„Amikor Orbán Viktor februárban egy disznóvágáson volt, azon viccelődtünk a folyosón, hogy reméljük, ez nem a mi pályázatunk" - idézte fel a Nemzeti Kulturális Alap Gyulai Pál utcai épületében folyó beszélgetést Dániel és Krisztián, a szervezet két munkatársa, akik tavaly ősz óta foglalkoznak a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumához érkező, az azonosító kódja alapján csak 790-esnek csúfolt kérvényekkel.

Nem tudni, hogy a miniszterelnök pátyi akcióját bonyolító szervezet ezek között volt-e, de a gyanakvásra minden okuk megvolt. A „kiemelkedő jelentőségűnek” minősített összművészeti és komplex kulturális programok támogatására elkülönített keretre tavaly augusztus óta tömegével pályáztak sikeresen olyan szervezetek, amelyeknek vajmi kevés köze volt a kultúrához: vadász- és sportklubok, munkaerőpiaci, bűnmegelőzési vagy éppen autószerelőket tömörítő egyesületek, darts klubok és horgász szövetségek és a sort hosszan lehetne folytatni.

Hogy mégis miért kaphattak ezek a egyesületek a más kollégiumokhoz képest csillagászati összegeknek számító, akár 10-20 milliós támogatásokat? Azért, mert az NKA munkavállalóit, többek között Dánielt is arra utasították leginkább szóban, hogyazokat a kérelmeket, amelyek nem illeszkedtek a megadott támogatási célhoz - mint a főzőversenyek vagy a sportrendezvények -, egységesen írják át „közösségépítő/kulturális programokra”.

Ezek a cégek és alapítványok - amelyek listája a teljesség igénye nélkül április 24-e óta elérhető az NKA holnapján is - kifelé sokszor semmilyen látható tevékenységet nem végeztek, azon kívül, hogy a nevük a kampányban különböző lakossági események kapcsán bukkant fel, fideszes politikusokkal összefüggésben.

A több száz ilyen szervezet egyike például a Magyar Sámsonok Alapítvány, ami idén áprilisig két alkalommal is elnyert 50–50 millió forintot „értékőrző kulturális, zenei és közösségépítő programsorozat megvalósítására”. Az alapítványnak se honlapja, se semmilyen nyilvános felülete nincs, egyedül a civil szervezetek névjegyzéke alapján lehet róla annyit tudni, hogy az elnöke Annus István József, Békéssámson fideszes polgármestere. A helyi lapok beszámolói szerint az egyesület a választások előtt mindössze egy, a ’80-as évek rockbulijait idéző koncertet hozott össze az orosházai járáshoz tartozó 2000 fős községen, olyan fellépőkkel, mint a P. Mobil.

Krisztiánnak egy konkrét pályázat különösen beégett az emlékezetébe.

A Zöld Dió Alapítvány egy olyan programsorozatra kért támogatást, amelynek középpontjában a somlói galuska állt – abban bízva, hogy a desszert addigra hungarikummá válik. A tervek között szépségverseny, evőverseny, retro autós felvonulás, valamint egy népszerű előadó koncertje is szerepelt, azzal az indoklással, hogy mindez

„a polgári értékeket is megfelelően népszerűsíti".

Az alapítvány elnöke - nem meglepő módon - Bérciné Berke Szilvia, Fót 2-es számú választókerületének Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselője, a pályázatra pedig 20 millió forintot ítéltek meg.

Dániel és Krisztián – akinek a nevét a felismerhetőség elkerülése érdekében megváltoztattuk – akkor döntöttek úgy, hogy előállnak ezzel a történettel, személyes és egzisztenciális kockázatot vállalva, amikor megtudták, hogy a 790-es döntéseket és annak döntéshozóit az NKA egyáltalán nem akarja nyilvánosságra hozni.

Az is szemet szúrt nekik, hogy a pályázók egy részét maga a minisztérium kereste meg, és kérte fel igénylés benyújtására, ami az NKTK két dolgozója szerint meglehetősen szokatlan gyakorlat.

Erről onnan szereztek tudomást, hogy Dániel egyrészt rajta volt az erről szóló levelezéseken, másrészt volt olyan pályázó is, aki véletlenül a minisztériumi megkeresést is csatolta az NKA-hoz beadott anyagához.

Más forrásból az is tudomásunkra jutott, hogy a választások után a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) annak a lehetőségét is mérlegelte, hogy amíg tudja, folytatja a 790-es kollégium kifizetéseit.

