A köztársasági elnöki posztról, az eddigi politikai alkuk után nyitott tiszta lapról, az erről szóló egyeztetések és közös döntés fontosságáról, illetve a kölcsönös tiszteletről mondott beszédet Magyar Péter a parlamentben napirend előtti nyitó hozzászólásában, de konkrétumok nélkül, így Polgár Judit nevét sem mondta ki, mint ahogy azt sem említette, hogy mikor és hogyan nevezik majd meg hivatalosan a jelöltjüket.

Magyar az 1848-as áprilisi törvényektől és 1956-tól indult, miszerint az eltérő világnézetű magyarok ugyanazt az egyszerű igazságot mondták ki: az ország sorsáról magyar embereknek kell dönteniük. Majd jött a rendszerváltás, ami után széleskörű egyetértés vitte az országot a NATO-ba és Unióba.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a hazáért folytatott munka nem jelenti azt, hogy mindenki ugyanazon a véleményen van, és nincsenek viták.

„Ma ismét ilyen történelmi pillanatban vagyunk. Egy hosszú, dicstelen korszak lezárult, rajtunk múlik, milyen országot építünk”, mondta.

A beszédben ekkor egy hat pontos felsorolás következett arról, hogy mik a „magyar érdek feltételei”.

1. Működő, független, tisztességes állam

Olyan ügyészségre, bíróságra, Alkotmánybíróságra, Számvevőszékre, hatóságokra és köztársasági elnöki intézményre van szükség, amelyek a polgárok érdekeit védik. „Amíg mi vezetjük az országot, a jog feladata a közösség védelme, hatalom korlátozása, alapvető jogok biztosítása, elszámoltathatóság kiépítése lesz.”

2. Erős, tisztességes gazdaság

Az ország minden beruházást szívesen fogad, amely munkahelyeket teremt, a környezetet védi. Olyan gazdaságra van szükség, ami támogatja a családi vállalkozásoka. Erről szólnak a már benyújtott adóügyi javaslatok, mondta Magyar. Megszüntetjük a bizalmi vagyonkezelők adóelkerülését, duplájára emeljük a levegőterhelési díjakat, kényszerítjük a gyárakat, hogy betartsák a szabályokat, eltöröljük a szelektíven büntető adóztatási gyakorlatot, sorolta.

Ennél a pontnál beszélt arról is, hogy Szijjártó Péter éppen annál a BYD-nél talált munkát, amelynek beruházásait közpénz-százmilliárdokkal, diplomáciai támogatással, állami infrastruktúrával segítette. Magyar azt ígérte, megvizsgálják Szijjártó összes tárgyalását, döntését, vállalását, az engedélyek történetét, ami a BYD-hez kapcsolódik.

3. Tudás

Magyar az általuk bevezetendő iskolakezdési támogatást fényezte egy kicsit, amely szerinte azt próbálja elérni, hogy a gyerekek és családok egyenlő esélyekkel induljanak. „Többre van szükség, kármentésre, gyógyításra, de nem lehet vita, hogy a gyerekek jövője a legfontosabb közös ügyünk.”

4. Biztonságos, emberhez való méltó élet.

Gyorsan elsorolt alpontok következtek ezen a főponton belül: javítani kell az egészségügyet, gyermekvédelmet, idősellátást, lakhatást, közlekedést, közigazgatást stb. stb., és erős önkormányzatok kellenek.

5. A nemzet biztonsága

Honvédelmi képesség, szövetségek fontosak, illetve hogy a határon túliak ne szolgálhassanak kampányeszközként.

6. Nemzeti egység

Ennek lényege a kölcsönös tisztelet, a másik magyar ember méltóságának elismerése, elfogadása, tiszteletben tartása. Más pártok választói is ennek a hazának a polgárai, a nemzeti egységhez mindenkinek önmérsékletre van szüksége, mondta.

Kérem a kormánypárti és képviselőket, hogy a köztársasági elnöki intézmény függetlenségét, gyermekeink biztonságát, a közvagyon védelmét, oktatás jövőjét tekintsük olyan ügyeknek, amelyeknek a pártpolitika alárendelendő,

mondta, hozzátéve, ebben sokat kell tanulnunk, „nekem is”.

Magyar szerint történelmi időket élünk. „Vitatkozzunk, örüljünk a párbeszédnek, ez érték, a magyarok harcolták ki, és hazánk történelmi pillanatai azt mutatják, erre képesek vagyunk”, mondta.

Államfői poszt: tiszta lap

Magyar azt mondta, két hét híján 36 évvel ezelőtt, 1990. augusztus 3-án választották köztársasági elnökké Göncz Árpádot, és ma már kevesen emlékeznek, de ez az MDF-SZDSZ paktumnak volt része, amely a kormány és ellenzék együttműködésének kétharmados sarokpontjait fektette le.

