Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterjelölttel folytatódnak a meghallgatások

holnap folytatjuk. Délután már megalakul az új kormány.

Katonás rendben lement Lannert Judit meghallgatás utáni sajtótájékoztatója, röviden összefoglalta a program lényegét. Vagyis, hogy „egy gyermekközpontú, adatvezérelt és partnerségen alapuló oktatáspolitika legyen”. Miután önálló tárcát kap az oktatás, 0-tól 100 évig tudják a tanulási utakat szervezni, és nem csak az iskolák irányításáról lesz szó.

A sajtótájékoztatót levezénylő összesen két kérdést engedett az újságíróknak. Az egyik, hogy mikor jön az új NAT, és kiket vonnak be a tervezésbe (RTL), ami Lannert szerint korai, ennél fontosabb kérdések is vannak, a másik (Klubrádió), hogy az első 100 napban mik lesznek a legfontosabb, mobilitást segítő lépések.

Lannert erre azt monda, levegőt szeretnének adni az iskoláknak, ahol tudják, csökkentik a tanulói és pedagógus terheket, van, ami pénz nélkül is megy. Ahhoz pedig jogszabályváltozásokra van szükség, hogy az Erasmus és Horizont programokba visszakerülhessenek a magyarok. Arról is beszélt, társadalmi párbeszédet akar több kérdésben, a szakmát, a szülőket és a gyerekeket is meghallgatják.

Ezek után elkísérték a miniszterjelöltet.

Lannert jelöltségét támogatták, hat igen és két nem szavazattal. A fideszesek más jelölteknél jellemzően tartózkodtak.

Radics még szót kért, az LMBTQ propagandára kérdez vissza, amire nem kapott választ. Ő se látott átműtött óvodást, és nem is akar! A gyerekek szexuális nevelése a szülő feladata - közli Radics Béla. Szerinte ebben a kérdésben világos válasz kell.

Czirbus Gábornak is maradt kérdése, megint megkérdezi, mit jelent, hogy túl nemzeti a nemzeti alaptanterv. Lannert azt mondja, ő ilyet nem mondott, nem tudja a kérdést értelmezni.

A másikra visszatérve, a szexuális nevelés fontos, de nem csak a szülő feladata - mondja Lannert. Az ugyanis sokszor egyenlőtlen, sok probléma van a tinédzserterhességből. A szexuális nevelés nem az LMBTQ propagandát jelenti.

Még vizsgálják, hogy visszakerüljen-e a hadiipari cégekben meglévő állami tulajdon felügyelete a HM alá, most ugyanis ez a terület az NGM alá tartozik – mondta kérdésünkre Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelölt a nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatása után. A Telex kérdésére pedig azt mondta, az is a jövőben dől el, hogy lesz-e új vezérkari főnök.

A társadalmi felzárkózás szerinte is fontos, a 18 éves tankötelezettséget megfontolják, de szerinte inkább úgy kellene ezt bevezetni, hogy vagy 18 éves korig, vagy az első végzettségig tartson a tankötelezettség.

Az LMBTQ propagandánál azt kérdezi, láttak-e már átműtött óvodást. Ő még nem, elhanyagolt gyerekeket viszont igen, és inkább ezzel kellene foglalkozni.

A digitális gyermekvédelmet is fontosnak tartja. A Mesterséges Intelligencia lehet segítség a tanárnak, de fontos, hogy ne iktassák ki a tanulást, ne AI-val válaszoljon egy gyerek a tesztre.

Az iskolai erőszakkal kapcsolatban is vannak jó programok, és sokszor azért történnek a problémák, mert nincs elég szakember az iskolákban. Erről is társadalmi egyeztetést ígér.

Soha ennyi kevés gyerek nem született, ez nem lehetőség, ez adottság - mondja Lannert, aki kiigazítja Dúró Dórát. A rendszernek ezt kezelnie kell. A kisiskolákat nem akarják megszüntetni, de azt akarják, hogy minőségi oktatást kapjon minden tanuló, ennek mentén vizsgálják meg a kérdést. A nemzetiségi oktatásban is a minőségre törekszenek - válaszolja a nemzetiségi szószóló kérdésére.

Az oktatás lényege, hogy ne skatulyázzanak be senkit, ez minden oldalról igényli a szemléletváltást. Kritériumorientált finanszírozást szeretnének, de erről is társadalmi egyeztetés jöhet.

Lannert örül, hogy ilyen szép eredmények vannak a felsőoktatásban, de nem véletlen, hogy sokan örülnek, hogy az oktatás egy tárcába kerül. A pedagógus béremelésért sokat harcoltak, az azért történt meg, mert beleállt az EU és adott forrást, másrészt megállt volna a rendszer.