Ebben az is közrejátszhatott, hogy április 20-án elvitték az ötöslottó történetének harmadik legnagyobb főnyereményét, 4,171 milliárd forintot.

Ez a Nemzeti Kulturális Alap szempontjából azért érdekes, mert a bevételeinek egy része a szerencsejátékok adójából származik.

Hankó és Vitályos körzete iránt is érdeklődtek

Az NKA működését szabályozó 1993. évi törvény lehetővé teszi, hogy a közpénzből gazdálkodó szervezet ne csak a nemzeti és egyetemes kulturális értékek létrehozását és megőrzését - vagyis a magaskultúrát - támogassa, hanem a kultúrateremtéssel- és közvetítéssel összhangban „egyéni és közösségi tevékenységeket" is finanszírozzon.

Bár az, hogy mit tekintünk kultúrának, vita tárgya lehet, Dánielnek feltűnt, hogy a kezei között átfutó pályázatok inkább a vurstli kategóriájába esnek. Később pedig az is világossá vált számára, hogy ezek nemcsak kulturális, hanem konkrét politikai célokat is szolgálhatnak.

2025-ben ugyanis több olyan e-mailes megkeresés érkezett az NKTK-hoz, amelyek választókerületi bontásban kértek adatokat.

Bár a minisztérium korábban is rendszeresen kért információt a háttérintézményektől – például székhely vagy vármegye szerinti bontásban –, arra egészen 2025 januárjáig nem volt példa, hogy választókerületi szintű adatokra kérdezzenek rá.

Pedig Dániel rutinosnak számít az intézménynél: több mint tíz éve dolgozik ott különböző pozíciókban, és több választási ciklust is végigkövetett.

A választókerületi bontással kapcsolatos első levél 2025. január 9-én érkezett Badacsonyi Ferenctől, a Miniszterelnöki Kabinetiroda tanácsadójától, Dr. Kasnyik Zsolt kabinetfőnök megbízásából. Ebben arra kéri a címzetteket - többek között Krucsainé Herter Anikót, az NKA főigazgatóját -, hogy gyűjtsenek ki minden olyan NKA/NKTK-s támogatást, amelyet a Pest 4. számú választókerülethez tartozó települések kaptak 2020-tól a levél keltéig.

Kérését azzal indokolta, hogy „Vitályos Eszter kormányszóvivő asszony választókerületének településeit érintően változás történt", majd egy táblázatban mellékelte a 2024. december 31-től hatályos települések listáját. Ezek a települések – mint például Dunabogdány, Kisoroszi vagy Leányfalu, amelyeket a felsorolásban külön ki is emeltek – újonnan kerültek a választókerülethez. A határokat a választási törvény módosítása rajzolta át, amelyet a Fidesz nyújtott be.

A következő megkeresés két hónappal később, március 3-án érkezett Bús Balázs, az NKA alelnökének személyi titkárától, Borbély Ritától. Ebben a levélben ismét azt kérték a főigazgatótól és a többi címzettől, hogy bizonyos települések 2022 és 2025 közötti pályázatait „kérdezzék le az EPER-ből”, amely az NKA belső adminisztratív rendszere (Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer).

Bár a megfogalmazás itt óvatosabb, és nem említi a választókerületeket, a települések bontásából egyértelműen kirajzolódik, hogy a felsorolás első hat eleme a Pest 6-os egyéni választókerülethez tartozik.

Itt indult mandátumért a 2026-os választáson Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter, az NKA elnöke.

(A Közpénzügyi portál adatai szerint 2025 augusztusa és 2026 márciusa között a Pest 6-os körzet településein működő szervezetekhez és magánszemélyekhez összesen 166,6 millió forint támogatást ítéltek meg.)

A listán szereplő további 35 település a Komárom-Esztergom 3-as választókerületet fedi le. Ebben a körzetben a Fidesz Czunyiné Bertalan Juditot indította, aki – az ilyen jellegű hátszél ellenére is – 14 százalékponttal maradt el tiszás kihívójától, Árvay Nikolettől az áprilisi választásokon.

Dániel szerint a választókerületi bontásban kért adatoknak kétféle szerepe is lehetett.

1. Egyrészt a jelöltek ezekkel kampányolhattak, bemutatva, milyen fejlesztések és források érkeztek a körzetük településeire.
2. Másrészt arra is alkalmasak lehettek, hogy felmérjék, hol és mely szervezeteket érdemes megkeresni a támogatások lehívása érdekében.

