Az ukrán legfelsőbb bíróság két bíró különvéleményével elutasította pénteken Petro Porosenko volt államfő keresetét az utóda, Volodimir Zelenszkij elnök által vele szemben 2025 elején elrendelt szankciók feloldására, írja az MTI. Az eljárás másfél évig tartott, az ítélet teljes szövegét öt napon belül teszik közzé.

Az ítéletben Oleszja Radisevszka bíró úgy fogalmazott: „Elutasítjuk Petro Olekszijovics Porosenko közigazgatási keresetét Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij ukrán elnökkel, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanáccsal (RNBO), Ukrajna kormányával, valamint a gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági minisztériummal szemben, amely az elnöki rendelet részbeni jogellenességének megállapítására és annak hatályon kívül helyezésére irányult”.

Porosenko ügyvédje, Ilja Novikov közölte, hogy a védelem fellebbezni fog a döntés ellen, mert szerinte a határozat jogellenességéhez „a legcsekélyebb kétség sem fér”. Az ügyvéd arról is beszélt, hogy információi szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) két munkatársai, Eduard Rugyuk és Volodimir Szolodzsuk megpróbáltak kapcsolatba lépni a bírákkal. „A vezetésükhöz, az SZBU-t ténylegesen irányító Ihor Pokladhoz fordulunk azzal a követeléssel, hogy vizsgálja ki e személyek tevékenységét” – mondta Novikov.

Porosenko kevésbé fogalmazott ködösen, kijelentette: szerint az SZBU munkatársai megzsarolták a bírákat annak érdekében, hogy a számukra kedvező döntés szülessen. A volt elnök már a szankciók elrendelésekor sem volt visszafogott, akkor azt mondta, hogy az intézkedés provokáció, a szervezet „alkotmányellenes, politikailag motivált döntést” hozott, amikor „teljesen törvénytelen szankciókat” vezetett be, és arról is beszélt, hogy „a megrendelő, végrehajtó és aláíró egy: személyesen Zelenszkij”.

Zelenszkij 2025. február 13-án hagyta jóvá az RNBO határozatát, amely szankciókat vezetett be többek mellett Porosenko mint az Európai Szolidaritás párt parlamenti képviselőjével szemben. Akkor az elnök azt mondta újságíróknak, hogy a szankciókat olyanokra vetették ki, akik „a 2014-ben kezdődött háború alatt pénzt mostak, és hrivnyák milliárdjait vonták ki az ország gazdaságából”. A büntetőintézkedésekről azt mondta, azok nem jelentik az érintettek bebörtönzését, hanem azoknak a pénzeknek a felhasználását korlátozzák, amelyekhez jogellenesen jutottak hozzá.