• A novemberi félidős választás Donald Trump második elnöki ciklusának első nagy tesztje lesz: a republikánusok képviselőházi többsége néhány billegő körzeten múlhat, miközben az elnök támogatottsága mélyponton van.
• A kampány egyik központi témája a megélhetés lehet, az inflációtól és az energiaáraktól a vámokon át az iráni háború költségeiig.
• Trump közben egyszerre a republikánusok legfontosabb mozgósító ereje és egyik legnagyobb kockázata. Nélküle nehéz aktivizálni a párt törzsszavazóit, de több billegő körzetben éppen az árthat a jelölteknek, ha a választás túlságosan az elnökről szól.

Az Egyesült Államokban szeptember első hétfője, vagyis a Labor Day hagyományosan a választási kampányok valódi kezdetét jelenti. Idén azonban nem egyszerűen a november 3-i félidős választási hajrá indul el, hanem Donald Trump második elnökségének első nagy országos próbatétele.

Trump neve ugyan nem lesz rajta a szavazólapon, de szinte minden fontos kampánytéma hozzá vezet vissza: az infláció és a megélhetési költségek, az iráni háború, a vámok, a bevándorlás, illetve az, hogy a republikánus jelöltek mennyire tudnak egyszerre építeni az elnök táborára és közben távolságot is tartani tőle.

Ahogy azt a Guardian is kiemelte, az előrejelzések nem biztatók a republikánusok számára. A közelmúlt közvélemény-kutatásai szerint a képviselőházi és szenátusi helyekért induló demokrata jelöltek több fontos versenyben vagy vezetnek, vagy szorosan követik ellenfeleiket, a legfontosabb választási előrejelző intézetek pedig több kulcskörzetben is a demokraták javára módosították várakozásaikat. A történelmi tapasztalat sem a republikánusoknak kedvez: a félidős választásokon rendszerint veszít mandátumokat a Fehér Házat birtokló párt, Trump támogatottsága pedig rekordközeli mélyponton van.

„Az ellenzéki párt szavazói általában csalódottak, sőt dühösek amiatt, ami az előző két évben történt, és alig várják, hogy kifejezhessék ellenérzésüket és elégedetlenségüket. 2026 sem lesz kivétel”

– mondta a Guardiannak Bill Galston, a Brookings Institution vezető kutatója.

A félidős választás valójában több, egymástól különálló politikai versenyből áll. Egyrészt újraválasztják a Képviselőház mind a 435 tagját, másrészt döntenek a százfős Szenátus nagyjából harmadáról, továbbá 36 államban kormányzót is választanak. A Képviselőházban jelenleg mindössze négy (218-214) mandátumos republikánus többség van, vagyis már kevés körzet átfordulása is elég lehet ahhoz, hogy a demokraták átvegyék az alsóházat. A Reuters szerint erre a dolgok jelenlegi állása szerint van esély. A Szenátus megszerzése azonban jóval nehezebb lenne: a Financial Times számítása szerint ehhez legalább három olyan államban kellene mandátumot szerezniük, ahol Trump két éve győzött, több helyen kétszámjegyű előnnyel.

A választás egyik legfontosabb kérdése így az lesz, hogy Trump képes-e annyira mozgósítani a republikánus tábort, hogy ellensúlyozza azt a hátrányt, amit saját népszerűtlensége okozhat a billegő körzetekben induló párttársainak.

Trump népszerűtlensége húzza lefelé a republikánusokat

A félidős választásokat hagyományosan úgy is szokták értelmezni, mint a hivatalban lévő elnök első két évéről szóló népszavazást. Ez most különösen rossz hír lehet a republikánusoknak. A Reuters által idézett legfrissebb Reuters/Ipsos-felmérésben Trump támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt – mindössze 33 százalékra –, a választók jelentős része ugyanis elégedetlen az iráni háborúval és a gazdaság állapotával. Ráadásul, ahogy a Reuters is írta, 1938 óta mindössze két olyan félidős választás volt, amin az aktuális elnök pártja nem veszített képviselőházi mandátumokat.

„Trump retorikája választási szempontból a demokratáknak kedvez, és mozgósítja a szavazóikat, miközben a republikánusokat nem motiválja ugyanilyen mértékben” – fogalmazott Aaron Hitefield, a Mississippi State University politológusa a Guardiannek.

„Ez önmagában nem új jelenség: egy elnök pártjánál mindig látunk felfutást az elnökválasztás évében, majd visszaesést a félidős választáson, de Trump esetében ez a hatás különösen erős.”

Emellett a demokraták nagyobb lelkesedést mutatnak a választáson való részvétel iránt, mint a republikánusok. Az Economist/YouGov augusztus utolsó heteiben készült felmérése szerint a demokrata szavazók lelkesedése hat százalékponttal magasabb volt a republikánusokénál, és a nyár korábbi részéhez képest is nőtt.

„Szerintem egyszerűen az az általános érzés alakult ki, hogy az elnök nem arra az ügyre összpontosít, ami a választókat a leginkább foglalkoztatja, vagyis a megélhetési költségekre”

– mondta a Reutersnek Jessica Taylor, a Cook Political Report szenátusi elemzője. „Ha valaki a félidős választáson ki akarja fejezni elégedetlenségét az elnökkel, ezt csak úgy teheti meg, hogy az elnök pártja ellen szavaz.” Trump már az első elnöksége alatt megtapasztalhatta ennek következményeit: 2018-ban a demokraták negyven képviselőházi mandátumot vettek el a republikánusoktól.