„A közbeszerzési eljárást természetesen nem én bonyolítottam. Az NRÜ-től kaptuk a meghívást az ajánlattételre” – írta ki a közösségi oldalára szerda este Besnyő Dániel. A vitatott körülmények között tető alá hozott augusztus 20-ai budapesti show-t rendező Hardrock Kft. első embere közölte, az idei augusztus 20-ai rendezvényen már tavaly óta gondolkodott, mivel a korábbi évek tapasztalatai alapján végre meg akarta valósítani a szakmai elképzeléseket, amelyeken 2019 óta dolgozott.
Kifejtette: annak érdekében, hogy átlássa a valós költségeket, információkat kért a Lounge Eventtől arról, hogy a korábbi években kik és hogyan árazták a szolgáltatásokat. „Addigra már az egész szakmának nyilvánvaló volt, hogy a Lounge nem fog állami rendezvényt megvalósítani, és az is, hogy a nemzeti ünnep is megrendezésre kerül, ahogy minden évben” – magyarázta.
Besnyő szerint a Lounge-nál van egy csapat olyan szakember, akik specifikus tudással és tapasztalattal rendelkeznek. Ezzel a 13 szakemberrel magánszemélyként szerződtek a projekt megvalósítási időszakára, a sikeres pályázatot követően, „hogy ez a tudás a rendezvény létrehozását segítse”.
A cége nem tiszás cég, tette hozzá, „kormányoktól és pártoktól függetlenül működik több mint 20 éve, több, mint 500 sikeres projekten vagyunk túl”. Besnyő víziója állítása szerint az volt, hogy az augusztus 20-ai rendezvénysorozatot szakmailag megújítsák, és mindezt felelős gazdálkodás mellett tegyék.
„Az eredményeinkért, a munkánkért, a szakmai döntéseinkért és a gazdálkodásunkért a felelősséget vállalom” – közölte, hozzátéve: „Várom a vizsgálat eredményét, mert meggyőződésem, hogy a tények egyértelmű tisztázása véget vet az engem és a cégemet ért alaptalan vádaknak és támadásoknak. A szükséges jogi lépések előkészítését megkezdtem.”
Besnyő Dániel az egyik legismertebb magyar fényművész. 2017-ben vette át a 22 éve létező, rendezvénytechnikával, vizuális művészettel foglalkozó cég ügyvezetését, amelynek 51 százalékos tulajdonosa is. A Hardrock és Besnyő nevét sokan az Inota Fesztivál, a Fénydóm projekt, esetleg a Secret Mapping Experiment vagy a Több Technót a Parlamentbe! kapcsán ismerik, de ő festette meg a Parlament épületét az új Országgyűlés május 9-ei alakuló ülése utáni Kossuth téri bulin is.
A Fidesz-frakció állításával ellentétben a Hardrock nem a „Tisza házi rendezvényszervező cége”: Besnyő és a vállalkozás már az Orbán-kormányok idején is részt vett több nagyszabású állami rendezvény látványelemeinek megvalósításában, a Visual Europe vagy a Lounge alvállalkozójaként. 2019-ben ők alakították át a Hősök terét és a Műcsarnokot épületmappinggel, 2021-ben ők végezték az 1956-os forradalom évfordulóján a Külgazdasági és Külügyminisztérium épületének fényfestését.
Az idei Szent István-napi ünnepségen kollégájával, Kálmán Mátyással együtt felelt a kreatív és művészeti koncepcióért. Kálmán dolgozott a régi Indexnek, majd a 24.hu videós újságírója volt, emellett dokumentumfilm-rendező; 2022-ben a független újságírók és civil szervezeti munkatársak között volt, akiket az izraeli Black Cube privát hírszerző cég megtévesztő módszerekkel próbált kompromittáló kijelentésekre rávenni. Az ünnepség kreatív koncepcióját Besnyő és Kálmán egy Belügyminisztériumban tartott augusztus 12-ei sajtótájékoztatón is ismertette.
Az ügyre rálátó források és a G7 birtokába jutott levelezés alapján a portál írta meg először, hogy bár az új kormány több mint 13 milliárd forinttal olcsóbban szervezi az augusztus 20-ai rendezvényeket, az új szervező kiválasztása mégis több szempontból problémás lehetett.
Miután a Balásy Gyula-féle Lounge-csoporttal kötött 17,5 milliárd forintos szerződéseket felmondták, a munkát a Hardrock Kft. kapta meg nettó 3,1 milliárd forintos ajánlattal.
A G7 információi szerint a későbbi nyertes jóval a tender hivatalos kiírása előtt készülhetett a feladatra.
A lap birtokába került levelezés szerint a Hardrock vezetője, Besnyő Dániel június 21-én – több mint két héttel a július 7-ei kiírás előtt – információkat kapott a Lounge-tól a rendezvény költségvetéséről, alvállalkozóiról, technikai részleteiről. Az egyeztetések ráadásul korábban kezdődtek: június 16-án Zelcsényi Miklós, a Tisza korábbi rendezvényigazgatója Radnai Márk kormánybiztos kérésére hivatkozva kért adatokat a Lounge-tól. Ekkor a cég még szerződésben állt az állammal, az NRÜ ugyanis csak június 23-án bontotta fel vele a megállapodást. Vagyis az új munka előkészítése azelőtt megindult, hogy a korábbi szerződést hivatalosan felmondták volna.
