Összesen tizennégy bizottság tart miniszterjelölt-meghallgató ülést hétfőn, mindössze két nappal az új parlament megalakulása és kevesebb, mint egy hónappal a parlamenti választások után. A tizennégyből hat már reggel nyolctól ülésezik, percről percre hírfolyamban követjük, milyen, az eddiginél konkrétabb egészségügyi terveket fogalmaz meg Hegedűs Zsolt, miről beszél az európai ügyek bizottságában Orbán Anita, milyen gazdaság- és energiapolitikát tervez Kapitány István.
Egyelőre így, később Szijjártó Péter is tag lesz, de az ő tagsága átmenetileg összeférhetetlen, mivel most még miniszter, papíron Magyar Péter irányítása alatt. Az új kormány megalakulása után ő lesz a testület tizenhetedik tagja.
Az állami digitalizációt ott kell elkezdeni, ahol a legnagyobb az iratszám, például az ingatlannyilvántartásban, ennek a fejlesztése az egyik első feladata lesz – mondta a bizottság tagjainak kérdésére Tanács Zoltán.
A Telex tudósítása szerint az automatizáció egyik fő elemének az MI-t és az MI-ügynököket tartja, szerinte jelenleg ipari forradalom zajlik miattuk. Sok területen segít majd az automatizáció, meg fog változni, hogy és mit fognak dolgozni az emberek. Az előző kormány MI-stratégiájáról azt mondta, hogy ami jó, azt megtartja, ami hiányzik, azt kiegészítik.
Szerinte fontos, hogy legyen egy olcsó, államigazgatásban biztonságosan használható MI, hogy az ügyintézők ne suttyomban, saját felhasználós ChatGPT-be töltsék fel a hivatalos iratokat.
Kiemelt területnek nevezte a kiberbiztonságot, különösen a külügy korábbi hekkertámadásai után, és fontosnak tartja az önkormányzatok számára használható egységes digitális rendszerek kialakítását is. A DÁP-ot alapvetően sikeresnek nevezte, ugyanakkor technológiai és pénzügyi átvilágítást sürgetett. Az állami adatkezelésnél nem egyetlen központi rendszert támogatna, hanem biztonságosan együttműködő, egymással kommunikáló rendszereket, amik az állampolgárok mellett a közszolgák számára is könnyen használhatók.
A bizottsági ülésen szóba került Magyar Péter korábbi felszólítása is Sulyok Tamás lemondásáról. Tanács azt mondta, személyesen kellemetlennek érezte a konfrontációt, de szerinte ez eltörpül ahhoz képest, amit másoknak kellett elszenvedniük korábban.
A bizottság az ülés végén nyilt szavazással döntött Tanács Zoltán támogatásáról. Öten igennel szavaztak, a KDNP-s Máthé Zsuzsa nemmel szavazott, Lezsák Anna pedig tartózkodott, vagyis támogatják a kinevezését.
A Mol nem egy állami vállalat, hanem egy nyitott részvénytársaság, az állami tulajdon nem meghatározó benne. Az államnak nem a szándéka, nem a terve, és lehetősége sincs arra, hogy a társaság működését befolyásolja, a tulajdonosnak van erre lehetőségük. A Mol jelentős regionális energiavállalat, jól működik, a Tisza-kormány célja, hogy ez továbbra is így maradjon. Már találkoztak a cég vezetőivel, szerinte jó lesz majd a munkakapcsolat.
A szakmát megerőszakolta a politika, ez a véleménye a szívhangrendeletről - mondja Hegedűs. Ő akkor volt a MOK Etikai Bizottság elnöke, mikor ezt bevezették. A szívhangrendelet, és minden olyan kérdésről, ami az élet végével kapcsolatos, például az eutanázia is, széleskörű társadalmi egyeztetés kell. A Fidesz rendelettel, semmilyen társadalmi érzékenyítéssel hozott súlyos döntést, amivel nem oldották meg a problémát. Az abortusz nem csökkent, az empatikus, etikus magatartást, amit az orvosoknak fel kell mutatni - mondja Hegedűs.
Azt ígérte, a szívhangrendeletet előveszik, és társadalmi egyeztetés után felülvizsgálják. Nem tudja, hogy mi lesz még a vége. A szakma nélkül nem lehet ilyen súlyos etikai döntést hozni.
Az egészen biztos, hogy nem volt sikeres megoldás, hogy 65 százalékról 90 százalékra ment az orosz olaj aránya 2022 és 2025 között. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarország a több lábon állást erőltette volna. A diverzifikált, több lábon álló lehetőségeket használni kell. Nagyon fontos látni, hogy Magyarország sok országhoz képest előnyös helyzetben van, mert sok országnak nincs két kőolajvezetéke, ami ellensúlyozza, hogy nincs tengeri kikötőnk. Ha az Adria vezeték folyamatosan használva lett volna, az jól jött volna, amikor a Barátság leállt.
"Nem szeretnénk leválni semmiről, hanem szeretnénk opciókat, lehetőségeket kapni. Ebben az üzletben dolgoztam, higgyék el, az opcionalitás nagy előny" - reagált arra, hogy a leendő Tisza-kormány tervez-e leválni az orosz olajról.
