Több milliós fizetést kaptak, de éttermi költéseket, útikönyveket, sőt még balatoni kompozást is hivatali VIP-bankkártyával fizettek ki a megszűnt Szuverenitásvédelmi Hivatal egykori vezetői – írja közleményében a Kormányzati Kommunikáció, hozzátéve, hogy a kormány az indokolatlan közpénzköltésekkel kapcsolatban megteszi a szükséges lépéseket.

A közlemény szerint éveken át több millió forintos fizetést és százezres nagyságrendű juttatást kaptak a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) vezető munkatársai, ezen felül azonban a hivatali VIP-bankkártyáról további megkérdőjelezhető költéseket is közpénzzel fizettek ki. Mint írják, az elszámolások több esetben is hiányosan érkeztek be, a vezető munkatársak pedig szabadságuk alatt, magáncélú költések esetén is fizettek a hivatali bankkártyájukkal.

A kormány által a nyár folyamán megszüntetett SZH jelentős állami forrásokat emésztett fel: 2025-ben mintegy 120 munkatárssal és 6,2 milliárd forintos éves költségvetéssel működött, teljes egészében központi költségvetési támogatásból.

A 2024-ben nyilvánosságra hozott adatok szerint Lánczi Tamás bruttó havi illetménye akkor 5 483 520 forint volt, emellé kapott évi 500 ezer forintnyi ruhapénzt, évi 411 885 forintnyi SZÉP-kártya-juttatást, valamint az állami vezetőknek járó Skoda Superb gépkocsit hivatali és magánhasználatra. A két elnökhelyettes bruttó fizetése 3 701 376 forint volt havonta, emellé nekik is járt évi 450 ezer forintnyi ruhapénz, és több százezer forintnyi éves SZÉP-kártya-juttatás.

Ezen felül azonban az elnök és két elnökhelyettese rendelkezett egy-egy úgynevezett hivatali VIP-bankkártyával is, amiről további közpénzköltéseket is elszámolhattak. A Miniszterelnökség adatai alapján 2024 májusa és 2026 áprilisa között Lánczi Tamás, a megszüntetett hivatal elnöke, valamint két helyettese összesen 183 alkalommal, 5,76 millió forint értékben használta a VIP-kártyát.

A költések túlnyomó része éttermi számla volt. Bár a szabályzat előírja, hogy minden elszámoláson fel kell tüntetni, hány vendég volt, hol és mi volt a találkozó célja, ezeket az adatokat egyetlen esetben sem találta meg a Miniszterelnökség.

Lánczi Tamás elnök 111 VIP-kártyás tranzakcióval valamivel több mint 3 millió forintot költött a hivatali bankkártyáról. Az első évben átlagosan hetente kétszer járt étterembe: egy év alatt 32 alkalommal ült be ugyanabba a japán étterembe, jellemzően 20 ezer forint körüli számlával. A szabadsága alatt 12 alkalommal használta a hivatali bankkártyát.

Az egyik elnökhelyettes másfél év alatt 1,5 millió forintot költött, ebből vásárolt olaszországi útikönyveket is, 77 ezer forintért. A másik helyettes 862 ezer forintnyi közpénzt költött a hivatali bankkártyáról, az egyik számla alapján például 49 500 forintot fizetett ki egy pohár limonádéért. Emellett 110 ezer forintért vendégelt meg több embert egy balatoni helyszínen – hogy kiket, arról nem tudni. A fentieken túl jutott a közpénzből magáncélú kompozásra is.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt a kormány hivatalba lépése után egyik első lépéseként számolta fel. Az érdemi közjogi feladat nélkül, széles és nehezen ellenőrizhető jogosítványokkal működtetett intézmény létrehozása ugyanis pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált.

Ahogy a kormányzati kommunikáció is írja közleményében, a hivatal munkatársai a szuverenitás védelmére hivatkozva újságírókat, civil szervezeteket, közéleti szereplőket és politikai ellenfeleket vizsgálhattak úgy, hogy az érintetteknek nem biztosítottak valódi jogorvoslati lehetőséget. Az SZH egyetlen feladata az állampolgárok, a sajtó munkatársainak, illetve civil szervezeteknek, ellenzéki pártoknak a megfélemlítése volt, áltudományos tevékenységével pedig koholt összeesküvés-elméleteket terjesztett.

Az aggályos tevékenységen kívül azonban a hivatal közpénzszivattyúként is működött: alig két és fél év alatt összesen 3 milliárd 670 millió forintot költöttek kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra. A Szuverenitásvédelmi Hivatal kommunikációs költései miatt a Miniszterelnökség hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést.

A közleményt azzal zárják, hogy a hivatali VIP-bankkártyák esetében is világossá kell tenni: közpénzt nem lehet felelőtlenül, átláthatatlanul, magáncélra költeni. A kormány az indokolatlan közpénzköltésekkel kapcsolatban megteszi a szükséges lépéseket.