Minden reggel, mielőtt nekiindulna kézbesíteni a levelek, csomagok és nyugdíjak sokaságát, Hanna golyóálló mellényt húz a ruhája fölé és bekapcsolja táskájában a dróndetektort. Csak ezután lép ki a herszoni utcákra, ahol mostanra a levelek kihordása egyet jelent a frontszolgálat mértékű veszéllyel.
A város legveszélyesebb, közvetlenül a folyópart mellett fekvő kerületébe tart, aminek a túlpartján már az orosz állások húzódnak. Innen eresztik a város fölé naponta százasával a csapásmérő drónokat, amik megkülönböztetés nélkül támadják a civileket és a katonákat egyaránt, illetve szórják a lakosság lábai elé az aknát. S ha mindez nem volna elég, rakéta-sorozatlövőkkel és tüzérségi ágyúkkal is lövik a várost.
Ezen a napon javarészt nyugdíjat visz ki az elhagyott, bombázott kerületekbe, „ügyfelei” jórészt idős nagymamák, akiket úgy ismer, mint a tenyerét. Ő az utolsó kapocs az ottmaradottak és a társadalom között, ezért sok minden mást is kivisz, amit kérnek tőle.
„Ételt viszek nekik, ha rendeltek, illetve hozzáadok ezt-azt amiről tudom, hogy még kellhet nekik.”
Nem süketnek való munka: a veszély egyszerre érkezhet az égből és a földről is – bárhol rejtőzhetnek lepisztokok, azaz negyedtenyérnyi, zöld taposóaknák, és repülhet el orosz drón fölötte a város felé tartva, amit tanácsos hamarabb meghallania, mint ahogyan az észrevenné őt.
„Elsősorban a fülünkre támaszkodunk. Ha még messze jár, maradhatsz az utcán. De ha közelebb, akkor el kell kezdeni gondolkodni, hová bújsz el.” Ennek ellenére még soha nem utasított vissza egyetlen útvonalat sem: „Ha valahol erősebben lőnek, akkor megváltoztatom a kihordás sorrendjét” – mondja.
A járdát figyelve és az eget fülelve indul a belvárosi postától a vörös zónába, majd felszáll egy sárga marsrutkára, ami arra tart. Jó jel, erős tüzelés alatt nem szoktak.
A sofőr mellett az elmaradhatatlan dróndetektor, mögötte golyóálló mellény: a helyi tömegközlekedés gerincét képező járgányokat az oroszok rendszeresen kilövik, vérfagyasztó pusztítást végezve a papírvékony falú, ősöreg kocsiban ülő babuskák között.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia), Delfi (Észtország), Delfi (Lettország), Delfi (Litvánia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.