Nagy Márton a Fidesz történelmi veresége és hat évnyi politikai pályafutás után visszavonul, törölték a Facebook-oldalát is. Így utólag mondhatnám, gyanús is volt a viselkedése, hiszen a választás napján sok más politikussal ellentétben semmit sem posztolt a Facebook-oldalára. A választás utáni napokban is csupán annyi történt, hogy a vélhetően kötelezően megjelentetett borítóképet – amelyen Orbán Viktor arcképe látható a választás dátumával és a „biztos választás” szlogennel együtt – lecserélték a Nemzetgazdasági Minisztérium feliratra egy kék háttéren.
A nemzetgazdasági és egyben csúcsminiszter kifejezetten jó elemző hírében állt még a Magyar Nemzeti Bankos pályafutása előtt, ezt több forrás is megjegyezte nekünk, a politikai pályafutásának kezdetével azonban valami végképp megváltozott és mára számos, némi túlzással élve már-már Matolcsy György szintű magasságokba emelkedett megszólalás kötődik hozzá.
Nagy Márton 1999-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Pont az imént említett, őt egykor jó szakembernek minősítő vélemények miatt egyébként próbáltam kikérni a diplomamunkáját. Kíváncsi lettem volna arra, hogy fiatalként, friss pályakezdőként hogyan látta a gazdasági folyamatokat, de nem jártam sikerrel.
A Budapesti Corvinus Egyetem megkeresésemre azt mondta ugyanis, hogy a kért szakdolgozat nem érhető el az egyetem könyvtárában. 2007 előtti szakdolgozatokat nem tartanak nyilván, hiszen az egyetemen ekkor nem volt a szakdolgozatok nyilvántartására és őrzésére vonatkozó kötelező érvényű szabályozás egészen 2020-ig.
Nagy már a diploma megszerzése előtti évben, 1998-tól az Államadósság Kezelő Központ makrogazdasági elemzőjeként dolgozott, 2000 és 2002 között az ING Vagyonkezelő Rt. vezető elemzője volt, majd csatlakozott a Magyar Nemzeti Bankhoz, ahol előbb a pénzügyi stabilitási terület vezető közgazdasági szakértője, helyettes vezetője, majd igazgatója lett. 2013 és 2015 között az MNB Pénzügyi Stabilitásért és Hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója volt, egyben a Pénzügyi Stabilitási Tanács és az Európai Bankhatóság tagja. 2015-től a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és így a Monetáris Tanács tagja volt. Még ugyanebben az évben lett a Budapesti Értéktőzsde elnöke is, ebből a pozíciójából 2017-ben távolították el.
Már ekkor szárnyra kaptak olyan információk, melyek szerint ebben az időben elmérgesedett a viszonya a jegybank akkori elnökével, Matolcsy Györggyel. Ennek jele volt, hogy Nagy 2016. november végén távozott az egyik Matolcsy-alapítvány kuratóriumából, és több fontos területet is kiszerveztek alóla az MNB-n belül is, elvették tőle például a szanálási hatóságot is. A BÉT éléről történő eltávolítása előtt derült ki egyébként, hogy többmilliós fizetése mellett 43 millió forintos kedvezményes lakásvásárlási kölcsönt is felvehetett a jegybanktól. Azt viszont Nagy tagadta, hogy Matolcsy haragból vette volna el a pozícióit.
Három évvel később a Magyar Nemzeti Bank alelnöki posztjáról is lemondott, „más fontos vezetői megbízatására” hivatkozva. Bő egy évvel később kiderült, mi is volt ez a fontos pozíció: a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója lett. Itt a személyes, gazdasági jellegű szaktanácsadás mellett a gazdaságpolitikai ágak működési összhangjának erősítéséért is felelt.
