Feljelentést tett a Transparency International 281 milliárd forintnyi állami befektetés miatt
Számos vakfoltot tárt fel a Transparency International (TI) Magyarország elemzése a Baross Gábor Tőkeprogram háttérdokumentumainak vizsgálata során. A program két legutóbbi szakaszában a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az MFB Invest mintegy 388 milliárd forintnyi tőke befektetését vállalta 11 tőkealapban. Ebből a TI Magyarország öt magántőkealap döntéselőkészítő dokumentumait vizsgálta meg. A háttéranyagok a titkolt társbefektetők kilétét is felfedik. Az eredmény: rendszerszintű hiányosságok a kockázatkezelésben, kétes megalapozottságú piaci tesztek, fel nem tárt összeférhetetlenségek – és 281 milliárd forintnyi állami forrás, amelynek sorsa évekig nyomon követhetetlen marad. Az ügyben a TI Magyarország feljelentést tesz és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményez.
Közleményükben azt írják, hogy a 2023-ban életre hívott, 600 milliárd forint keretösszegű Baross Gábor Tőkeprogram három pillére közül az első – ingatlan- és értékpapíralapok – nyílt pályáztatás keretében valósult meg. A másik kettőnél, a Zöld Alapok Tőkeprogramnál és a Ráemelési, vagy más néven Gazdaságélénkítés pillérnél azonban nem volt nyilvános pályáztatás, és több esetben a kedvezményezett alapkezelők neve, sőt a befektetés összege sem jelent meg az állami szervezetek, a programot koordináló Nemzeti Tőkeholding és a befektetéseket előkészítő és megvalósító, MFB Zrt. és MFB Invest kommunikációjában.
A befektetésekbe az állami fél privát hátterű társbefektetőt is bevont, akinek a kiléte eddig nem volt ismert. A szervezet a 11 tőkealap közül öt magántőkealap – az Andezit Magántőkealap, a Trustify Impact I. Magántőkealap, a CLM Future Magántőkealap, az MBH (korábbi nevein Equilor II., majd MKB) Magántőkealap, és a XANGA RED Magántőkealap – esetében végzett részletes, dokumentumalapú kockázatelemzést. Ez az öt magántőkealap önmagában 281 milliárd forintnyi állami kötelezettségvállalást testesít meg.
A szervezet szerint a vizsgált dokumentumok mind az öt magántőkealapnál ugyanazt a mintázatot mutatják: magánkézben lévő alapkezelő és ismeretlen hátterű társbefektető jelenik meg, jellemzően 70 százalékos állami tulajdoni hányad mellett, ám ezzel arányban nem álló, mindössze 20-50 százalékos szavazati joggal; az állam tehát a legtöbb esetben többségi tulajdonosként is kisebbségbe szorul. Ehhez társul a kockázatkezelési funkció szisztematikus hiánya: a törvény által megkövetelt, a befektetési döntéshozataltól elkülönült, érdemi kockázatfeltárás egyik vizsgált magántőkealapnál sem volt dokumentumokkal alátámasztható. Egy esetben, a Xanga RED Magántőkealapnál az előterjesztés szövege szó szerint megegyezik a kockázatkezelői véleménnyel, de ennél is szemléletesebb hiányosságok jellemzik az MBH Magántőkealap esetét: az ezen magántőkealap által felvásárolt egyik céltársaság, az Aqua Lorenzo Kft. már a befektetés előtt is több milliárdos veszteséget termelt, az állami tőke mégis a háromszorosára nőtt a magántőkealapban a program során.
A Transparency International azt írja, hogy az állami támogatás tilalmának való megfelelést igazoló úgynevezett MEIP-tesztek – amelyeknek azt kellene alátámasztaniuk, hogy egy piaci szereplő is hasonló feltételekkel fektetett volna be –, több esetben kritika nélkül vették át a kérelmezők saját, optimista pénzügyi terveit. Az MBH Magántőkealapnál például a korábbi befektetések 4,3, az újak 15,65 százalékos elvárt hozammal szerepelnek, a különbség indoklás nélkül marad.
A dokumentumok alapján a privát hátterű társbefektetők is azonosíthatóvá váltak: ezek nyomán mind az öt magántőkealapnál feltárható valamilyen tulajdonosi összefonódás az alapkezelő és a társbefektető, illetve a céltársaságok között. A rendelkezésre álló dokumentumok arra utalnak, hogy az összefonódást nem kezelte összeférhetetlenségi kockázatként az állami befektető, noha az átfedések kihathatnak a céltársaságok kiválasztására és a magántőkealapok értékelésére is. Az összefonódásokra azt a példát hozták, hogy a CLM Future Magántőkealap esetében az alapkezelő és társbefektető azonos érdekkör volt: a létrehozáskor Jellinek Dániel, az alapkezelő változását követően pedig a svájci székhelyű Largus Holding AG tulajdonában volt. Az MBH Magántőkealap társbefektetője mögött Mészáros Lőrinc érdekeltségei azonosíthatók, miközben a korábbi miniszterelnök gyerekkori barátjának érdekeltségei eladóként és társbefektetőként is megjelennek a magántőkealap által befektetésben részesített céltáraságokban.
A Trustify Impact I. Magántőkealap alapkezelője és tárbefektetője mögött szintén azonos személy áll: a Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter érdekköréhez kötött szereplő, Fenyvesi Péter. Az Andezit Magántőkealap alapkezelője pedig Tiborcz István tulajdoni körébe tartozik, miközben a társbefektető az Alteo Nyrt., melyben az alapkezelő egy másik magántőkealapja, a Főnix Magántőkealap rendelkezik érdekeltséggel. A Xanga RED Magántőkealap esetében az alapkezelő (Herdon-csoport) és a társbefektető (XID Zrt.) közötti összefonódást az előterjesztés rögzíti, kizáró feltételként nem kezeli.
A Transparency International álláspontja szerint a feltárt mintázatok együttesen megalapozzák a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját, tekintettel arra, hogy az állami vagyon kezelésével megbízott MFB és MFB Invest a gondos vagyonkezelés kötelezettségeit megszegve okozhatott vagyoni hátrányt – amelynek pontos mértéke a hosszú, többnyire tizenöt éves futamidők miatt jellemzően csak az alapok zárásakor lesz megállapítható.