Az ideiglenes kollégium egyedi keretére – amelynek az OTR adatai szerint 2025-ben 10,3, 2026-ban pedig 6,2 milliárd forint állt rendelkezésére – ugyanis nem írtak ki nyílt pályázatot. Ahogy fent is írtuk, egyes esetekben a minisztériumtól közvetlenül érkezett a megkeresés.

Bár az NKA-ról szóló törvény szerint elsősorban nyílt vagy meghívásos pályázatokon keresztül lehet támogatásokat kiosztani, kivételes esetekben egyedi kérelmek is benyújthatók. Dániel szerint ilyenek más kollégiumoknál is előfordulnak, de nem ilyen gigászi összegekben.

Cikkünk készítésekor megkerestük Badacsonyi Ferencet, aki Vitályos Eszter választókerülete iránt érdeklődött, Bús Balázst – aki a rejtett kampányfinanszírozás gyanúját felvető, egyre dagadó botrány nyomán lemondott az NKA-ban betöltött tisztségéről –, valamint Hankó Balázst, a kultúráért és innovációért felelős minisztert, az NKA elnökét is.

Arra voltunk kíváncsiak, miért volt szükség az egyéni választókerületi szintű kimutatásokra. Hankótól azt is megkérdeztük, nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy fideszes képviselőjelöltként folytatott kampányához felhasználhatta miniszteri, illetve az NKA-hoz kötődő pozícióját, illetve arra is kértük, hogy küldjön tételes listát arról, hogy a támogatásról pontosan milyen magánszemélyeket és szervezeteket értesítette a minisztérium.

Bús nem reagált megkeresésünkre, a másik két érintett viszont igen, de a választókerületi adatokkal kapcsolatos kérdésünket érdemben nem válaszolták meg. Hankó minisztériuma azt írta: „Magyarország közpolitikai területi felosztása többek között a választókerületek, városok, megyék és járások rendszere mentén történik. A Kulturális és Innovációs Minisztérium és háttérintézményei feladata, hogy a kulturális támogatásokról kimutatásokat készítsenek, és felkészüljenek a várható kérdésekre annak érdekében, hogy az adatszolgáltatásokat minél gyorsabban teljesíthessék.”

A Miniszterelnöki Kabinetiroda tanácsadója, Badacsonyi Ferenc válaszában azzal indokolta a választókerületi alapú lekérdezést, hogy az Országgyűlésről szóló törvény alapján az állami szervek kötelesek segíteni a képviselők munkáját, és megadni számukra a szükséges tájékoztatást. Mint írta, ennek megfelelően Vitályos Esztert, a térség országgyűlési képviselőjét megillette, hogy információt kapjon a választókerületét érintő ügyekről.

Kérdésünkre később azt is hozzátette: a cél az volt, hogy a képviselő átfogó képet kapjon a térségében már megítélt támogatásokról, a folyamatban lévő fejlesztésekről és a tervezett beruházásokról.

Hol, mit és mennyiért? Kultúrmisszió OEVK-alapon

Krisztián egy olyan dokumentumot is megmutatott nekünk, amelynek elkészítésére tavaly szeptemberben az NKA főigazgatója, Krucsainé Herter Anikó kérte fel egyik kollégáját. A kimutatás nem egy-egy körzetre, hanem az ország valamennyi választókerületre kiterjedt, és több szempont szerint, részletes statisztikákkal bontotta le a közösségépítésre szánt támogatásokat.

A kimutatás többek között azt mutatja be, hogy a pályáztatás akkori szakaszában a „közösségépítést támogató program” forrásai milyen arányban oszlottak meg az egyes vidéki és fővárosi választókerületek között.

A dokumentum szerint szeptember 22-ig összesen 444 pályázat érkezett be a kiírásban megfogalmazott célok megvalósítására („falusi és városi közösségek megerősítését, a helyi értékek megőrzését, valamint az egymásra figyelő emberi kapcsolatok védelmére").

A 444 pályázatból 402 érkezett vidéki egyéni választókerületekből, összesen mintegy 4,26 milliárd forintnyi igényelt támogatással. A budapesti körzetekből ezzel szemben 42 pályázat futott be, nagyjából 814 millió forintos összértékben.

A belső használatra készült számvetés külön kitér arra, hogy programra valamennyi vármegyéből jelentkeztek, az öt egyéni választókerületből azonban nem érkezett pályázat: Bács-Kiskun 05, Győr-Moson-Sopron 05, Pest 01, Pest 14 és Veszprém 02-ből, vagyis Bányai Gábor, Dr. Nagy István, Kardosné Gyurkó Katalin, Földi László, és Hegedűs Barbara fideszes országgyűlési képviselőjelöltek körzetéből.

