• Keresve sem talál már az ember egy jó brüsszelezős vagy dollárbaloldalos óriásplakátot, pedig az elmúlt 11 évben mozdulni sem lehetett nélkülük.
• A parlamentben kedden megkezdődött az óriásplakát-törvény vitája.
• Ennek csak az egyik célja, hogy ne lehessen újra tankokkal, bombákkal teleplakátolni az országot, és hogy legyen vége „az életünket mérgező hazug gyűlöletkampánynak”.
• Az önkormányzatok is visszakapnának jogokat, hogy beleszólhassanak, milyen reklámok és hol lehessenek, a településképhez igazítva.
• És belesalatázták még számos egyéb dolgot is a törvénytervezetbe.
• A Rogán Antal propagandaminiszter által diktált, Balásy Gyula cégei által legyártott több tízmilliárdos plakátbiznisz legjobbjaira emlékezünk.

A Fidesz kormányzása alatt – különösen 2015 óta – gyors egymásutánban élvezhette a magyar lakosság az egész országot beborító óriásplakát-kampányokat. A hatalmas nyomtatványok végigkísérték a mindennapjainkat, velünk voltak iskolába és munkába menet, láttuk őket a házunk ablakából, a villamosra várva, a hidakon átsétálva, a nagymamát látogatva. Innen tudtuk meg, hogy a kormánypárt szerint mitől érdemes félni, vagy kit kéne nagyon utálni. A plakátkampányok megrendelője hol maga a magyar kormány, hol a Fidesz volt, esetleg a tőlük „független”, de a narratíváikat 100 százalékban képviselő szervezetek.

A közpénzmilliárdokból finanszírozott kék papírfelületek évről évre drágultak, a közbeszéd cserébe gazdagabb lett néhány szállóigével. Mindeközben Balásy Gyula cégei úgy nyelték az erre kiírt közbeszerzéseket és az ezzel járó adóforintokat, mint kacsa a nokedlit. Három héttel Magyar Péter beiktatása után mind egy szálig eltűntek a pulzusgyorsító utcai hirdetések, sehol egy monokróm Zelenszkij-fotó, egy kék hátteres, hangzatos szöveg.

A Tisza a kampányban azt ígérte, megszünteti az utcai propaganda-agymosást. Múlt kedden három képviselőjük, Bódis Kriszta, Tárkányi Zsolt és Csontos Bence be is nyújtotta „A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról” című törvényjavaslatot. Ez nemcsak a propagandát szorítaná vissza, kinyírná a homlokzatokra aggatott óriásplakátokat és reklámhálókat is, valamint meghatározná a plakátok méretének felső plafonját 15 négyzetméterben.

Tartalomban is határt húzna a kormány, betiltanák a rasszista, gyűlöletkeltő, xenofób, homofób, elnyomó reklámokat, és amint életbe lép törvény, „politikai hirdetés keretében nem tehető közzé kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére káros képi vagy szöveges tartalom”. Ez nemcsak a köztéri reklámokra, hanem az online hirdetésekre is vonatkozni fog. Azaz a Parlamentben felszólaló Tárkányi Zsolt szerint nem lehet majd Ukrajnában agyonlőtt AI-édesapákkal riogatni az embereket. Az új törvénynek nem megfelelő plakátokat szeptember 30-ig el kell távolítani, ez az önkormányzatok felelőssége lesz. A szabálysértő reklámok esetén az önkormányzatok 4 millió forintos közigazgatási bírságot is kiszabhatnak.

A Fidesz 2011-ben azért korlátozta az út menti óriásplakátok és táblák kihelyezését, mert az akkor még a párt anyagi hátországát építő Simicska Lajossal konkurens cégnek ott voltak felületei. Aztán ahogy átrendeződtek a piaci viszonyok, valahogy a fideszes törvényhozók mégis engedékenyebbek lettek az óriásplakátokkal szemben. Mindez akkor változott meg ismét, amikor Simicska Lajos Orbán Viktor ellen fordult, és az irgalmatlan mennyiségű plakáthelyeket a Jobbik rendelkezésére bocsátotta, így megjelentek a fideszeseket tolvajként ábrázoló hirdetések. A Fidesz emiatt totális háborút indított.

A Fidesz természetesen rendre kikerülte az általa hozott törvényt, saját politikai üzeneteit tájékoztatásnak álcázva nyomta mindenhol, ahogy a csövön kifért, akár más szervezeteket felhasználva, míg más pártoknak ki kellett várni a hivatalos kampányidőszakot.

Orbánék 2011 és 2026 között összesen 16 nemzeti konzultációt tartottak, a propaganda-kérdőívekre a köréjük felhúzott intenzív kommunikációs kampányok ellenére jellemzően 1-2 millió válasz futott be. A kérdéssorok témái nem változtak érdemben 2016 óta, volt egy mumus vagy mumuscsapat, akiknek nemet kell mondani, akiket meg kell állítani, üzenni kell nekik, akiknek nem szabad hagyni, különben a hazának annyi. Az erre fordított hihetetlen mennyiségű közpénz tényleg minden fillérjét úgy tudták a Fideszt szolgáló zsebekbe terelni, hogy 2015-ben átalakították az állami kommunikációt.

Spórolásra hivatkozva létrehozták a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, ezen a szervezeten keresztül központosították az állami hirdetési költéseket. Az általuk kiírt 100 milliárdos tenderekért éveken át csak egy szűk NER-es kör versenyezhetett, 2018-tól pedig csak és kizárólag Balásy Gyula cégcsoportjai kerültek szóba, ha bármilyen állami reklámtenderről volt szó. A rendszer úgy működött, hogy megrendelték Balásyéktól a kreatívot, legyártották a plakátokat, újsághirdetéseket, tévéreklámokat, majd elhelyezték a fideszes médiában, NER-es vállalkozók hirdetési felületein.

A plakáthelyeken is óriási hasznot lehetett húzni. Az egykor még Simicska birodalmához tartozó, majd már Mészáros Lőrinchez köthető Publimont Magyarország egyik legnagyobb közterületi hirdetésszervező cége, amely a piac messze legmeghatározóbb szereplőjeként nagyjából 7300 óriásplakát-felületet kezel. A vállalat bevétele az elmúlt években folyamatosan nőtt, a 2023-as 12,8 milliárd és a '24-es 15,3 milliárd forint után 2025-ben már 18,3 milliárd forintos árbevételt ért el, amiből az előző évekhez képest valamivel kevesebb, 2,7 milliárd forint profit maradt. A növekedő bevétel ellenére csökkenő profitot magyarázhatja az a 1,4 milliárd forintos tétel, ami csak „pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai”-ként szerepel. A tulajok valamiért mégis úgy döntöttek, a profit egészén felül felveszik osztalékként a cég 12 milliárdos tartalékának felét, összesen 8 milliárdot emeltek át egy magántőkealapba.