A hétfőn megkezdett rohamtempót kedden folytatta a parlament. Reggel nyolctól és tíztől összesen hat bizottság hét miniszteri meghallgatást tartottak, miután hétfőn tizennégy bizottság hallgatott meg tizenegy leendő kormánytagot. Délután négykor kezdődik a parlament második plenáris ülése, ezen várhatóan esküt tesznek a leendő miniszterek, azaz megalakul az új kormány.
A megszokott forgatókönyv működött a pénzügyi és költségvetési bizottságban is. Kármán pénzügyminiszteri kinevezését 9 igen szavazattal megszavazták a bizottság tiszás tagjai, 2 fideszes képviselő tartózkodott, nemmel senki nem szavazott.
Juhász Hajnalka tette fel a kérdést, mi az álláspontja a Tisza-kormánynak Ukrajna gyorsított csatlakozásával kapcsolatban. Ruff a többi válaszához hasonlóan messziről indít, onnan, hogy Magyar Péter mit mondott erről több alkalommal is, majd átcsap oda, hogy Orbán Viktor a háború kitörése óta egyszer sem volt Kárpátalján.
Juhász Hajnalka ezen a ponton nagyon felháborodik, és jelezi, hogy ez nem korrekt hozzászólás Rufftól.
Ez így megy egy darabig, az elnök végül hosszas purparlé után szólítja fel a vita résztvevőit, hogy tartsák meg a rendet. Juhész ismét bekiabál, hogy a külügyminiszter is tárgyalt erről.
Ruff Bálint ezután még egyszer rögzíti, hogy nem támogatja a Tisza-kormány a gyorsított csatakozást, ahogy ezt Magyar Péter is többször is elmondta. Ügydöntő népszavazás lesz a kérdésről.
Bár a fideszes politikusok szerint egy sor kérdésre nem kaptak választ, Ruff jelzi, hogy befejezte a valaszát.
8 igen és 3 nem szavazattal a tiszás többségű bizottság megszavazta Ruff miniszterségét.
A szembenézés az Állami Számvevőszék esetében is elkerülhetetlen, ennek lehetnek személyi következményei - válaszolta arra a kérdésre a leendő pénzügyminiszter, hogy mit gondol arról: mennie kell-e a számvevőszék elnökének. Szerinte az ÁSZ feladata lett volna a közpénzek elköltésének felügyelete, és miközben sokat beszélünk korrupcióról, állami pazarlásról, "ebből a szempontból nagyon kevés tanulmányt, feljelentést láttam".
Magyarország nyugdíjrendszere a fenntartható rendszerek közé tartozik az EU-ban, ráadásul nálunk a várható életkor alacsonyabb. Sem gazdasági, sem társadalmi, méltányossági szempontból nem lát érvet, miért kellene ezt a korhatárt emelni. Azon el lehet gondolkodni, hogy a kicsit korábbi nyugdíjba menetel vagy a kicsit tovább dolgozást bevezessenek, tehát egy rugalmasabb nyugdíjkorhatárt el tud képzelni.
Illetve részben feltesznek az első körben már elhangzott, a kérdezők szerint nem megválaszolt kérdéseket. Ezek egy részére egyébként volt válasz - például a családtámogatások megőrzésére -, másokra viszont, mint például arra, hogy tervezi-e az új kormány a nyugdíjkorhatár emelését vagy hogy mit gondol az ÁSZ elnökéről, valóban nem.
De erről Magyarországon nincs szó, az elmúlt hetek azt mutatták, hogy a piac nagyon jól fogadta a Tisza győzelmét, erősödő forint, csökkenő hozamok, a gazdaságpolitikai tervek pozitív megítélése az elemzői írásokban. Ezek fényében szerint nincs szükség az IMF-fel semmilyen szorosabb együttműködésre.
A forinterősödésről azt is mondta: a kockázati prémiumok érezhető csökkenése látszik az árfolyamban. A költségvetésnek az a fontos, hogy a hozamok csökkenjenek, nem a forint minél nagyobb erősödése, de a forint árfolyama a nemzeti bank döntésein is múlik.
Hogy mikor lesz pontos számuk a költségvetésről, arra azt mondta: másfél hónap biztosan kell, hogy lássák, milyen költségvetési helyzetet örököltek meg, miből kiindulva kell a 2027-es költségvetést és a következő évek gazdaságpolitikai pályáját tervezni.
„Nincs annyi jogász ebben az országban, amennyi elég lenne az önök bűneinek átvilágítására” – fordul Ruff a fideszes politikusokhoz.
Úgyhogy szépen, sorban fogunk haladni – ígéri.
Biztos, hogy nehéz költségvetési helyzetet fognak örökölni, egy belső minisztériumi anyagot láttak, ami szerint 6,8 százalék lehet az idei GDP-arányos deficit. Ha megismerik a valós számokat és helyzetet, nagyon fontos lesz priorizálni. És hogy miből lesz pénz? Megismételte, amiket az elmúlt napokban sok bizottságban sok miniszterjelölttől hallottunk: EU-s pénzek hazahozatala, a propagandakiadások megszüntetése, a korrupció lefaragása. Valamint hozzátette, hogy a gazdaság élénkülése is segítheti a költségvetési egyensúly megteremtését.
A saját jövedelmünkhöz képest keveset költünk nyugdíjra. Az átlagnyugdíj 2010-ben az átlagkereset 75 százaléka volt, ma 50 százalék körül van. De nagyobb baj, hogy elszakadtak a nyugdíjak egymástól: több százezren nem kapnak 140 000 forint nyugdíjat, megemelik a nyugdíjakat, hogy 120 000 forintnál kevesebbet senki sem kaphasson, de lesz emelés a 120-140 ezer forintos sávban is. Emellett lesz nyugdíjas SZÉP kártya azoknak, akiknek a nyugdíja nem éri el az 500 000 forintot.
Ruff Bálint a beérkező kérdésekre adott válaszában kezdésként arról beszél, hogy az előző kormány elrabolta a „nemzeti” szót, a magyar nemzet kormánya viszont mindig az a kormány, amit a magyar nemzet megszavaz. Carl Schmitttet citálja elő a mi és ők dichotómiáról, utalva az előző kormány gondolkodására (Carl Schmitt munkásságáról itt írtuk bővebben).
Majd rátér arra, amit Szűcs Gábor olvasott a fejére, miszerint Ruff korábban dolgozott a Gyurcsány-Bajnai kormányoknak különböző posztokon. Elszámolt a lelkiismeretével 100 százalékosan, mondja, és nem tesz úgy, mintha ott sem lett volna. Majd azt mondja, hogy a bocsánatkérés erény.
Tuzson Bence kérdéseire úgy reagál:
„Önök kérdeznek tőlem gyermekvédelmi kérdéseket? Ne haragudjon már, hát ön azt mondta, nincsen kiskorú áldozat...”
Tuzson erre azt mondja, hogy ő nem ezt mondta. (Factcheck: mit mondott Tuzson Bence?)
Majd kioktatja Tuzsont, aki a telefonját nyomkodta („Látja, ez tiszteletlenség”), miközben ő épp válaszol a feltett kérdésekre.
Az ügynökaktákra ráfordulva felidézi, hogy 2010 után a Fideszen belül voltak olyan hangok, amik szorgalmazták ezt a folyamatot. Ruff szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatalához szakmai konszenzus kell.
És ha az a politikai akarat, hogy mi ebben tegyünk rendet, akkor induljon el ez a munka. De a végső szót az Országgyűlés fogja meghozni, és nem én.
A '90 utáni vagyonosodási kérdéseket is kiemelt témaként jelöli meg, Apáti István kérdéseire reagálva.
Nagyon súlyos, és sokat romlott a hazai demográfiai helyzet, a Tiszának fontos a gyerekvállalás. A meglévő kedvezményeken nem akarnak változtatni, de itt is az a baj, hogy a kedvezményrendszer egyoldalú, aki a legtöbb támogatásra szorul, az nem kap elég támogatást. Ezért is fontos a családi pótlék megduplázása és egyéb anyasági támogatások emelése.
A lakhatás támogatása fontos, ennek eszközrendszerét bővítik. De túlzottan a saját lakás támogatására és a keresleti oldalra fókuszáltak az elmúlt időszak intézkedései, ez oda vezetett, hogy elszálltak az árak, a lakhatási válság nem enyhült, hanem súlyosbodott. Nem visszafelé akarnak menni, hanem előre, mert sokkal komplexebb probléma a lakhatás támogatása. Nem lehet egy megoldással minden problémát megoldani, számos élethelyzet van, sokkal többféle támogatási programra van szükség.
a Társadalmi Részvétel Bizottságában 6 tiszás igen, 1 mi hazánkos nem szavazattal.
Szabadi István a Mi Hazánktól arról kérdezte Tarrt, milyen objektív mércék alapján fogják elosztani a pénzeket a civilek között. Tarr arról beszélt, hogy valódi civil részvételt szeretnének, transzparens döntéshozást akarnak – nem akarnak titkosított törvényeket hozni – , és hogy meg fognak válni az álcivil szervezetek képviselőitől, akik a Fidesz-KDNP-hez köthető delegáltak. Átvilágítják a civilek finanszírozásáért felelős Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), de az egész forráselosztási mechanizmust újra fogják gondolni, amire erre a bizottságok is alkalmasak lesznek.
“Vége van a kampánynak. Én egy emelkedett és a pártpolitikától eltérő, azon fölülemelkedő beszédet szerettem volna hallani” – mondta a KDNP-s Hidvéghi Balázs, hozzátéve, hogy szerinte most egy kampánybeszédet hallott. Kéri, hogy ezen lépjenek túl, különösen egy ilyen bizottságban. A KDNP-s Rétvári Bence szerint óvatosabban kéne fogalmazni, amikor a Fidesz szavazói kapcsán “gondolkodásra nem túl igényes tömegekről” beszél a leendő miniszter. Tarr szerint valóban vége van a kampánynak, ennek örülni kell, hiszen az előző kormány milliárdokból támadnak.
Benne semmilyen harag nincs, megismétli, hogy a tatárjárás nem volt mérhető ahhoz, amit a Fidesz-KDNP tett az országgal az utóbb években, gyermekek tucatjai szorulnak pszichiátriai ellátásra, de sajnos nem működnek a pszichiátriák. Tarr a propaganda súlyos mentális következményeiről, a családokra gyakorolt hatásárról beszél. Azért kell erről beszélni, mert ebben éltünk. Rétváriék szerint Magyar Péter okozta a gyűlöletet, Tarr szerint ez csúsztatás, 2010 óta precízen terjesztik a gyűlöletet a hatalom megtartásának érdekében.
Rétvári Bence hitoktatásról, egyházi forráscsökkentésről kérdezett, Tarr szerint szó sincs megszorításokról, ezt a Fidesz-KDNP próbálta terjeszteni. Az egyházi intézmények finanszírozása nem fog megszűnni, de változni sem. Egy dolog változni fog: “az állam felelős a közfeladat ellátásért (szociális, oktatási, egészségügyi)”, és nem fogják rákényszeríteni a közösségeket, hogy ezeket átvegyék – de ha egy közösség így dönt, akkor közfeladat-átvállalás keretei közt átvehetik. Azt ígéri, vége lesz annak, hogy az egyházak akaratukon kívül, vagy üzleti okokból vesznek át állami feladatokat.
Rétvári Tarr véleményét kéri genderről, szexuális felvilágosításról és az emberi élet kezdetének időpontjáról. Ezt Tarr azzal hárítja, hogy ők nem aszerint fognak törvényt hozni, hogy ők mit gondolnak, mert ezekben a kérdésekben sokan gondolnak sokfélét, és nekik az ő feladatuk ezen emberek képviselete is. Ezért aztán ezeket a kérdéseket meg fogják vitatni. Az előző kormánnyal szemben ők nem fogják osztályozni az embereket, nem fogják nemzeti oldalra és országrontókra osztani az országot.
Ez egyszerre bír szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel. Magyarországon a második legmagasabb a vagyonok szélsőséges eloszlása az EU-ban. Azért is van rá szükség, mert a magyar adórendszer egyik alapja a fogyasztás, márpedig a vagyonosok a vagyonuk egy jelentős részét nem fogyasztásra költik.
2028-tól vezethetik be, akkorra már elkészülhetnek azok az adatbázisok, amik ennek kiróvásához kellenek. Nem lesz effektív teher az érintetteknek, az adóhivatal ki tudja róni az adót, amit persze az adózó kérhet módosítani. „De ezzel a lakosság döntő többségének nem lesz feladata.” A beszedés nehézségeivel kapcsolatos kritikákról azt mondta, hogy az 1 százalékos kulcs miatt "nem lesz nagy az ösztönzöttség az adó elkerülésére". A nemzetközi tapasztalatok alapján azt mondta, akkor sikeres egy ilyen adó, ha széles az adóalap és alacsony a kulcs - Magyarországon ilyen vagyonadót terveznek.
