Ha jövőre megválasztják Franciaország elnökének, kivonná az országot a NATO integrált katonai parancsnokságából – erről beszélt pénteken Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldal vezetője. A kijelentés újra fellobbantotta a régi vitát arról, mennyire függjön Franciaország az Egyesült Államoktól katonai kérdésekben - számolt be róla a Reuters.

Le Pen szerint Franciaországnak a NATO tagjának kell maradnia, de nem kellene részt vennie a szövetség közös katonai irányítási rendszerében.

A NATO integrált katonai parancsnoksága a szövetség közös katonai irányítási rendszere, amely azt szolgálja, hogy a 32 tagállam hadserege szükség esetén gyorsan és összehangoltan tudjon fellépni.

A politikus azzal érvelt, hogy Európa túlságosan függ az amerikai döntésektől, amit Le Pen - akinek pártja, a Nemzeti Tömörülés jelenleg az egyik legerősebb politikai erő Franciaországban - „sajnálatosnak" nevezett.

Le Pen kijelentéseit azonnal bírálta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter, aki „teljesen felelőtlennek” nevezte a NATO-tól való távolodás ötletét.

A svédországi NATO-találkozóra érkezve Barrot arról beszélt: miközben Washington újragondolja európai szerepvállalását, Franciaországnak és európai partnereinek inkább erősíteniük kellene saját katonai képességeiket, nem pedig gyengíteni a szövetséget.

„Egyes szövetségeseink folyamatos orosz nyomás alatt állnak, ők ezt árulásként élnék meg” – mondta.

A NATO és a francia „stratégiai autonómia” viszonya évtizedek óta visszatérő politikai vita Franciaországban. Charles de Gaulle 1966-ban kivonta Franciaországot a NATO integrált parancsnokságából, az ország csak 2009-ben, Nicolas Sarkozy elnöksége alatt tért vissza.

Emmanuel Macron jelenlegi francia elnök szintén rendszeresen arról beszél, hogy Európának csökkentenie kell katonai függőségét az Egyesült Államoktól, de ő ezt a NATO megerősítésével, nem pedig a szervezetből való távolodással képzeli el.

A Nemzeti Tömörülés másik vezető politikusa, Jordan Bardella korábban óvatosabban fogalmazott Le Pennél: márciusban azt mondta, háborús helyzetben nem támogatná Franciaország kilépését a NATO katonai parancsnoki rendszeréből.

Le Pen 2027-es indulása ráadásul még nem biztos: politikai jövője részben egy idén várható fellebbviteli bírósági döntéstől is függ.

A francia parlament alsóházában ugyanakkor ezen a héten szinte minden nagyobb politikai erő – köztük Le Pen pártja is – megszavazta a védelmi kiadások növelését. Ez is jelzi, hogy az ukrajnai háború folytatódása mellett Franciaországban széles politikai támogatottsága van a hadsereg megerősítésének.