Lehet, hogy a különböző indikátorok szerint jobban működik a felsőoktatás, többen tanulnak benne, de a minőségben még nem ott vagyunk, ahol szeretnénk - mondja a miniszterjelölt. A felsőoktatás ki lett tömve, de alsóbb szinteken nincs elég pénz. A KEKVA rendszerben is igazságtalan, hogy az állam által tulajdonolt egyetemeken alacsonyabbak a fizetések.

A tartalmi fejlesztésnek lesz külön miniszteri biztosa - ígéri Lannert. A NAT módosításával kapcsolatban arról beszél, a magyar okatással az a baj, hogy mindent tantárgyakkal akarnak bevinni. Mindenhol máshol próbáltak mélységi tanulás felé menni, miközben itthon nőtt a tantárgyak száma. A nemzeti gondolatot máshogy is be lehet vinni, nem kell ezt a tantárgyak között. A testmozgás fontos, de amióta van heti 5 testnevelés, nőtt az elhízott gyerekek száma, mert nem tudtak különórára járni. Kell a testmozgás, de nem ebben a formában. Az ingyen tankönyvet meg akarják tartani, de úgy, hogy a minőség és esélyegyenlőség is meglegyen. Lesz egy keret, ami mentén gazdálkodhat az iskola a tankönyvekkel kapcsolatban.

Apáti István azzal engedte a szavazás után útjára a miniszter-jelöltet, hogy „dicsőség Magyarországnak”!

Tettek lehet a bizalmat helyre állítani a NATO-ban – kezdi egy könnyű válasszal Ruszin-Szendi Romulusz a nemzetbiztonsági bizottság előtt. Ezt egy tiszás kérdésre válaszolja, az ellenzéki kérdésekre ennél majd érdekesebb válaszokat várunk.

Kezdésnek például ez: a NATO érdekeinek és a nemzeti szuverenitás szempontjainak összeegyeztetésében nem lát problémát Ruszin-Szendi Romulusz.

„Nem látom realitását annak, hogy bármelyik fél kinetikus műveletet kezdeményezzen egymás ellen az orosz-ukrán háborúban” – mondta a miniszterjelölt. Ezzel gyakorlatilag azt jelentette ki, hogy nem fog Magyarország belesodródni a háborúba.

A Magyar Honvédség kibervédelme a Magyar Honvédségre tartozik, mondta arra a kérdésre, hogy melyik minisztérium feladata lesz ennek a területnek az összefogása. Ugyanakkor az ország teljes kibervédelme a belügyminiszter feladta lesz.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat esetében a hírszerzés és az elhárítás is devalválódott szerinte. A miniszterjelölt is utalt arra, hogy egy magyar tiszt lebukott azzal, hogy Ukrajnában futtat kémeket. Holló Istvánnal, a Magyarországon lebukott ukrán kémmel kapcsolatban megismétli a korábban elmondottakat, miszerint kétszer találkozott vele. Kikéri magának azt, hogy hazaárulással vádolták a kampányban.

Nem biztos, hogy minden beszerzés nyílt pályázattal történik majd – húzta alá, mert „a Magyar Honvédségnek nem a legolcsóbb, hanem a legjobb eszközök kellenek”.

Kijelentette, hogy nem lesz önálló határőrség.

A szolgálati lakásának kérdésével kapcsolatban azt meglepő választ adja, hogy kivizsgálják majd, mert ragaszkodik hozzá, hogy azt nem neki, hanem a mindenkori vezérkari főnöknek építették.

Elmondja, hogy a 67 tiszás ígéret közül sok teljesült, majd sorolja az előző kormány intézkedéseit. Szerinte jobb a szakképzés reputációja, mint volt pár éve, a Semmelweis Egyetemnél reális cél, hogy 2030-ra a legjobb 100 egyetemben benne legyen. A felsőoktatásban is több egyetemista van, mint korábban, szerinte jó az a struktúra, amit bevezettek.

Az egyetemek saját vagyonnal működnek, mi az elképzelése a minisztériumank a modellváltó egyetemekkel kapcsolatban? Az Erasmus-Horizonttal kapcsolatban két vitás kérdés van az EU-val, például, hogy a kuratóriumokból tegyék ki a rektorokat is. Arra is kíváncsi, mit jelent, hogy a szakképzést a közoktatás részévé teszik?

A tiszás Csák László bizottsági tag örül, hogy önálló tárcát kap az oktatás, majd a többi között azt kérdezi, hogy akarják bevonni a szakmát a változtatásokba. Arra is rákérdez, hogy az új NAT kidolgozásába bevonják-e a pedagógusokat.

