Magyarország bruttó hazai terméke az idei első negyedévben 1,7 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest, míg az előző negyedévit 0,8 százalékkal haladta meg – áll a KSH által kedden kiadott úgynevezett második GDP-becslésben. Mindkét adat megegyezik az április végén közölt, úgynevezett első becslésben szereplő számokkal. Az éves gazdasági növekedés három és fél éve nem látott csúcsot ért el, de negyedéves szinten is két és féléves csúcsra gyorsult a GDP-bővülés.

Miután az első becsléshez képest a fő számokban nem történt változás, elsősorban a részletek miatt érdekes a mai adatközlés, ami megerősíti, hogy a magyar gazdaságban több évig tartó toporgás után megindult valami ez év elején. Igaz, ebben igen jelentős szerepe volt a választás előtti, kampánycélú pénzosztásnak: továbbra is a fogyasztás húzta a gazdaságot, és nem a beruházások, illetve a termelés felől nézve is elsősorban a szolgáltatások teljesítményének köszönhető a javulás, nem annyira az ipar vagy a mezőgazdaság húzta fel a gazdaságot.

Ha termelési oldalról nézzük a GDP-bővülés összetevőit, azt látjuk, hogy

• az ipar 0,8 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipar 1,3 százalékkal nőtt,
• a mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,9 százalékkal múlta felül a 2025. első negyedévit,
• az építőipar 4,3 százalékkal alulmúlta az egy évvel korábbi mutatót,
• a szolgáltatások viszont 2,3 százalékos növekedést produkáltak.

Ez utóbbin belül a legnagyobb, 5,3 százalékos növekedés az úgynevezett szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások 4,6, az oktatás 3 százalékkal bővült. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,9, az információ, kommunikációé 2,4 százalékkal nőtt, ettől alig elmaradva, 2,3 százalékkal bővült a kereskedelem, illetve a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye. A humánegészségügyi, szociális ellátás hozzáadott értéke 1,3, a közigazgatásé 1,1, a szállítás, raktározásé 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Csak az ingatlanügyletek hozzáadott értéke csökkent, 0,3 százalékkal maradt el az előző évitől.

Összességében a bruttó hazai termék első negyedévi 1,7 százalékos növekedéséhez

• legnagyobb mértékben a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá pozitívan (1,4 százalékponttal), azon belül leginkább a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékponttal);
• az ipar teljesítménye 0,2 százalékponttal segítette a növekedést,
• az építőiparé 0,1 százalékponttal mérsékelte,
• a termékadók és -támogatások egyenlege 0,3 százalékponttal emelte a GDP volumenét,
• a mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a bruttó hazai termék alakulására – olvasható a KSH közleményében.

Ha a felhasználás felől nézzük a gazdasági növekedést, az alábbi fontos tényezők látszanak:

• A háztartások tényleges fogyasztása 4,9 százalékkal nőtt, a fogyasztási kiadás 5,5 százalékkal emelkedett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékeké 7,6, a féltartósoké 7,9, míg a nem tartós termékeké 7 százalékkal. A szolgáltatási kiadásoké 4,1 százalékkal emelkedett.
• A végső fogyasztás 4,9 százalékkal emelkedett.
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás a I. negyedévben 0,1 százalékkal csökkent 2025 azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene mérséklődött, míg a gép- és berendezésberuházásoké nőtt.
• A bruttó felhalmozás 12,2 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten.

Az előző negyedévhez képest a mezőgazdaság teljesítménye 6,5, az iparé 1,1, a szolgáltatásoké 0,9 százalékkal nőtt, az építőiparé viszont 6,2 százalékkal csökkent, ha a termelés oldalt nézzük. Ha a felhasználás felől, akkor az látszik, hogy a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 1,5 százalékkal, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké 0,1, míg a közösségi fogyasztásé 0,4 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,1 százalékkal csökkent. Az import volumene 2,5 százalékkal nőtt, az exporté 0,6 százalékkal kisebb lett.