A tiszás Juhász Áron alákérdezett: Hegedűs milyen jó gyakorlatokat hoz majd Angliából, ahol dolgozott?
Horváth László - eddigi drogügyi biztos - arra kérdez rá, hogy hol hoznak létre szuperkórházakat a régiókban, és új beruházások lesznek, vagy az infrastruktúrát fejlesztik? Mi lesz a kisebb kórházakkal?
A tiszás Gurzó Mária arra kérdez rá, mi lesz a Magyar Orvosi Kamarának, illetve egy újabb alákérdés, hogy Hegedűs volt korábban a MOK etikai bizottságának a vezetője, ebből milyen tapasztalatokat tud beépíteni.
A mi hazánkos képviselő - aki nem a bizottság tagja - arról beszél, örülnek, hogy lesz önálló minisztérium, majd rengeteg kérdést tesz fel, túlment a 4 perces kereten, az utolsó kérdése az volt, hogy a WHO-ból tervezik-e a kilépést.
A tiszás Jójárt Erika arra kérdez rá, hogy az első 100 napban milyen jogszabálymódosításokat tervez. Latorczai Csaba korábbi államtitkár is szót kap, aki azt mondja, egyetért a diagnózisban, és hogy más, korábbi miniszterektől is hallott hasonló elemeket. Ő ezért konkrétumokat akar hallani, milyen szűrőprogramokat, hogy lesz megerősítve az alapellátás, telemedicinálnál milyen konkrét intézkedések lesznek? Mi lesz a teljesítményvolumen korláttal? Az is kérdés, hogy támogatja-e a szabad szülészorvos választást, és ha igen, más, hasonló bizalmi szakmáknál is lehet ilyen? Ha bevezetik, hogyan szabályozzák a munkaidőt? És így tovább. Ő is túllépte a keretét, a bizottsági elnök hiába szólt rá kétszer, folytatja.
A tiszás Simon Zsuzsanna a Boston Consulting tanulmányára kérdez rá, ami intézménybezárásokat hozott volna, és több éve rendelte meg az Orbán-kormány. Simon azt kérdezi, felhasználják-e a tanulmányt. A kérdéskörnek vége.
De mindent megtesznek, hogy már idén megérkezzenek az uniós források, ami hozzájárul a GDP bővüléséhez, felelte a tiszás Koncz Áron kérdésére, hogy mik az idei várakozásai a gazdaság növekedésére.
Amikor konkrétan tudják, hogy milyen helyzetben vannak, átnéztek minden szerződést, "akkor tudunk állítást tenni a különadókról". Szerinte most nem látnak tisztán ahhoz, hogy erről konkrét állításokat tegyenek.
Egy gazdaság akkor működik jól, ha minél kevesebb a beavatkozás, amennyire lehet, hagyjuk, hogy a piac logikája diktáljon. Lehet olyan időszak, amikor szükség van állami beavatkozásra, azt akkor végre lehet hajtani hatékonyan, de ezt nem szabad állandósítani, mert az káros.
A magyar kereskedelem nem fejlődik a lakossági fogyasztás, a kereskedelmi beruházások révén annyira, mint a közép-európai országoké. Azért, mert a cégek nem csináltak beruházásokat, mert bizonytalannak ítélték a működési környezetet. Valóban volt az állami beavatkozásnak inflációcsökkentő hatása, de ezen az áron.
Amikor eljön az ideje, felül kell vizsgálni ezeket a most hatályban lévő intézkedéseket, de még nem most jött el ennek az ideje.
Most jutottunk a kérdésekhez, minden képviselő kap 4 kérdést. Mindenki akar kérdezni. A tiszás Szabó Alexandra kezd, aki örül annak, amit hallott. A szívhangrendeletre kérdez rá, tervezi-e a felülvizsgálatát? (Ez azt írja elő, hogy a terhességmegszakítást kérő nőknek kötelező meghallgatni a magzat szívhangját a beavatkozás előtt.)
Takács Péter alelnöké a követekző kérdés. A jobbító szándékát nem kérdőjelezi meg. Sajnálja, hogy nem volt szakpolitikai vita köztük a kampány során. Takács konstruktív szakmai párbeszédet ígér, szakmai kérdéseket tesz fel. Megszámolta, 1213 ígéretet tett a Tisza. Honnan lesz meg az 500 milliárdos többletforrás, amit ígértek? Mennyi menne működésre, és mennyi beruházásra? TB-járulékot, adót emelnek, külön biztosítást vezetnek be?
A várólisták rövidítésére is rákérdez, hogy az elmondottak alapján akkor 2028 január elsején nem lesz olyan, aki nyár utánra kap műtéti előjegyzést? Wáberer György és Kóka János miatt arra kérdez rá, hogy a magántulajdonú szolgáltatókat bevonják-e a tb-finanszírozásba?
Készül egy Országos innovációs stratégia, ezen belül egy Gazdasági innovációs stratégia. Ez segíthet, hogy elinduljunk a megfelelő úton. A mesterséges intelligencia sokkal alacsonyabb szinten van, mint az európai átlag, ezen javítani kell.