A fideszes Czirbus Gábor arra kérdez rá, hogy mi lesz a sok kisiskolával, terveznek-e iskolabezárást a kisebb településen, mi a garancia, hogy maradnak ingyen tankönyvek a közoktatásban, milyen elvek alapján akarják módosítani a NAT-ot, milyen világnézeti változás lesz, mit jelent az, hogy túl nemzeti a nemzeti alaptanterv.

Radics Béla fideszes politikus sok sikert kíván a munkához, a kulcs a társadalmi felzárkózás, szerinte az egyik kulcsa volt ennek a megújult szakképzés. A tankötelezettséget 18 évre emelné a Tisza, így mi lesz a hároméves szakképzéssel és a dobbantóprogramokkal? Majd ráfordult arra, hogy az LMBTQ propagandát tervezik-e visszaengedni, és tudja-e garantálni miniszterként, hogy a szülőknek beleszólása lesz, abba ha ilyen típusú foglalkozáson kell résztvenni a gyereknek?

tiszások is kérdeznek, Müller Anna alelnök a többi között a tanárképzés átalakításra kérdez rá. A Mi hazánkos Dúró Dóra arról beszél, hogy egy charta szerint a 3 évesnél fiatalabb gyerekek ne töltsenek időt képernyő előtt, és hogy 14 év alatt lehetőleg ne legyen a gyereknek saját okoseszköze. Arra kíváncsi, hogy ezt betartanák-e. Lannert korábban kétségve vonta a mindennapos testnevelés létjogosultságát, Dúró ezt vitatja.

Dúró az iskolai erőszakra is rákérdez, egyre súlyosabb esetek vannak a képviselő szerint. Itt elvették a szót Dúrótól, mert lejárt az ideje. A tiszás Kincse Csongor az esélyteremtésől szeretne részleketet hallni.

Az első 3 hónap legfontosabb feladata felállítani egy olyan minisztériumot, ami még nem létezett. Alapos átvilágításra van szükség, és olyan intézkedéseket kell hozni, mivel a diákok és a pedagógusok levegőhöz jutnak szeptembertől, és vissza kell vezetni a felsőoktatást Európába, fontos az Erasmus és Horizont.

A taneszközök és képzések terén megszűnnek a monopóliumot, kivezetik a politikát a területről.

A kórházban hagyott csecsemőknél a bölcsődei szolgáltatás kibővítését szorgalmazzák. Lehet, hogy megszűnnek a 45 perces kötelező iskolai előkészítők, és jöhet megint a rugalmas beiratkozás is.

A közoktatási rendszert átvilágítják, az elemzést publikussá teszik. A Nemzeti Pedagógus Kar tagsága nem lesz kötelező, a tiltakozások miatt elbocsátott tanárokat reaktiválják. A tankerületeket és igazgatókat átvilágítják.

A Kréta rendszert és az arról szóló szerződéseket is átvilágítják. Hatékonyabb adatszolgáltatási rendszert akarnak, ami ugyanazt az adatot csak egyszer kéri be az intézményektől.

Az alsón rugalmas tanulásszervezés is megengedhető lesz, gyerekközpontú házirend jöhet az iskolákban, a testnevelés megszervezését átadják az iskoláknak. A kompetenciamérés korábbi gyakorlatát állítják vissza, 6., 8. és 10.-ben lesz csak ilyen.

Az iskolaigazgatók nagyobb döntési jogkört kaphatnak, már szeptembertől visszakaphatnak döntést, de még vizsgálják, hogy pontosan mit. A cél az intézményi autonómia fokozatos erősítése.

Hatályon kívül helyezik, hogy csak két tankönyvet lehet választani egy-egy tantárgyhoz. A szakképzési centrumokban megszűnik a kancellári rendszert.

Előkészítik a jogszabálymódosítás az egyetemeknél, a KEKVA rendszer átalakítását is előkészíti. Az ELTE és a többi alulfinanszírozott egyetem többletfinanszírozásának lehetőségét áttekintik.

Egy-két héten belül társadalmi párbeszédet indítana arról, hogy mi a tanulás és az iskola célja. A gyereket is bevonnák ebbe. A 26/27-es tanévben projekthét keretében ismernék meg a tanulók elvárásait. Közös minimumokat akarnak kialakítani a társadalmi párbeszéd után, a felsőoktatással kapcsolatban is lesz konzultáció.

Törekszenek arra, hogy már szeptembertől érezhető változás legyen a rendszerben. 30 percig tartott az expozéja. Az ülésre eljött Forsthoffer Ágnes házelnök is.