Az idei első negyedévben a nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat szerint is 1,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság egésze az előző év azonos időszakához képest, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentéséből.

Az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal tudott bővülni a gazdaság teljesítménye. Vagyis az elmúlt 15 negyedévből 8-ban sikerült negyedéves bázison növekedést elérni, így sikerült egy picit szépíteni a távozó Orbán-kormány eredményén. Igaz, a mellélövésekben nagy szerepe volt a vizionárius Nagy Mártonnak is, akinek sosem sikerült eltalálnia, hogyan is fog működni a magyar gazdaság. A növekedés beindulását folyton csak vizionáló miniszter most biztosan elégedetten csettintene. Fogalmazhatnék ugyanakkor úgy is, egyéves késéssel, de megérkezett az az adat, ami elmenne egy repülőrajtnak is.

Az adat még a Portfolió elemzői konszenzusánál is jobb lett, hiszen az elemzők várakozása 1,3 százalékos éves növekedést és 0,5 százalékos negyedéves növekedést vetített előre.

A statisztikai hivatal most még csak egy részleteket nem tartalmazó, úgynevezett első becslést tett közzé (a részletes GDP-adatot június 2-án teszik majd közzé). Így most csupán két mondatot írtak arról, hogy mik voltak a GDP-t leginkább befolyásoló tényezők. Eszerint „a bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá. Az ipar teljesítménye hosszú idő után szintén pozitívan befolyásolta a GDP alakulását”.

Utóbbi azonban feltehetően egyáltalán nem a húzóágazatnak számító járműgyártásnak köszönhető, hanem a gödörből határozott életjeleket mutató akkugyáraknak. Az év első két hónapjában (egyelőre csak ez a két adat áll rendelkezésre az ágazatból) nagyjából negyedével nőtt az ágazat kibocsátása, januárban 27, februárban pedig 28 százalékkal, bár ez elsősorban a rendkívül alacsony bázisnak köszönhető.

Hogy az ipar év elején hozzá tud járulni a GDP-növekedéshez, az első két hónap teljesítménye alapján nem volt egyértelmű, így valószínűleg márciusról jó adatok érkezhetnek majd május elején. Az iparban januárban, bár a nyers adatok szerint az előző év azonos időszakához mérten 2,5 százalékkal csökkent a teljesítmény, a munkanaphatástól megtisztított adat szerint sikerült 0,3 százalékos szerény növekedést elérnie. Decemberhez képest pedig 1,5 százalékkal volt nagyobb a kibocsátás. A lelkesedés azonban nem tartott sokáig, hiszen a február ismét jelentősebb visszaesést hozott a teljesítményben, 1,5 százalékkal csökkent a kibocsátás volumene, ami csak azért aggasztó, mert ekkora mínuszt egy eleve alacsony előző évi bázishoz képest sikerült összehozni.

Az építőiparban sem szűnt meg a már jó ideje tartó fűrészfogazás, vagyis a jobb és a rosszabb hónapok váltakozása. Januárban öt hónapja nem látott rossz teljesítményt produkált az ágazat az éves szintű 11,4 százalékos zuhanásával és a decemberhez mért 8,8 százalékos visszaesésével. Ez egyébként az elmúlt két év második legpocsékabb teljesítménye volt. Februárban viszont megérkezett a menetrendszerűnek is nevezhető szépítés: éves bázison csak 0,4 százalékos volt a csökkenés mértéke, míg januárhoz képest 4,9 százalékkal sikerült nőnie az ágazat teljesítményének. Az viszont aggasztó a jövőre nézve, hogy a szerződésállomány tavaly őszi felfutása lecsengett, és már csak 9,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet.

A magyar gazdaság egyik húzóágazatára, a lakosság fogyasztására, vagyis a kiskereskedelemre viszont idén eddig nem lehetett panasz. Igaz, ebben vélhetően nagy szerepe volt az Orbán-kormány választás előtti jóléti osztogatásainak is. A kiskereskedelmi forgalom ugyanis januárban 3,5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, aminél jobb teljesítményre legutóbb tavaly áprilisban volt példa. Ezt februárban már egy 3,8 százalékos bővülés követte, ráadásul abban a hónapban a benzinkutak forgalma volt az, ami jócskán meglódult. Három éve nem látott növekedést hozott a február a kutakra (még mielőtt kitört volna az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárásával energiaválság kezdte volna fenyegetni Európát). Mivel azonban a jóléti osztogatások az előttünk álló hónapokban is támogathatják a kiskereskedelmi forgalom bővülését, amit az alacsony inflációs környezet is támogat, a GDP-növekedés legfőbb támogatója lehet az ágazat.

A kiskereskedelem mellett a turizmus is azon ágazatok közé tartozhat, amelyek stabilan jó teljesítményt tudnak nyújtani, idén év elején 4-6 százalék körüli növekedésekről adott számot a statisztikai hivatal az előző évi állapotokhoz képest.