A bizottság nyílt szavazással döntött a miniszterjelölt kinevezéséről. 6 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a bizottság támogatja Orbán kinevezését.
Az ülés véget ért.
Történelmi lehetőség, hogy egy tárcában összpontosulhat a tudomány, a technológia, a kormányzati informatika – mondta miniszteri meghallhatásán a Telex tudósítása szerint Tanács Zoltán, akit a Tudományos és Technológiai Minisztérium élére jelöl Magyar Péter.
A tárca feladatának szerinte, hogy olyan stabil alapokat tekintsen, ami segíti a többi minisztérium munkáját. Minden ágazatban fel akarja építeni a digitalizációs, kiberbiztonsági, MI-s vezetőket, akik a saját területeik sajátosságait figyelembe véve nyúl a technológiához.
Arról beszélt, hogy jól ismeri a magyar közigazgatást és az abban rejlő lehetőségeket. Elismeri, hogy Magyarország digitalizáció terén már kilencedik az EU-ban, de szerinte van még hova fejlődni. Akadálynak tartja a különböző állami információs rendszereket, amik egymástól elkülönítve működnek. Szintén probléma szerinte, hogy az informatikai kompetenciák „elfogytak a végeken”, részben ezt tartja az elmúlt évek visszaéléseinek egyik okának. Az elmúlt években több milliárd forint ment fejlesztésre, de több mint 1000 milliárd úszott el a visszaélések miatt, szerinte százmilliárdokat lehetne spórolni hatékonyabb rendszerekkel. A kibervédelem a minisztérium felelőssége lesz.
Beszélt a mesterséges intelligenciáról is, szerinte az több, mint a ChatGPT, és azt gondolja, hogy egy modern, digitális államnak felelősséggel kell hozzáállni, észszerűen szabályozni kell. Hatalmas lehetőségeket is lát benne, de attól még messze van, hogy vállalati, állami környezetben biztonsággal támogassa a munkát.
„Tudománypolitika és oktatás terén hazánk sajnos nem áll jól” – mondta, hozzátéve, hogy nem fordított erőforrást területekre. A vállalása az, hogy a ciklus végéig az uniós átlag 2 százalékára emelik a GDP-ráfordítást. Azt mondta, az alacsony kutatói átlagbéren mindenképpen változtatni akar, és találkozna az MTA új elnökével és a kutatóhálózat vezetőivel is.
Kapitány beszéde után a képviselői kérdések köre kezdődött. Felváltva kérdez egy tiszás és egy ellenzéki politikus, utóbbiból négyen vannak a teremben. A tiszások mindegyike, de tényleg mindegyike azzal kezdte, hogy gratulált a gazdag szakmai életúthoz ("öröm volt hallgatni"), ezután kevés érdemi kérdést tettek fel. Az egyik ilyen az volt, hogy ha az uniós forrásokat hazahozzák, melyik területen lehet annak a legerősebb multiplikátor hatása, a másik az, hogy hogyan lehetne a gazdaságfejlesztési forrásokat úgy felhasználni, hogy a kkv-k működésére az érdemi, hatékonyságnövelő hatással lehessen.
Az ellenzéki képviselők által felvetett fontosabb, érdekesebb kérdések:
Orbán Anita a kérdésekre válaszolva azt mondta, az uniós ügyek a miniszterelnök közvetlen felügyelete alatt lesznek. Az egyhangú döntéshozatal nagyon fontos abban, hogy megtartsuk a szuverenitásunkat. Magyarország nem tervez részt venni a 90 milliárd eurós uniós hitel felvételében, a jövőbeni közös hitelfelvételeket pedig egyedileg mérlegelik majd. Az Erasmus- és Horizont-programok újranyitásával kapcsolatban a háttérben már elindult a munka, törvényalkotási munkára lesz hozzá szükség. Az egyetemi autonómiát biztosítani kell, a politikai összeférhetetlenséget pedig meg kell szüntetni. A SAFE-hitel elsősorban a honvédelmi miniszterhez tartozik majd.
Magyarország érdeke a minél olcsóbb energia, a diplomácia eszközeivel ezért dolgoznak majd. Cél, hogy egyetlen országnak se legyünk kiszolgáltatva.
A migrációs paktum erősebb határvédelmet jelent. Magyarország az egyetlen tagállam, ami semmit sem tett a végrehajtásáért. A Tisza-kormány megerősíti a határvédelmet. Nem támogatják a relokációt és a pénzügyi hozzájárulást, technikailag (pl. rendőrökkel) segítik majd a migrációs nyomás alatt álló tagállamokat.
Az uniós források ügye nincs összekötve Ukrajna csatlakozásával. Az uniós forrásokat augusztus 31-ig hazahozzák. A magyar nemzeti érdeket lehet úgy képviselni, hogy nem egy harmadik állam érdekét képviseljük. Az EU a viták színtere.
A Benes-dekrétumok elfogadhatatlanok, bilateriális keretben kívánják kezelni. A júniusi EU-csúcson Magyar Péter egyeztet majd Robert Ficóval.
