„Jó esetben fél év a csatlakozási folyamat, tehát 2027 elején már működhet. A jelenlegi tervek szerint 2021-ig visszamenőleg vizsgálódhat majd” - mondta a HVG-nek Magyar Péter miniszterelnök arról, hogy mikor csatlakozhat Magyarország az Európai ügyészséghez. A két mondat közül főleg a második érdekes. Ez alapján ugyanis a kormány arra törekszik, hogy az Európai ügyészség ne csak a csatlakozás pillanatától, hanem az elmúlt öt év ügyeit visszamenőlegesen is vizsgálhassa majd.

Ha így lesz, az Európai ügyészség, amihez az Orbán-kormányok alatt Magyarország nem volt hajlandó csatlakozni, mégiscsak vizsgálhatja majd az illetékességi körébe tartozó NER-es ügyeket is, legalábbis a rendszer utolsó öt évében, 2021 végétől.

Magyar Péter és a Tisza egyik hangsúlyos ígérete volt, hogy az új kormány egyik első lépése az lesz, hogy Magyarország csatlakozik az Európai ügyészséghez, mely alapvetően az uniós forrásokat károsító korrupciós bűncselekményeket vizsgálhatja. Az ügyészségnek rajtunk kívül már csak Írország és Dánia nem tagja az EU-s tagállamok közül.

Mint korábbi összefoglalónkban írtuk, a csatlakozásnál eleve két opció van: az ország dönthet úgy, hogy csak a csatlakozás napjától kezdve legyen joghatósága az Európai Ügyészségnek, vagy pedig, mint az Lengyelországgal is történt a Tusk-kormány hivatalba lépése után, megalakulásának napjától, azaz 2021. november 20.-ig visszamenő hatállyal vizsgálódhat az Európai Ügyészség. Nem meglepő, de a Fidesz számára potenciálisan elég kellemetlen, hogy Magyarország az utóbbi lehetőséget választja.