„Az ellenőrzések meg fognak történni” – Iránba akarnak menni az atomenergia-ügynökség emberei

Az ENSZ atomenergia-ügynökségének vezetője szerint Iránnak el kell fogadnia a nemzetközi ellenőrök visszatérését a nukleáris létesítményeibe, hiába próbálják ezt egyes vezetők utólag relativizálni. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója Japánban arról beszélt: az Egyesült Államok és Irán között a múlt héten létrejött előzetes megállapodás egyértelműen rögzíti, hogy a nukleáris anyagokkal és létesítményekkel kapcsolatos tevékenységeket az IAEA felügyelete mellett kell végrehajtani – számolt be róla a BBC.

„Az ellenőrzések meg fognak történni” – mondta Grossi, hozzátéve, már dolgoznak a részleteken, vagyis azon, hogy mikor, milyen eljárásrend szerint és pontosan mely helyszíneken jelenhetnek meg a szakembereik.

A kérdés az elmúlt napokban komoly vitát váltott ki Washington és Teherán között. J. D. Vance amerikai alelnök hétfőn még arról beszélt, hogy Irán beleegyezett az IAEA-ellenőrök visszatérésébe. Másnap az iráni külügyminisztérium már azt közölte, hogy erről nem született részletes megállapodás, és nem tervezik, hogy hozzáférést adjanak a nukleáris létesítményekhez, amelyeket a tavalyi amerikai légicsapások értek.

Donald Trump erre reagálva azt mondta, Irán „teljes mértékben beleegyezett” az ellenőrzésekbe, az iráni cáfolatokat pedig hamis állításoknak nevezte.

Grossi szerint politikai kommunikációs csata zajlik a nyilvánosság előtt. „Van, aki azt mondja, hogy igen, más azt, hogy nem” – fogalmazott. Szerinte azonban a vita lényegében eldőlt, mert a két ország vezetői által aláírt megállapodásban egyértelműen szerepel az IAEA felügyeleti szerepe.

A háttérben a 14 pontos amerikai–iráni egyetértési nyilatkozat áll, amelyben a felek vállalták, hogy 60 napon belül megpróbálnak végleges nukleáris megállapodást kötni. A dokumentum szerint rendezni kell az Irán által felhalmozott dúsított urán sorsát is. A szöveg minimumkövetelményként írja elő, hogy a magas dúsítású uránt helyben kell hígítani, mégpedig az IAEA ellenőrzése mellett.

A kérdés különösen érzékeny, mert az ENSZ szakemberei jelenleg nem tudják pontosan, mi történt Irán nukleáris készleteivel a háború után. Bár az ellenőrök ebben a hónapban meglátogathatták a bushehri atomerőművet, továbbra sem kaptak hozzáférést azokhoz a kulcsfontosságú létesítményekhez, amelyeket az amerikai és izraeli támadások értek.

Az IAEA szerint emiatt nem lehet megállapítani, mekkora Irán dúsítotturán-készlete, hol tárolják azt, és hogy Teherán valóban leállította-e a dúsítást. A készlet jelentős részét feltehetően az iszfaháni nukleáris komplexum föld alatti alagútjaiban őrzik.

A háború előtt az IAEA becslése szerint Irán 440 kilogramm 60 százalékos tisztaságúra dúsított uránnal rendelkezett. Ez még nem fegyverminőségű anyag, de további dúsítással elméletileg tíz atombomba előállításához is elegendő lehetne.