Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterjelölttel folytatódnak a meghallgatások

Hogy látja Ruszin-Szendi a NATO és a nemzeti szuverenitás érdekeinek különbözőségét? – ezt kérdezi Hegedűs Barbara fideszes bizottsági tag a honvédelmi miniszterjelölttől.

„Azt szeretném ígérni, amit valóban be tudunk tartani és végre tudunk hajtani” – kezdte beszédét Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelölt a nemzetbiztonsági bizottság előtt, ahol azért kell beszámolnia, mert ő fog felelni a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) munkájáért. Komoly bírálattal él az előző vezetés felé. „A leköszönő honvédelmi miniszter azt hitte, ez egy kft.” – mondja. Kiemeli azt, hogy az állami tulajdonú hadiipari cégekben 75 százalékos tulajdonrészt szerzett a 4ig. Ebben többek között azt tartja kockázatnak, hogy a cégben nem csak NATO-tagállamban működő cégek szerepelnek.

„Nem küldünk katonát az orosz-ukrán háborúba és nem állítjuk vissza a sorkatonaságot” – mondja.

Támogatni fogják azt is, hogy magyar tulajdonú KKV-kban előállított eszközök is nagyobb számban jelenjenek meg. Megemlíti azt az esetet, amikor a Védelmi Beszerzési Ügynökséget feltörték, a kiberbiztonság kiemelt szerepet fog kapni a honvédség életében.

Lannert Judit leendő oktatási és gyermekügyi miniszterjelölt megérkezett az oktatási bizottságba. Hankó Balázs távozó miniszter ezt sem hagyta ki.

az oktatási bizottságban. Ruszin-Szendi Romulusz a Nemzetbiztonsági bizottságban folytatja ugyanakkor, Tarr Zoltán pedig a Magyarságpolitikai bizottságban lesz.

6 igen és két tartózkodás mellett támogatták Tanács Zoltán miniszteri kinevezését. Ez nem volt meglepő, miután a bizottságban hat tiszás és két fideszes ül.

Az MTA és a HUN-REN viszonyát tisztázni kell, nagyon nagy az ellenállás a kutatók részéről. Pénteken tárgyal az MTA leendő elnökével, Pósfai Mihállyal, illetve a főigazgatókkal is. Minden átalakítás előtt tárgyalni kell, a párbeszéd az elmúlt években nem volt jellemző. Tanács felrótta, hogy Orbán Viktor 10 éve nem volt az MTA-n, és 6 éve nem találkozott Orbán és az MTA elnök.

Minden képviselő röviden kérdezett, hamar vége lett az ülésnek. A kérdésekre válaszolva Tanács Zoltán arról beszél, hogy a Rogán-féle Digitális Közbeszerzési Ügynökségen majdnem 3 ezer milliárd futott keresztül, a 48 közbeszerzésből 28-nál erősen vélelmezhető volt az összejátszás, a kiírási szabálytalanságok miatt piactorzító hatása volt. „Sok száz-ezer milliárd forinttal károsította meg a költségvetést.” Tanács szerint itt hasonló visszaélések lehettek, mint az MNB-ben, amit a hatóságoknak fel kell tárniuk. Átnézik a titkos megállapodásokat, 1-1,5 hónap alatt leltárt csinálnak, onnantól le akarják zárni a múltat.

Látni akarják a költségvetés pontos helyzetét is, de szerinte 4-5 ezer milliárdot másképp kellene elkölteni, mint ahogy az előző kormány elköltötte.

Hat igen, két tartózkodás és egy nem szavazat mellett.

Szakmaiság, hozzáértés, felkészültség – ezek az értékek vezetik Orbán Anitát. Ezzel válaszol arra tiszás a kérdésre, hogy milyen értékek vezetik majd a munkájában.

Magyarország szuverenitása eegyes számú prioritásunk – mondta a külügyminiszter-jelölt. De itt a szuverenitás nem a fideszes értelemben értendő. A külföldi beavatkozás alatt sem például a független sajtó tevékenységét érti. Ki fogják vizsgálni és helyre állítják a a külügy informatikai rendszerét.

Szijjártó lehallgatásáról olyan választ ad, ami visszavág a fideszes kérdésfeltevésre: „Tudatosságra fogjuk tanítani a külügy munkatársait, megtanítjuk őket, hogyan telefonálunk”.

Erre a kérdésre aztán Kocsis azzal kérdez vissza, hogy a nyugati országoknak erősebb képességei vannak és egyébként is, eredetileg azt akarta tudni, hogy kivizsgálják-e az esetet. Orbán aztán tisztázza, hogy Szijjártó lehallgatásának vizsgálata amúgy nem is a hírszerzés feladata. Az valóban az elhárítás, azaz az ALkotmányvédelmi Hivatal feladata. Panyi Szabolcsnak pedig nincsen beleszólása a külügyminisztérium személyi kérdéseiben – mondta a korábban feltett kérdésre.

Tanács Zoltán 25 perces expozét tartott, már a kérdések jönnek.