A 2022-es választás után aztán gazdaságfejlesztési miniszter lett belőle, hasonló célokkal, amikkel Matolcsy nemzetgazdasági miniszter lett 2010-ben. Ebben az időszakban gyorsan frontot nyitott a gazdaságpolitikában egykori jegybanki mentorával, Matolcsyval, és kormányon belül az ősfideszes Varga Mihály pénzügyminiszterrel is összeakasztotta a bajszát. Egyre gyakrabban és, ami sokkal kellemetlenebb a kormányzati stabilitás és a gazdaságpolitika hitelessége szempontjából, hogy mindez a nagy nyilvánosság előtt, egymásnak üzengetve történt. Idő közben folyamatosan erősítette a saját pozícióját és területeket vett el Rogán Antaltól, Szijjártó Pétertől és a gazdasági kabinet éléről is kiszorította Varga Mihályt. Mindezek következménye az lett, hogy 2024-ben összevonták a Pénzügyminisztériumot a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal, és ő ülhetett be a gazdasági csúcsminiszteri székbe.
„Az Orbán rendben van, azt csinálja, amit mondok.”
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még miniszterelnöki tanácsadóként a kollégái előtt többször hangoztatta ezt, mióta 2022-ben a kormány tagja. A kijelentés azoknak aligha meglepő, akik Nagyot régebbről, az MNB-ből ismerik. Amíg ugyanis a jegybankban, ahol 2020 tavaszáig alelnök volt, el nem veszítette Matolcsy György elnök bizalmát, akkori kollégáinak azt emlegette időről időre, hogy „a Matolcsy rendben van, azt csinálja, amit mondok.”
„Azt nyújtja, amit Orbán hallani szeret: víziókat, a növekedés ígéretét. Az nyilván egy hatalmas kudarc neki, hogy a gazdaságfejlesztési minisztersége első éve a gazdaság visszaeséséről szól, de valószínűleg van annyira intelligens, hogy tudja: most rajta a világ szeme, hogy úgy mondjam”,
fogalmazott egyik forrásunk a gazdasági csúcsminiszterré avanzsálás idején, aki még a jegybanki időkből ismeri Nagyot, és aki félig viccből azt mondta, Nagy kábé olyan érveléssel mehetett rá a védelmi iparra, hogy a tankgyártás az új stadionépítés.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
A nemzetgazdasági miniszter szerint „már nem jelent érdemi problémát a gazdaság szempontjából”, és szerinte „egyre többet ér a családok jövedelme”.
Egyelőre nagyon felemásan értelmezhető a magyar gazdaság teljesítménye az unión belül: negyedéves alapon éllovasok vagyunk, éves alapon a fasorba se vagyunk.
A Fertő tó osztrák partján készült wellnessezéssel egybekötött meetingre Nagy Márton és több NGM-es. Miután a helyszínen megkérdeztük a minisztert, hogy miért itt találkoznak, előbb azt mondta, „ott tesszük meg, ahol gondoljuk, hogy megtehetjük”. Majd meggondolta magát, és közölte, elindul haza és innentől a minisztériumban tartanak megbeszéléseket.
Durva belegondolni, mi történt volna Nagy Mártonnal, ha ráadásul még rosszban is lennének.
A Nagy Márton-jelenség valójában Orbán Viktor-jelenség, egyaránt szól a miniszterekkel való sakkozgatásról és a gazdasági csodavárásról. Az új Orbán-kedvenc tündöklése Matolcsyra, de Lázár János miniszterségének első éveire is emlékeztet. Ám ha bukik, náluk sokkal nagyobbat bukhat.
Puhára esett az MNB volt alelnöke.
A nemzetgazdasági miniszter élesen kritizálta az EU-t a veszprémi közgazdász-vándorgyűlésen. Az USA-t és Trump vámjait viszont az egekig magasztalta.
Orbán Viktor azt mondta, hogy amire nagyon kell pénz, arra mindig van. Nagy Márton luxusszállóira és magánrepülős utazásaira volt, két év alatt több mint százmillió forint. A 444 által kikért adatokból az is kiderül, hogy a miniszter az éjszakánként akár 1 milliósnál is drágább szállodák világában sem szégyell lehajolni a 40 eurós napidíjakért.
A nemzetgazdasági miniszter évek óta kergeti a 4 százalékos gazdasági növekedést. Mindig ezzel számol a következő évre, de sose jön össze. Talán majd jövőre.
