki állítása szerint Kelementől garanciákat kapott arra, hogy „az RMDSZ a jövőben tartózkodni fog a magyar pártpolitikai küzdelembe való beavatkozástól”.

És ez nem minden. A Tisza-kormány ki fogja vizsgálni a levélszavazatokkal történt visszaéléseket – ezekben vélhetően vastagon benne volt az RMDSZ is. Magyar elvárja az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. De ami igazi bomba: az elmúlt tíz évben odaítélt magyarországi támogatások felhasználását visszamenőleg is vizsgálni fogják.

Az erdélyi fideszesek második Trianonja

Az erdélyi magyarok túlnyomó többsége mindig a Fideszre szavazott, nem volt ez másképp most sem. Igaz, április 12-én „csak” 84 százalékot kapott a kormányzó párt, szemben a 2022-es 93 százalékkal.

Hogyan élték meg az erdélyi magyarok ezt az eredményt? – kérdeztem Kiss Tamás szociológust, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatóját.