A hétfőn megkezdett rohamtempót kedden folytatta a parlament. Reggel nyolctól és tíztől összesen hat bizottság hét miniszteri meghallgatást tartottak, miután hétfőn tizennégy bizottság hallgatott meg tizenegy leendő kormánytagot. Délután négykor kezdődik a parlament második plenáris ülése, ezen várhatóan esküt tesznek a leendő miniszterek, azaz megalakul az új kormány.
Ezt a bizottsági ülés után egy kérdésre válaszolta Kármán András. Az áfacsökkentésre viszont már idén elképzelhető. Arra a kérdésre, hogy milyen ígéretet nem tudnak betartani, ha olyan állapotban találják a költségvetést, azt mondta: azért készül nyár végére pótköltségvetés, hogy minden fontos intézkedést megtehessenek, de amíg nem ismerik a valós helyzetet, nem tud konkrétumokat.
A megszokott forgatókönyv működött a pénzügyi és költségvetési bizottságban is. Kármán pénzügyminiszteri kinevezését 9 igen szavazattal megszavazták a bizottság tiszás tagjai, 2 fideszes képviselő tartózkodott, nemmel senki nem szavazott.
Juhász Hajnalka tette fel a kérdést, mi az álláspontja a Tisza-kormánynak Ukrajna gyorsított csatlakozásával kapcsolatban. Ruff a többi válaszához hasonlóan messziről indít, onnan, hogy Magyar Péter mit mondott erről több alkalommal is, majd átcsap oda, hogy Orbán Viktor a háború kitörése óta egyszer sem volt Kárpátalján.
Juhász Hajnalka ezen a ponton nagyon felháborodik, és jelezi, hogy ez nem korrekt hozzászólás Rufftól.
Ez így megy egy darabig, az elnök végül hosszas purparlé után szólítja fel a vita résztvevőit, hogy tartsák meg a rendet. Juhész ismét bekiabál, hogy a külügyminiszter is tárgyalt erről.
Ruff Bálint ezután még egyszer rögzíti, hogy nem támogatja a Tisza-kormány a gyorsított csatakozást, ahogy ezt Magyar Péter is többször is elmondta. Ügydöntő népszavazás lesz a kérdésről.
Bár a fideszes politikusok szerint egy sor kérdésre nem kaptak választ, Ruff jelzi, hogy befejezte a valaszát.
8 igen és 3 nem szavazattal a tiszás többségű bizottság megszavazta Ruff miniszterségét.
A szembenézés az Állami Számvevőszék esetében is elkerülhetetlen, ennek lehetnek személyi következményei - válaszolta arra a kérdésre a leendő pénzügyminiszter, hogy mit gondol arról: mennie kell-e a számvevőszék elnökének. Szerinte az ÁSZ feladata lett volna a közpénzek elköltésének felügyelete, és miközben sokat beszélünk korrupcióról, állami pazarlásról, "ebből a szempontból nagyon kevés tanulmányt, feljelentést láttam".
Magyarország nyugdíjrendszere a fenntartható rendszerek közé tartozik az EU-ban, ráadásul nálunk a várható életkor alacsonyabb. Sem gazdasági, sem társadalmi, méltányossági szempontból nem lát érvet, miért kellene ezt a korhatárt emelni. Azon el lehet gondolkodni, hogy a kicsit korábbi nyugdíjba menetel vagy a kicsit tovább dolgozást bevezessenek, tehát egy rugalmasabb nyugdíjkorhatárt el tud képzelni.
