Reuters/Ipsos: Mélyponton Donald Trump népszerűségi mutatója

külföld

Eddigi mélypontjára zuhant Donald Trump támogatottsága: az amerikaiak mindössze 33 százaléka elégedett az elnök munkájával, miközben 64 százalék elégedetlen vele – derül ki a Reuters és az Ipsos hétfőn lezárult közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint az iráni háború elhúzódásától és az annak nyomán megugró benzináraktól tartó választók egyre kevésbé bíznak Trump politikájában.

Trump támogatottsága a hónap elején még 35 százalékon állt, erről zuhant további két százalékpontot. A 33 százalékos támogatottság megegyezik az első ciklusa idején, 2017 decemberében mért legalacsonyabb értékkel.

Trump 2025-ben úgy tért vissza a Fehér Házba, hogy az amerikaiak valamivel kevesebb mint fele támogatta elnöki tevékenységét. Népszerűsége azonban idén jelentősen visszaesett, miután az Egyesült Államok Izraellel együtt megtámadta Iránt. A konfliktus következményei az amerikai gazdaságban is egyre látványosabbak. A harcok és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság a világ olajkereskedelmének mintegy ötödét érintette, ami az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett. A drágulás közvetlenül terheli az amerikai háztartásokat, és politikai problémát jelent a republikánusoknak is, akik a novemberi félidős választásokon szeretnék megőrizni kongresszusi többségüket.

Fotó: WIN MCNAMEE/Getty Images via AFP

Trump kampányában egyszerre ígérte az infláció megfékezését és azt, hogy az Egyesült Államokat távol tartja az elhúzódó háborúktól. Az iráni konfliktus kezdetén még azt mondta, hogy a harcok néhány héten belül véget érhetnek, Irán azonban a vártnál ellenállóbbnak bizonyult és továbbra is megbénítja a Hormuzi-szoroson keresztül zajló olajkereskedelmet.

A Reuters/Ipsos felmérése szerint az amerikaiak túlnyomó többsége már nem hisz a gyors lezárásban. A megkérdezettek 80 százaléka arra számít, hogy az Egyesült Államok iráni szerepvállalása hosszabb ideig tart majd. Ebben szokatlanul nagy az egyetértés a két politikai tábor között: a demokraták 87, a republikánusok 71 százaléka számít elhúzódó konfliktusra. Mindössze 16 százalék gondolja úgy, hogy a háború néhány héten belül véget érhet.

Trump közben igyekszik politikailag megindokolni a háború gazdasági következményeit is. Egy pénteki, New York állambeli kampányrendezvényen arról beszélt, hogy szerinte megéri valamivel többet fizetni a benzinért, ha ez az ára annak, hogy Irán ne juthasson atomfegyverhez. Az elnök a konfliktus kezdete óta felváltva fenyegetett további katonai eszkalációval, illetve állította azt, hogy közel van a békemegállapodás. A közvéleményt azonban egyelőre egyik érvelés sem győzte meg: a felmérés szerint mindössze minden ötödik amerikai gondolja úgy, hogy megérte vállalni a háborút. Még a republikánus választóknak is csak körülbelül a fele ért egyet ezzel.

A republikánusok helyzetét tovább nehezíti, hogy gazdasági kérdésekben is elvesztették korábbi előnyüket. A Reuters/Ipsos augusztusi kutatásai szerint nagyjából egy évtized óta először többen bíznak a demokratákban a gazdaság irányítását illetően. A legfrissebb felmérésben a választók 38 százaléka mondta azt, hogy a demokraták kezelnék jobban a gazdaságot, míg 35 százalék a republikánusokat tartotta alkalmasabbnak erre. A megélhetési költségek kezelésében szintén a demokraták állnak jobban.

Trump egyik legerősebb politikai témája, a bevándorlás is veszített korábbi erejéből. A republikánusok ugyan továbbra is enyhe előnyben vannak: a regisztrált választók 40 százaléka szerint ők rendelkeznek jobb bevándorláspolitikával, míg 38 százalék a demokratákat választaná. A két százalékpontos különbség azonban Trump jelenlegi ciklusának legkisebb republikánus előnye. 2025 januárjában még 26 százalékpont volt a különbség.

A Reuters/Ipsos online közvélemény-kutatásában 1166 amerikai felnőtt vett részt. A felmérés hibahatára három százalékpont.