A legtöbb vidéki pályázat a Karcag központú Jász-Nagykun-Szolnok 3-as választókerületből érkezett: összesen 10 pályázat közel 180 millió forint támogatást igényelt. Nem tudni mennyi szerepe volt az NKA-tól lehívott támogatási összegnek, mindenesetre a helyben induló fideszes F. Kovács Sándor az országgyűlési választáson megőrizte a mandátumát a Tisza Párt jelöltjével szemben.

A fővárosi választókerületek közül a 14-es és az 1-es körzet vitte a prímet, a 6-6 pályázatukkal, amikre 112, illetve 105 millió forint támogatást igényeltek.

És hogy mire?

A belső használatú kimutatás szerint a támogatások 27 százaléka családi programokra jutott, 20 százalékuk különböző ünnepkörökhöz kapcsolódott, 16 százalékot hagyományőrzésre szántak, és ugyanekkora arányban belefért a művészet is – zene, irodalom és színház.

Papíron létező és Penny-utalványokat osztogató fideszes egyesületeknek is jutott

A támogatási keretből részesült a Radics Béla Tradíciókért Alapítvány is, amely annak a fideszes politikusnak a nevéhez köthető, aki ugyan a zuglói választókerületben 24,7 százalékos eredménnyel alulmaradt a Tisza jelöltjével szemben, de a Fidesz–KDNP országos listájáról így is bejutott a parlamentbe.

Az alapítvány korábban is több forrásból jutott állami támogatáshoz – többek között az Erasmus+ programból, a Bethlen Gábor Alapkezelőtől, a Miniszterelnöki Kabinetirodától, valamint a kultúráért és innovációért felelős minisztériumtól. Annak ellenére, hogy alapos okkal feltételezhető: csak papíron létezik. A NAV pedig februárban vizsgálatot kezdeményezett a szervezettel szemben, költségvetési csalás vagy más vagyon elleni bűncselekmény gyanúja miatt.

Mindezek mellett az alapítvány idén a Nemzeti Kulturális Alap kiemelt keretéből is támogatáshoz jutott: egyszer 20, majd egy másik döntéssel további 15 millió forintot kapott.

De sikerrel vette az akadályokat a ceglédi Roma Inkubátor Kulturális Művészeti és Hit Egyesület, amelynek vezetője, Jakab István egy kiszivárgott hangfelvételen arról beszélt, hogy tízezer forintos utalványokat kap az, aki a választásokon a Fideszt támogatja. Majd azt is megígérte, hogy a Penny-kártyák kiosztása után „ott a téren főzünk, mindenki bográcsba kap enni". Ezt az ingyenes zenés mulatságot a választás hetében a kerület képviselője, Hankó Balázs hirdette meg a kerepesi Gyár utcába, az eseményt pedig a 444 videós stábja is végigkísérte:

Jakab egyesülete 5, 6 és 34 millió forintra is egyedi kérelmet nyújtott be, amit Hankó miniszter a saját keretéből oda is ítélt neki. A botrány hatására a legnagyobb összegről végül lemondtak – tudtuk meg a belsős forrásunktól.

Egy rendhagyó pályázat, aminek minden elemét titkolták

Az NKA vitatott pályázataival kapcsolatban a választások után nagyjából két héttel, április közepén jelentek meg az első információk a nyilvánosságban.

A közpénzből működő szervezet nem önként tette közzé az adatokat: egy egyre erősödő botrány nyomására hozta nyilvánosságra, kikhez és mekkora források jutottak egy külön kezelt keretből.

Ebből mi most csak egy részhalmazt mutattunk be: azokat a támogatásokat, amelyek felhasználása kérdéseket vet fel, és amelyek fideszes politikusokhoz köthető egyesületekhez kerültek.

Az ügy középpontjában a 790-es kollégium, vagyis a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma (KKPIK) áll, ami a hagyományos szakmai kollégiumokon felül diszponált támogatási forrásokkal, működését pedig az NKA 2025/34-es határozata szerint pedig Bús Balázs alelnök felügyelte.