A közbeszerzés is úgy alakult, hogy valódi verseny nem volt. Időhiány miatt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítottak, amelyre három, az állam által kiválasztott céget hívtak meg. A másik két vállalkozás azt mondta a G7-nek, hogy csak július 7-én értesült a tenderről, és a rendkívül rövid határidő miatt nem adott ajánlatot. Így egyedül a Hardrock pályázott – az a cég, amelynek vezetője ekkor már hetek óta hozzáfért a korábbi szervezőtől származó információkhoz.
Ezért a G7 arra a következtetésre jutott, hogy a tender leginkább egy „falból kiírt közbeszerzésnek” vagy „kamuközbeszerzésnek” tűnik, a gyakorlat pedig nem nagyon szakad el az előző 16 év urambátyámozásától.
A gazdasági portál cikke után a Fidesz-frakció közleményben jelezte, hogy a Közbeszerzési Hatósághoz fordul, mivel „minden jel szerint irányított volt a Szent István-napi rendezvénysorozat közbeszerzése”. A Mi Hazánk Mozgalom augusztus 26-án versenykorlátozás, hivatali visszaélés és befolyással üzérkedés gyanújával feljelentést tett. Vona Gábor, a Második Reform Párt elnöke közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséghez, hogy megismerje a közbeszerzési eljárás részleteit.
Az ügyben a megújult Kossuth Rádió hétfő reggeli műsorában Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke is megszólalt. Azt mondta, szakmai szemmel nézve lehetetlen lett volna másfél-két hónap alatt ennyi pénzből és ilyen minőségben megszervezni az augusztus 20-ai rendezvénysorozatot. Ahhoz, hogy ez sikerült, „nagyon sok ember összefogása kellett” – mondta Radnai, aki a párton belül a rendezvényekért is felelt.
Benyó Rita kérdésére, ami a kamunak tűnő közbeszerzésre vonatkozott, Radnai azt mondta: „Az elmúlt húsz évben a rendezvénypiacot teljesen leuralták. Ha valamit kell csinálni, nagyon nehéz kikerülni azokat a szereplőket. Az, hogy itt is rendszerváltás legyen, nem úgy működik, hogy eltörlöm az eddigi cégeket meg az embereket, és akkor nulláról építek fel valamit” – mondta a Felkelők című műsorban. Hozzátette, az október 23-ai ünnepség lebonyolításában már csak „szimpla állampolgárként” vesz részt.
Radnai érintettségéről szerda reggel Hadházy Ákos volt független országgyűlési képviselő újabb részleteket osztott meg a Facebookon. Azt írta, hozzá is eljutott az idei „tűzijátékmutyiról” szóló teljes levelezés (ezeket képernyőmentésként a poszthoz csatolta), amikből kiderül, hogy
„Radnai Márk gyakorlatilag az összes levélen címzettként szerepelt, tehát mindenről tudott”.
Szerinte a feltárt ügy jóval több annál, hogy az időhiány miatt „kicsit lazábban vették a szabályokat”. Úgy látja, a meghívásos közbeszerzést törvénytelenül, a versenyt korlátozva manipulálhatták, ráadásul a levelezés alapján ebben kulcsszerepe volt Zelcsényi Miklósnak, aki korábban a Tisza rendezvényeit szervezte. A kormány reakcióit mellébeszélésnek tartja, és azt sem fogadja el érvként, hogy a rövid határidő miatt nem lehetett máshogy eljárni: szerinte vagy el kellett volna halasztani az ünnepséget, vagy ugyanabban az időben több céget is megkeresni.
Hadházy posztjára Radnai Márk szerdán külön bejegyzésben reagált. Azt írta, 2024-től 2026. május 9-ig valóban ő felelt a Tisza rendezvényeinek szervezéséért, a kormányalakítás után azonban nem foglalkozott állami rendezvényekkel. Állítása szerint az augusztus 20-ai ünnepség előkészítésében csak a kreatív koncepció kialakításában segített, a közbeszerzésben és a szervezésben nem vett részt. A nyilvánosságra került levelezésekben ugyan szerepel a címe a másolatot kapók között, de ezeket az e-maileket nem olvasta, a tartalmukról csak a sajtóból értesült.
Magyar szerint az ötletet a paksi atomerőmű védelmére érkezett vállalati felajánlások adták. Hagyományt is teremtene belőle.
A korábbi független képviselő úgy látja, hogy „sajnos az eddigi reakciók inkább az Orbán kormány reflexeit idézik”, és ha a kormány továbbra sem foglalkozik az üggyel, feljelentést fog tenni.
A döntést az érintett vállalkozások működésével kapcsolatban az elmúlt időszakban ismertté vált negatív körülmények, valamint a szerződések teljesíthetőségével összefüggésben felmerült súlyos kockázatok indokolták.
„A Kossuth Rádió újra mindenkié” – szól az új szignál. A témák és a közreműködők csak azoknak lehetnek ismeretlenek, akik eddig kizárólag a Fidesz médiájából tájékozódtak. Belehallgattunk a történelmi rádiócsatorna újraindulásának első órájába.