Még jóval a választás előtt, február végén tett feljelentést egy magánszemély annak gyanújával, hogy a 2021-ben létrehozott MOL – Új Európa Alapítvány, az elmúlt években alapított kekvák egyike (amit tizennégy másik társával együtt idén augusztus 31-ig bezárnak) szabálytalanul, költségvetési csalást elkövetve kötött meg bizonyos szerződéseket és fizetett ki egyes támogatásokat, és azok nyomán sok százmillió forintnyi adót nem fizettek meg az államnak.
Arról, hogy a több tízmilliárd forintnyi vagyonnal rendelkező, ám széles körben sokáig ismeretlen MOL – Új Európa hogyan támogatott 11 milliárddal határon túli fociakadémiákat, hogy 27 milliárdért Munkácsy-festményeket készült venni, illetve hogy 20-25 milliárdért közép-európai kortárs múzeum létrehozását tervezte, 2024 őszén cikksorozatban számoltunk be, de bemutattuk azt is, hogy a Schmidt Mária, Demeter Szilárd, Világi Oszkár, Miklósa Erika és Bacsa György összetételű kuratórium egyedi döntésekkel mire adott pénzt (MCC Feszt) és mire nem (Böjte Csaba vagy Áder János Alapítványa). A MOL – Új Európa Alapítvánnyal kapcsolatos összes cikkünk itt olvasható.
A február végi feljelentésben azt a gyanúját fogalmazta meg, hogy az alapítvány több milliárd forint értékben adott támogatásokat hazai és külföldi sportszervezeteknek, illetve rendezvényeknek „mecenatúra” jogcímen, de valójában más konstrukcióban. Adózási szempontból a jogcím fontos: a mecénásként adott – és kötelezettségekkel nem járó – támogatás áfamentes. Csakhogy ebben az esetben számos támogatás együtt járt azzal a kötelezettséggel, hogy a támogatottnak fel kell tüntetnie a MOL – Új Európa nevét, logóját, illetve voltak más kommunikációs elvárások is. Az alapítvány ugyanis nem utólagos megjelenéseket rögzít, hanem előre rögzített módon többcsatornás kommunikációs jelenlétet vár el a támogatások fejében.
A feljelentő szerint „ez arra utal, hogy a kifizetések gazdasági tartalma nem adomány, hanem reklámszolgáltatás, szponzoráció ellenértéke” – ami azért fontos, mert a pénz ebben az esetben mecenatúra helyett reklámszolgáltatásnak minősíthető, márpedig akkor az ügyletek áfakötelesek. A lapunk birtokába került feljelentés szerint, hogy sem számlázás, sem áfabevallás, illetve -befizetés nem kíséri ezeket a tranzakciókat. A feljelentő számítása szerint mivel egyes támogatások nagysága meghaladhatja az egymilliárd forintot, a költségvetésicsalás-gyanús megoldás támogatásonként több százmillió forintos költségvetési kárt okozhat.
A feljelentést első körben, bő egy hónap után elutasította a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága (itt landolt az eredetileg a Nemzeti Nyomozó Irodához beadott feljelentés). Az április 7-én, tehát a választás előtt öt nappal kiadott határozat szerint ugyanis „a bűncselekmény gyanúja hiányzik”. Az adónyomozók azzal érveltek, hogy a feljelentő „pusztán általánosságban vélelmezi a költségvetésnek okozott vagyoni hátrányt”, nem közölt konkrét adatokat és számításokat az egyes esetekről.
A feljelentés elutasítása ellen az érintett két nappal később panaszt nyújtott be a NAV-nak. Ebben a korábbi feljelentés főbb állításait megismételve azzal érvelt, hogy a konkrét, számszerűsített adatok hiánya nem jelentheti a bűncselekmény gyanújának hiányát, hiszen éppen a nyomozás feladata lenne az általa felvetett visszásságok kivizsgálása. A panasza a Budapesti Gazdasági Ügyészségre került, ami a június 18-án kelt határozatával igazat adott neki, azaz hatályon kívül helyezte a NAV-nak a feljelentést elutasító határozatát.
A vádhatóságnak a lapunk birtokába került mai határozata többek között azt mondja ki:
„az ügyben bűncselekmény gyanúja nem zárható ki egyértelműen, ezért a tényállás tisztázása és a megalapozott döntés érdekében nyomozási cselekmények elvégzése szükséges”.
Az ügyészség azt is leírta, hogy a döntését a panaszban foglaltak, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján hozta meg. A birtokunkba jutott információk szerint az alapítvány csak egyedi kérelmek alapján 2024 végéig mintegy 300 kérelem alapján nagyjából hét és félmilliárd forintnyi, továbbá csaknem 30 millió eurónyi, mai árfolyamon is még több mint 10 milliárd forintnyi támogatás odaítéléséről döntött.
Megszűnik több közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amibe a Fidesz nagyon sokat tett. Nem csak anyagi értelemben – de persze úgy is. A lépéssel kastélyok, drága ingatlanok és több száz milliárd forintnyi részvénycsomag is visszakerül az államhoz. Néhánynak van esélye a túlélésre, szerényebb keretek között.
A Mol - Új Európa Alapítvány a határon túli foci mellett támogat olyan szervezeteket is, amik vagy nem szorulnak rá annyira a pénzre, vagy nem illenek az alapítvány támogatási portfóliójába.
És Schmidt Mária ajánlására egy másik képzőművészeti projektbe is belevágnának, ami másik 20-25 milliárdba kerülne.
A MOL és a magyar állam közös alapítványáról derült ki a 444-hez eljutott dokumentumok alapján, hogy bőkezűen támogatja a külhoni fociakadémiákat. Például a Mészáros Lőrinc által felkarolt eszékit is.