„Az inflációt, én azt gondolom, hogy letörtük” – szinte napra pontosan két hónapja mondta a mostani gazdasági csúcsminiszter.
Az MNB-botrányról kérdeztük a minisztert, aki egészen szokatlan módját választotta a felelősség eltolásának.
Magyar Péter véget vetett Orbán Viktor tizenhat éves egyeduralmának.
A Transparency International kiperelt néhány adatot, amelyekből megtudták, ki szervezte valójában a meghiúsult utat.
Matolcsy állítólag megharagudott az MNB eddigi fő szakmai irányítójára. Nagy még tegnap is tagadta, hogy elmérgesedett volna a viszonyuk.
Megszaladt a szépítés a kormányzati kommunikációban az üzemanyagárakról.
A magyar gazdaság tavaly a harmadik legrosszabb teljesítményt nyújtotta az EU-ban.
Idén nagyjából 20 százalékkal kevesebb gyerek születik, mint amennyi 2010-ben született. A be- és kivándorlás hatásait is figyelembe véve valószínűleg most először van Magyarország népessége 9,5 millió alatt.
Több ponton is kérdéseket vet fel a tárcavezető magyarázata, és még az egyik szomszéd is cáfolja Nagy Mártont.
A nemzetgazdasági miniszter éjszakánként 700-800 ezer forintért szállt meg Brüsszelben.
4-5 százalékon tetőző infláció 2022-ben, Európa-bajnok magyar gazdasági növekedés 2023-ban, két számjegyű infláció az Egyesült Államokban. A nemzetgazdasági miniszter a tőle megszokott munkabírással ontja magából a jóslatokat, amik aztán köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.
Nahát, hogy pont ez a példa jutott eszébe!
Március végén már 3420 milliárd forint hiányzott az államkasszából. Az NGM elárult néhány, a kampány szempontból is kulcsfontosságú tételt abból, hogy jött ki ez a hatalmas deficit.
„Más fontos vezetői megbízatása miatt.”
Nagy Mártonnak pedig legalább egymilliárdos a családi ingatlanvagyona, egy 447 milliós hitelt pedig 4-5 hónap alatt „kiköhögtek”.
Csak egyelőre nem tudják ezt „feloldani”
Orbán Viktor és a kormány már évek óta nincs barátságban a valósággal. Előrejelzéseik folyamatosan túlzott optimizmusról árulkodnak.
Maga a miniszter is „borospincés házként” utalt a hivatalosan gazdasági épületként számontartott nyaralóra.
Varga Mihály szerint amíg az infláció mértéke nem megy vissza egy „moderáltabb tartományba”, addig csak korlátozottan lehet költségvetési költekezésbe fogni.
Próbálták 2023-ban, 2024-ben is elérni a 3 százalék feletti gazdasági növekedést, de 2025-ben is épp csak stagnálás lett belőle repülőrajt helyett. Hagyjuk akkor az egészet a fenébe, gondolja a miniszter. Szerinte 14 kormányzati vívmány, köztük a családközpontúság és a demográfia is megelőzik a növekedés hajszolását.
Elemzők szerint a miniszter a költségvetési hitelességet akarta javítani, és így elébe menni egy esetleges leminősítésnek. A lépés kockázatos, de akár be is jöhet. Az viszont rontja a megítélését, hogy néhány óra alatt ekkorát változott a kommunikáció, ráadásul a most bemondott számok egy része is nehezen hihető.
Vajda Zoltán hat kérdést intézett írásban a miniszterhez az osztrák kiruccanással kapcsolatban. Helyette két mondattal az államtitkára válaszolt.
Ebből már nem lesz repülőrajt.
A nemzetgazdasági miniszter valamiért azt gondolja, jó ötlet a „hanyatló Nyugatot” példaként állítani. Pedig ha megnézné a fizetéseket is, rögtön nem lenne oka a dicsekvésre.
Az élelmiszerek inflációja 42,6 százalék, de a miniszter szerint mindez "teljes összhangban van a kormányzat várakozásaival".
De a magyar kormány továbbra sem adja fel ambiciózus gazdasági terveit. Számot viszont már nem is mondott.