Hankó Balázs kapott először szót. Összeszámolta, hogy 43 ígéretet tett a Tisza Párt ezen a területen. (Takács Péter is összeszámolta, hogy hány ígéretet tett a Tisza, ezt feladatba kaphatták.) Hankó szerint a kormány számtalan területen lépett előre, sorol néhány statisztikai adatot, majd mondja a kérdéseit, amelyek többségében a kutatási hálózatra vonatkoznak.

Az oktatásban is fontos szerepe van a digitális technológiának. Tanács arról beszél, az oktatási szakemberek bevonásával határoznák meg a jó modelleket, aminek a mentén érdemes a digitális technológiát bevinni az iskolába a gyerekeknek.

A közoktatás a Kréta korban él, a pedagógusok egy digitális platformot használnak, a versenyre itt is szükség volna. A pedagógusokat is nagyon meg kell támogatni digitális eszközökkel, kaphatnának mesterséges intelligencia támogatást is, ami segítene például az órarendszervezésben, a felmérők és a tananyagtervezéshez.

Szeretné visszaépíteni a nemzetközi együttműködéseket a felsőoktatásban.

Hegedűs Barbara és Kocsis Máté is azzal az esettel foglalkozik a kérdésében, amikor a választások előtt Szijjártó Péterről lehallgatott felvételek jelentek meg, olyanok, amelyen Szergej Lavrovval egyeztetett. „Mi a véleménye miniszterek lehallgatásáról, amelyek akár külföldi lapokban jelennek meg” – fogalmazott Hegedűs.

Kocsis Máté és Apáti István mi hazánkos elnök még megemlítette Panyi Szabolcs nevét is, azt kérdezte, hogy az újságíró tevékenysége megjelenik-e a külügyminisztérium munkájában. (Panyiról kikerült egy hangfelvétel, amelyen arról beszélt, hogy olyan jó kapcsolatai vannak a leendő tiszás külügyben, hogy ráhatása van személyi kérdésekre. Panyi azt mondta, valójában nincsenek ilyen kapcsolatai, túlzott.)

Hegedűs ezen kívül azt is megkérdezte, Orbán milyen lépéseket akar tenni a szuverenitás védelmében, különös tekintettel a külföldről támogatott szervezetekre?

Az ellenzéki Kocsis Mátétól felmerült még az, hogy kivizsgálják-e azt, hogy valóban jelen voltak-e orosz titkosszolgálatok Magyarországon és beavatkoztak-e a kampányba. A válaszokat ezúttal is a kérdések elhangzása után adja meg majd Orbán Anita.

Az Oktatási Bizottságban folytatódik Tanács Zoltán, a tudományért és technológiáért felelős miniszterjelölt meghallgatása. Hankó Balázs távozó miniszter is megjelent, mosolyogva.

A tiszás Szűcs Dóra bizottsági elnök örül, hogy önálló tárcát kap az oktatás is. (Ő egyébként sorra bemutatkozott mindenkinek az ülés előtt.)

Hankó tanácskozási jogot kap, a bizottság egyhangúlag megszavazta.

Tanács arról beszél, történelmi lehetőség, hogy egy tárcában összpontosul a tudomány, technológia, digitális állam, a kutatás-fejlesztés és az innováció.

„Jó oktatás nélkül nincs jó és sikeres állam. Mindent meg kell tenni, hogy olyan oktatási rendszer legyen, ami jövőálló és bölcs nemzetet tud kinevelni.”

Beszélt arról, hogy a tudósok a sok átalakítás miatt nem tudtak normálisan dolgozni, és a kutatói bérek is nagyon alacsonyak. Erre a területre több pénzt akarnak költeni.

A tárca másik fő feladata a digitális állam kiépítése, amiben sok a tennivaló. Az egyik nagy téma, hogy az e-közigazgatást fejlesszék. Azt szeretnék, ha az úgy működne, mint a könnyen használható appok – mint a Booking, a Revolut vagy a Wolt, a hosszadalmas papírmunka és hetekig tartó várakozás nélkül. A különböző nyilvántartásokat össze akarják hangolni, hogy ne kelljen sokszor megadni az alapadatokat.

Pásztor Anett, a bizottság tiszás képviselője így arról kérdezett, hogy Szijjártó Szergej Lavrovot tartotta példaképnek, ezért kiváncsi rá, Orbán kit tart annak. A kérdések után kiderül.

Orbán Anita az Információs Hivatal, azaz a polgári hírszerzést felügyelő miniszerként számol be a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt. Azzal kezdi, hogy meg kell vizsgálni, hogy az Információs Hivatal érintett volt-e visszaélésszerű megfigyelésekben. De általánosságban is átvilágítaná az IH-t. Tervezi egy nemzetbiztonsági kiadvány kiadását, amelyben a szolgálatok beszámolnak a működésükről. Megerősítik a Balkán-térséggel kapcsolatos munkát – hangzott el Orbán Anitától az első igazi konkrétum a hírszerzéssel kapcsolatban.

Szintén prioritás lesz a poszt-szovjet térség és prioritás marad a migráció is.

Fontos feladat lesz az IH és általánosságban a külügy integritásának helyreállítása. „Szigorúan fellépünk a szivárogtatásokkal szemben” – mondta.