A tiszás rendszerváltás alapvető döntéseit ítéli meg hétfőn az Alkotmánybíróság

POLITIKA
Horváth Attila, Czine Ágnes, Márki Zoltán, Handó Tünde, Szabó Marcel (elsõ sor b-j), Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Miklós és Schanda Balázs (hátsó sor b-j) alkotmánybírók a páholyban az Alkotmánybíróság új tagjairól tartott titkos szavazáson az Országgyûlés plenáris ülésén 2025. május 20-án.
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

Három kulcsfontosságú témát tárgyal hétfői teljes ülésén az Alkotmánybíróság. Mind a három a tizenhetedik alkotmánymódosítás valamelyik rendelkezéséhez kapcsolódik, azok alkotmányosságát vizsgálja.

Az egyik ilyen téma a köztársasági elnöki megbízatás megszűnéséről szóló pont megsemmisítése, amit ellenzéki parlamenti képviselők indítványoztak. Sulyok Tamást ezen módosítás alapján távolították el a pozíciójából.

A másik tárgyalandó felvetés a módosítás azon részeit érinti, amelyek 12 évben korlátozták a parlamenti képviselők mandátumának maximális hosszát, illetve hetven évben maximálták az alkotmánybírák életkorát. Mindkét rendelkezés visszamenőleges hatállyal lépett életbe, vagyis a mostani parlament és Alkotmánybíróság aktív tagjaira is vonatkozott. Az utólagos normakontrollt kérő képviselők éppen ezt sérelmezik. A 12 éves korlátozás miatt nem lehet Orbán Viktor többé még képviselő sem.

A harmadik megtámadott törvényhely szintén az alkotmánybírói korhatárt szabályozza. A fideszesek azt tartják alkotmányellenesnek, hogy a módosítás szerint annak az alkotmánybírónak, aki a módosítás hatályba lépése előtt töltötte be a hetvenedik életévét, a hatálybalépést követő második hónap első napján szűnik meg a megbízatása. Míg annak, aki a hatálybelépés után lesz csak hetven, a születésnapján ér véget a mandátuma.