A kormányfő szerint 36 év alatt 7 elnöke volt az országnak, valamennyien pártpolitikai paktumok, politikai döntések részeként kerültek a posztjukra, ami az elfogadottságukra is kihatott.

Célunk, hogy ősszel elkezdjük Magyarország új, közös alkotmányának megalkotását mindenki bevonásával, addig átmeneti elnököt választ az országgyűlés a törvényi keretek között, de nem az elmúlt 36 évben megszokott módon, mondta.

„Megkaptuk a lehetőséget, hogy most először pártokon felülálló, megosztottságon túlmutató jelöltet találjunk és válasszunk.”

Magyar azt mondta, döntsünk együtt, mert a jelölés alapját a társadalmi bizalom adja. Ő őszintén fordul mindenki felé, mondják el, kit és milyen értékek alapján tartanak alkalmasnak a posztra. Ebben a hatalmas, közös tanulási folyamatban lesznek nézeteltéréseink, ez természetes, nem lesz olyan jelölt, ami mindenkinek megfelel, ez is természetes, mondta.

Fel sem fogjuk, micsoda érték, hogy beszélhetünk dolgokról, tette hozzá. Minden ilyen párbeszéd, vita hatalmas érték. Három hónapja legtöbben el sem tudtuk képzelni, hogy ilyen dilemmáink lesznek. Becsüljük meg a dilemmákat, kihívásokat, feladatokat, mondta.

Ne váljunk ítélőszékké, zsűrivé akkor sem, amikor a köztársasági elnökjelöltekről beszélünk.

Magyar szerint történelmi esélyt kaptak a választóktól, hogy hogyan gondolkodunk a mindenkori köztársasági elnökről. „Tiszta lappal, tabula rasaval indulunk, nem kötnek alkuk, paktumok, szokások. A köztársasági elnöki intézmény is felszabadul. Akkor döntünk jól, ha olyan jelöltet választunk, aki egész ország elnöke akar lenni, és az is lesz. Ha nem így lenne, nem lennénk különbek a régi gárda különböző színű tagjaitól.”

A kormányfő azt mondta, tiszta lappal indulunk, az államfőnek nem kell politikusnak lennie, nem kell jogásznak sem lennie, Göncz államfősége sem a jogi diplomája miatt volt emlékezetes, hanem a műfordítói zsenije és embersége miatt.

Szerinte akik azt mondják, politikusnak, jogásznak, közgazdásznak kell lennie az elnöknek, azok nem értik, miért jött létre a Tisza, és miről szólt az április 12-i rendszerváltás, amikor egy nép azt mondta, elég volt. „Hosszú éveken át hazánkat hivatásos politikusok, kiváló jogászok vezették, akik ismerték a törvényeket, alkotmány útvesztőit, és mégis, vagy pontosan ezért a saját érdekeik szolgálatába állították az államot és a jogot.”

Magyar szerint mindegy, hogy nő vagy férfi, mindegy a végzettsége, milyen családból származik, vidéki vagy budapesti, milyen szakmában teljesedett ki, a lényeg, hogy feltétel nélkül szeresse hazánkat. Olyasvalaki kell, aki szereti ezt a hazát, ismeri örömeit, erejét, sebeit, aki érti a kimondott szó súlyát, képes higgadtan mérlegelni, meghallgatja a véleményeket, tudja, hogy minden döntésének következménye van. Aki ellen tud állni a hatalom nyomásának.

„A lehetőség azonban nem bizonyosság. A következő napokban azon dolgozom, hogy a lehetőség bizonyossá váljon. Ez közös felelősségünk, a Tisza frakciójának, ellenzéki frakciónak is, a nyilvánosságnak közösen kell megtalálnia és átugrania saját árnyékát. Ebben kérem minden magyar ember és az itt ülők együttműködését”

Bujdosó bemondta A nevet, Toroczkai Polgár állampolgárságát vizsgálná

Magyar Péter napirend előtti felszólalására az ellenzéki frakciók reagáltak először, a sort a tiszás Bujdosó Andrea zárta, aki a végén bemondta, a frakció hosszan egyeztetett, és egyhangúlag Polgár Juditot tartják a legalkalmasabb államfőjelöltnek. Döntést a következő ülésen hoznak.

Az ellenzék is végig Polgár Juditról beszélt.

A Mi hazánkos Toroczkai László kezdte a sort, aki hosszan bírálta Magyart, amiért szombaton széleskörű társadalmi egyeztetést ígért az új elnökről, majd vasárnap este bejelentette, hogy Polgár Juditot kéri fel. A széleskörű társadalmi egyeztetést ő „nem vette észre”, szerinte Magyar magában döntötte el a kérdést. Polgár Judit sakkteljesítményére mindenki büszke lehet, de még nem bizonyította, hogy alkalmas a posztra. Toroczkai azt hozta fel, hogy Polgár nem szólalt fel az összmagyarság ügyeivel kapcsolatban, ahogy az elmúlt 16 évvel kapcsolatban sem mondott semmit.

