A Tisza még kedden benyújtja a korrupciós és átláthatósági törvénycsomagját, azt, amivel Magyarország megfelel majd az uniós források lehívásával kapcsolatos elvárásoknak, de a miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy ez magyar érdek az uniós támogatásoktól függetlenül is.

„Nemcsak az Unió miatt, hiszen azt láttuk az utóbbi években, hogy sok-sok ezer milliárd forint közpénz veszítette el részben vagy egészben közpénz jellegét, úgy bántak ezekkel, mintha magánvagyon lenne, miközben nem az”

- mondta Magyar Péter Rónai Egonnak az ATV-ben adott kedd esti interjújában.

Magyar azt hangsúlyozta, hogy a törvénycsomag elsősorban korrupcióellenes intézkedéseket tartalmaz, de ez teszi majd lehetővé a KEKVA-típusú alapítványok megszüntetését is. Mint mondta, a nem egyetemfenntartó kekvák (ilyen például az MCC) már idén augusztus 31-ig visszakerülnek az államhoz, míg az egyetemi kekvák kapnak egy év fórt, amíg kidolgozzák a részletszabályokat a felsőoktatás átalakításának részleteiről.

Börtönbe mehet, aki hazudozik a vagyonnyilatkozatában

Az interjú - Magyar Péter miniszterelnökként most járt először az ATV stúdiójában, és meglehetősen baráti kérdéseket kapott, izzadnia biztosan nem kellett - során a miniszterelnök beszélt néhány korrupcióellenes intézkedésről konkrétan is.

Szigorítják a vagyonnyilatkozatok szabályait (az ideieket éppen most hozták nyilvánosságra, volt miből szemezgetni), elkezdődik azok valódi ellenőrzése, és ez a családtagok vagyoni helyzetére is kiterjed majd. A jövőben két év szabadságvesztéssel lehet büntetni azokat, akik hamis vagyionnyilatkozatot tesznek.

Jogszabályba teszik az uniós elvárásoknak megfelelően azt is, hogy ne bújhassanak el a magántőkealapok végső tulajdonosai.

Nagyon erős lesz az Integritás Hatóság

A megerősödő korrupcióellenes hatásköröket mindenekelőtt az Integritás Hatóság fogja megkapni, ami így sokkal több jogosítvánnyal rendelkezik majd. Magyar azt is elárulta, hogy az Európai Bizottság eredetileg még nagyobb jogkörbővítést szeretett volna látni az IH-nál, de a tárgyalásokon a magyar kormány valamiért kevesebbet akart: „Sikerült meggyőznünk az európai intézményeket, hogy az alkotmányos struktúránkba nem minden fér bele” - mondta erről Magyar Péter.

Az Integritás Hatóság a jövőben így is jóval többet tehet majd meg, mint eddig. Akkor is kezdeményezheti például egy nyomozás folytatását, ha az ügyészség már lezárta azt, és további nyomozati eszközök igénybevételét is kérheti. Kétséges forrású vagyonosodásnál - Magyar erre Lázár János batidai kastélyát és a Divatcsarnokot hozta fel példaként - az IH vezetője kezdeményezheti és akár bírósági úton is ki kényszerítheti majd a törvénytelenséggel vagyont szerző állami vezetők és országgyűlési képviselők elmozdítását.

Úgy tűnt, nem tetszett Magyarnak Biró Ferenc üzengetése

Legalább ilyen érdekes volt azonban, hogy ki (nem) lenne a megerősített Integritás Hatóság vezetője Magyar elképzelései szerint. Bár erről konkrétum nem hangzott el, Magyar szavaiból az elég jól átjött, hogy az eddigi IH-elnök Biró Ferenccel nem számol. Biró a napokban durván nekiment a Fidesznek, azt állítva, hogy nem hagyták neki kivizsgálni a korrupciós ügyeket, inkább koncepciós eljárást indítottak ellene, és konkrét ügyekről is beszélt. Kérdés azonban, hogy a látványos megszólalása hogy függ össze az ellene való vádemeléssel - a jelek szerint Magyar Péter nem vette igazán jó néven, hogy az Integritás hatóság elnöke a nyilvánosságon keresztül igyekszik javítani a helyzetét.

„Azt tudom az elnök úrnak üzengetni, bár ez nem elegáns, de ha már ő üzengetett" - kezdett bele Magyar, és azzal folytatta, hogy a Tisza azzal az ígérettel nyerte a választást, hogy a nyomozóhatóságok és az ügyészség függetlenül végezheti a munkáját.

„Úgy túnik, most sokaknak megjött a bátorsága, elkezdtek pörögni azok az ügyek, amik esetleg már öt-tíz éve el voltak téve valahova. Én azt tudom mondani az elnök úrnak, hogy ha vannak ilyen dossziéi, forduljon az ügyészséghez és a nyomozóhatósághoz, szerintem ez is a feladata”

- mondta Magyar Péter Biró Ferencnek, és egyértelművé tette, hogy az IH jogkörbővítése független az elnök személyétől.

Jön a Vagyonvisszaszerzési Hivatal

A megerősített Integritás Hatóság mellett néhány napon belül benyújtják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítását célzó törvényjavaslatot is - mondta Magyar Péter.

„Bármelyik szekrénybe nyúl valamelyik miniszterem vagy miniszterünk, minimum húszmilliárdos, de inkább százmilliárdos csontvázak esnek ki”

- tette hozzá, és a Duna Aszfaltnak a választás előtt két nappal előlegbe kifizetett 100 milliárd forintot hozta fel példaként. Azt állította, hogy az új hivatalnak még nincs meg a majdani vezetője, de „nagyon nagy elvárás van a magyar emberekben, hogy kerüljön kivizsgálásra az elmúlt 15-20 év minden lopása, bűncselekménye, a közpénzek visszaszerzése - ez egy óriási feladat lesz”.

Közvetlen elnökválasztás?

Magyar még Sulyok Tamás eltávolításáról mondott némileg új információt.

„Azok a bábok nem maradhatnak, akik végignézték a magyar jogállam leépítését, a szerncsétlen, magárahagyott gyerekek tönkretételét, az ország kirablását”

- kezdte, hozzátéve, hogy már csak a köztársasági elnöki intézmény reputációjának a védelmében is kérte Sulyoktól, hogy mondjon le. Magyar szerint Sulyok Tamás elsőre nem is volt teljesen elzárkozó, azt is megkérdezte, hogy a lemondását melyik miniszternél kellene majd jeleznie, ha úgy dönt - később azonban meggondolta magát. Magyar most azt mondta, hogy még egyszer meg fogja keresni a köztársasági elnököt, hogy négyszemközt leüljön vele, és szerinte „újdonságot is tud majd neki mondani”.

Rónai Egon rákérdezett, hogy mi igaz a Rost Andrea esetleges jelölésével kapcsolatos találgatásokból, de Magyar azt állította, hogy még a köztársasági elnöki posztra sincs jelöltje. A miniszterelnök viszonylag egyértelműen jelezte ugyanakkor, hogy a Tisza a közvetlen elnökválasztásban gondolkodik:

„Az is kérdés, hogy milyen típusú elnökválasztás lesz. Nyilván nem árulok el nagy titkot, hogy mi az embereket szeretnénk bevonni ebbe a folyamatba, úgy van ennek értelme”

- mondta Magyar Péter.