Miután az új miniszterelnök már több alkalommal is lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, a köztársasági elnök úgy látja, jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, ami megalapozhatná a lemondását. Legalábbis a Mészáros-közeli Indexnek úgy értelmezte a helyzetet, hogy „komoly politikai igény jelent meg a köztársasági elnöki alkotmányos funkciójának újraértelmezésére”. De mindezt inkább történelmi dilemmának tartja, aminek ő került a célkeresztjébe.

„Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak” - mondta.

Arról, hogy Magyar Péter alkotmánymódosítással távolítaná el hivatalából, azt mondta, „még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen”.

Ugyanakkor a következő időszakra tekintve az elnök nyugodt, mert szerinte nincs olyan alkotmányos rendelkezés, ami szerint a köztársasági elnök és a kormány között politikai bizalmi viszonynak kellene lennie. Szerinte a lemondása határidejeként megszabott május 31-e után június elseje következik.

Majd a saját szerepfelfogását ecsetelve közelebb vitte az olvasót a lapításnak tűnő passzivitásának megértéséhez is, ugyanis Sulyok úgy gondolja:

„A magyar köztársasági elnöki tisztség a létével fejezi ki a nemzet egységét. Ahogy korábban is hangsúlyoztam: ez nem politikai egységet jelent, hanem a nemzet közjogi egységét.”

Arról, hogy miért nem szólalt meg, amikor a társadalmat éppen a Szőlő utcai gyerekbántalmazások részletei sokkolták, a köztársasági elnök azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban kiadott egy közleményt, amiben szolidaritást vállalt az áldozatokkal. Ennél a 1351 karakteres szövegnél azért nem akart jobban belemenni az ügybe, mert a „magyar köztársasági elnök alkotmányos státuszából éppen az következik, hogy távol marad a szakmai kérdésekben kialakult pártpolitikai vitáktól. Csak akkor kell beavatkoznia, ha a demokratikus intézményrendszer működésében rendszerszintű zavar keletkezik. Ezekben az ügyekben azonban a hatóságok végezték a munkájukat, ezért a folyamatban lévő eljárásokba a köztársasági elnök nem szólhat bele. A magyar államfő esetében az az alapelv, hogy csak kivételes esetekben szólaljon meg, különösen választási kampány idején.”

A mostani nyilatkozatból kiderül, hogy különösebben nem rázta meg, hogy Magyar Péter nem engedte meg neki, hogy egy fényképen szerepeljen a kinevezett miniszterekkel:

„A »kellemetlen« szót ebben az esetben nehezen tudom értelmezni, mert én az állam nevében gyakorlok egy közjogi funkciót. Amikor kinevezek egy minisztert, átadom a kinevezési okmányt, gratulálok neki, és sok sikert kívánok a munkájához. Az én szerepem ezzel véget ér. Hogy milyen felvételek készülnek erről, annak számomra nincs különösebb jelentősége. Nem vagyok fotós vagy operatőr, számomra a közjogi aktus fontos.”

Igaz, később az oldalára kitett egy galériát, amin látni, ahogy kezet fog a miniszterekkel. Arról pedig, hogy az MTI levágta őt a Bóna Szabolcs agrárminiszterrel készült fényképről, csak annyit mondott: „Nem szoktam olyan kérdésekkel foglalkozni, hogy rajta vagyok-e egy fotón vagy sem.”