Megalakult a koszovói parlament

külföld

Megalakultnak nyilvánította a koszovói parlament új összetételét vasárnap Albulena Haxhiu házelnök, annak ellenére, hogy a második legnagyobb parlamenti erő, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) képviselői nem vettek részt az ülésen, és a párt számára fenntartott alelnöki tisztség betöltetlen maradt – írja az MTI.

Fotó: ERKIN KECI/Anadolu via AFP

A parlament vasárnap folytatta a hetek óta húzódó alakuló ülését. A 120 tagú törvényhozás ülésén 82 képviselő vett részt, a képviselők pedig Kujtim Shalát, az LDK politikusát 75 szavazattal választották parlamenti alelnökké. A szerb közösség számára fenntartott alelnöki posztra először a Szerb Lista több jelöltjéről is szavaztak, végül Tanja Vujovicot 62 szavazattal választották meg alelnöknek. A nem szerb kisebbségi közösségek képviseletében Emilia Rexhepit választották alelnökké.

A PDK képviselői nem vettek részt az ülésen. A párt közölte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul az alakuló ülés lebonyolítása és az alkotmányos határidők túllépése miatt, és a testület döntéséig nem vesz részt a parlament ülésein. A PDK egyúttal ideiglenesen visszavonta Vlora Citaku alelnökjelöltségét. Albulena Haxhiu közölte, hogy a PDK-t többször felszólították arra, hogy vegyen részt az ülésen és tegyen javaslatot az alelnöki tisztségre, ám képviselői nem jelentek meg. A házelnök szerint egyetlen parlamenti csoport sem tarthatja fel a törvényhozás megalakulását, ezért a többi alelnök megválasztását követően befejezettnek nyilvánította az alakuló ülést.

A PDK szerint viszont az alakuló ülés folytatása már önmagában alkotmányossági kérdéseket vet fel, mivel a parlament megalakítására rendelkezésre álló határidő augusztus 7-én lejárt. A párt szakértői ezért az egész eljárást az alkotmánybíróság elé terjesztik. A politikai patthelyzet ezúttal a parlamenti alelnökök megválasztása körül alakult ki.

A törvényhozás elnökének és az öt alelnök közül négynek a megválasztását követően a következő jelentős politikai feladat az új kormány felállása, majd az államfő megválasztása lesz. Amennyiben az alkotmánybíróság a PDK javára dönt, vagy nem sikerül megválasztani a köztársasági elnököt, ismét előrehozott választást kell tartani. Az ismételt voksolás kevesebb mint két év alatt már a negyedik választás lenne a balkáni államban.

Legutóbb június 7-én azért kellett előrehozott parlamenti választást tartani Koszovóban, mert a korábbi törvényhozásnak nem sikerült határidőre megválasztania az új köztársasági elnököt. Ezután augusztusban sem sikerült megállapodni a köztársasági elnökről, és ekkor történt, hogy tojással dobálták meg a miniszterelnököt.

Kapcsolódó cikkek