A kollégium 2025-ös költségvetését az NKA honlapján található bizottsági jegyzőkönyvek szerint először 937,5 millió forintban határozták meg, később azonban ennek egy részét – 50–50 millió forintot – átcsoportosítottak az állandó kollégiumokhoz. Ezt követően a bizottság 2025. július 9-én úgy döntött, hogy a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma számára további 10 milliárd forintot biztosít kiemelt jelentőségű szakmai programok támogatására, és ezzel az összeggel megemelte a kollégium éves keretét. Október 10-én ezt az összeget újabb 595 millió forinttal növelték, kifejezetten „kiemelt jelentőségű dokumentumfilmek létrehozásának támogatása” céljából.

A költségvetést érintő döntések Hankó Balázs miniszter, valamint Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének jóváhagyásával születtek.

Ahogy korábban említettük, a 790-es kollégiumhoz érkező igényléseknek, majd elbírálásoknak, illetve a döntéshozók névsorának azonban egészen április 24-ig semmilyen nyoma nem volt a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, noha a szervezetet erre törvény kötelezi.

A nyertesek listája csak jóval később, Molnár Áron színész-aktivista közlése nyomán vált nyilvánosan elérhetővé, aki az adatokat egy másik forrásból, az Országos Támogatási Rendszerből (OTR) töltötte le. Erre a felületre ugyanis minden egyedi támogatást fel kell vezetni, amely később a Magyar Államkincstár közpénzügyi portálján is megjelenik. Ahogy az NKA nekünk nyilatkozó munkatársa fogalmazott,

A Nemzeti Kulturális Alap az adatokat nagyjából abban az ütemben tette közzé a saját oldalán, ahogy azokat Molnár Áron feldolgozta, de továbbra is nehezen átlátható és nehezen megtalálható formában.

Ennek köszönhető, hogy a szervezet honlapjára április 27-én újra kikerült a „közösségépítő” programra kiírt „pályázat" is, ami sem az alapvető tartalmi követelményeknek nem felel meg, és a közzététel helye is szabálytalan. A felhívás Dániel szerint hónapok óta ott volt elrejtve a hírek között, csak most emelték ki, miután a szervezet a botrány miatt reflektorfénybe került.

Szintén a nyilvánosság nyomására derült fény a pályázatot elbíráló kuratórium tagjaira is, akik közül ketten a Kulturális és Innovációs Minisztérium munkatársai (Dr. Zámbó Nóra jogász, a Közigazgatási Államtitkári Titkárságának főosztályvezetője, valamint Burom Gábor, a minisztérium miniszteri kabinetfőnök-helyettese). A kollégium elnöke pedig egy bukott fideszes politikus, Ughy Attila, aki 2024-ben Pestszentlőrinc–Pestszentimre polgármesterjelöltjeként indult az önkormányzati választáson és vesztett, azóta a Lechner Tudásközpont tanácsadója.

Dániel úgy tudja, a kuratórium tagjai összesen egyszer jelentek meg teljes létszámban, még az alakuló ülésen. A későbbi döntésekben már nem vettek részt személyesen.

A pályázat lebonyolításába csúszó szabálytalanságok miatt a Független Előadóművészeti Szövetség április 27-én ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett, mivel a rendelkezésre álló információk alapján felmerült:

• nem került sor nyílt vagy meghívásos pályázatok közzétételére,
• a pályázati lehetőségekről egyes szereplők előzetes, közvetlen értesítést kaphattak,
• a döntések és a döntéshozók személye nem került időben nyilvánosságra,
• a pályázói kör és a versenyfeltételek nem voltak átláthatóak,
• a nyilvánosan elérhető információk alapján egyes kedvezményezettek politikai kommunikációban is megjelentek, ami indokolttá teszi a támogatások felhasználásának vizsgálatát.

Bár több jel is arra utal, hogy az NKA-n keresztül akár rejtett kampánytámogatás valósult meg, Hankó Balázs - aki kultúráért felelős miniszterként a támogatásokról döntő személyek kinevezéséért felel, - a Magyar Nemzetnek nyilatkozva visszautasította az erre vonatkozó vádakat.

„Tudatos ferdítés kampányfinanszírozásként feltüntetni olyan támogatásokat, amelyek a magyar kultúrát szolgálják”

– mondta. Hozzátette: a támogatások odaítélése minden esetben szabályozott pályázati eljárás keretében, szakmai szempontok alapján történt, és szerinte ezekből nem került vissza pénz politikai kampányokba.

Ennek némileg ellentmond, hogy az Index értesülései szerint Hankó április 29-én válságstábot hívott össze, amin arról határoztak, hogy a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma 2025–2026-ban támogatott pályázóitól időközi szakmai és pénzügyi részbeszámolót kérnek be.

Címlapi kép: Kovács Bendegúz