Toroczkai szerint „azt is tisztázni kell, hogy van-e más állampolgársága a magyaron kívül”.

A Mi Hazánk elnöke szerint a Tiszának egyszerűbb Polgárról beszélni, mint arról, hogy nem tartják be az ígéreteket, Magyar pedig „szürreálissá” tette az „abszolút filmszínházat”.

Rétvári: Nováknak állva tapsolt

A KDNP-s Rétvári Bence azzal nyitott, hogy Magyar Péter állva tapsolt Novák Katalin beiktatásánál, a harmadik sorból. El is mondta, hogy ezt a 444 egyik képén látta. Novák a Fidesz egyik alelnöke volt korábban, a szemére hányta, hogy a pártkötődés korábban nem zavarta.

Szerinte Magyart így még soha nem hallották magyarázkodni a házban, „ki sem merte mondani Polgár Judit nevét”. Rétvári szerint azért, mert ez megosztja a tábort. Ő is felhozta, hogy Magyar széleskörű társadalmi egyeztetést ígért, majd 22 óra múlva kiírta, hogy felkéri Polgár Juditot, és több helyen még a sajátjaikat is letiltották a kommenteléstől.

Utána beszélt arról is, hogy az EU-ban példa nélküli, ahogy eltávolították Sulyok Tamást, és történelmi felelősségük van azoknak, akik ezt megtették, úgy, hogy Sulyok nem követett el jogsértést. Magyaron számon kérte azt is, hogy miközben a kölcsönös tiszteletről beszél, addig trógerezi, tolvajozza és agyhalottazza az ellenzéki képviselőket. A végére még elmondta, mennyi mindent tett az Orbán-kormány, és hogy mennyire rosszak a Tisza adóintézkedései, amelyek szerinte a multiknak kedveznek.

A Fidesz nem jelöl új elnököt és nem is szavaz

A Fidesz leendő frakcióvezetője, Bóka János Magyar felszólalását úgy értékelte, hogy a jelek szerint Polgár Judit bejelentése nem úgy sikerült, ahogy tervezte, „a kétségbeesett mentőakció sikerétől függ, hogy eldobják-e Polgárt, mint annyi más embert a hatalom felé vezető úton”.

Bóka ezután arról beszélt, hogy már semmi sem ugyanaz, mint volt: „nem tiszta lappal, hanem Tisza lappal indulunk, nagyon más” a helyzet, az alaptörvény módosítás után minden megváltozott.

Ezután hosszan idézte Sulyok Tamás szombati nyilatkozatait a demokrácia és a jogállam megszűnéséről, majd nyílt hatalmi önkényt emlegetett, és arról beszélt, a Tisza nem tartja be az ígéreteit. Bejelentette, hogy az alaptörvény módosítása miatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak majd normakontrollt kérve.

Bóka szerint bárki is legyen a következő köztársasági elnök, illegitim lesz, mert az előzőt jogellenesen és erőszakosan mozdították el a pozíciójából. A politikai erőszaktevés és lincselés szavakat is használta. Szerinte bárkit állít a Tisza – például Polgár Juditot -, annak az életműve, élete, személyisége esik áldozatul a „politikai machinációnak”.

A jelölésben és a választásan a Fidesz nem vesz részt, „a politikai színjátékhoz nem asszisztálnak”.

A kör végén Bujdosó Andrea hosszan beszélt arról, mennyire volt alkalmatlan köztársasági elnöknek Sulyok Tamás, az emberek nemet mondtak a zsarnokságra és a zsákmányrendszerre, ami nem csak a gazdaságnál, hanem minden területen érvényesült.

Majd a felszólalása végén azt mondta, történelmi esélyt kaptak a NER lebontására, és arra, hogy egy jobb országot építsenek. „Az a feladat, hogy olyan köztársasági elnököt válasszunk, aki az új alkotmány elfogadásáig bírja az emberek bizalmát, képes kifejezni a nemzet egységét, és az államszervezet demokratikus működése felett őrködjön.”

Bujdosó szerint az elnöknek három tulajdonságra van szüksége: „méltóság, integritás és empátia”, és ebből egy sem bukkant fel a Sándor-palotában.

Bujdosó szerint a Tisza frakció hosszan egyeztetett a választásról, és egyhangúlag úgy látja, Polgár mindezekkel bír, elhivatott személy, aki képes kifejezni a nemzet egységét. „A frakció egyhangúlag úgy látja, Polgár Judit a legalkalmasabb jelölt.” Az ügyben a következő ülésen döntenek.