Magyarország 16 milliárd helyett csak 5,4 milliárd euró védelmi hitelt vesz fel
A korábban tervezett 16 milliárd euró helyett végül 5,4 milliárd euró kedvezményes hitelt venne fel Magyarország az Európai Unió SAFE védelmi finanszírozási programjából – írja a HVG az Európai Bizottság tájékoztatása alapján. A magyar kormány már jelezte Brüsszelnek a végleges összeget, a módosított tervet várhatóan hamarosan benyújtja.
A SAFE (Security Action for Europe) keretében az EU összesen 150 milliárd eurónyi kedvezményes hitelt biztosít a tagállamoknak védelmi beruházásokra. Magyarország eredetileg 16 milliárd euróra jelentkezett, de végül ennek alig több mint harmadát venné fel.
Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, a tagállamok maguk dönthetik el, hogy a számukra rendelkezésre álló hitelkeretből mennyit vesznek igénybe. Vagyis nem Brüsszel csökkentette a Magyarországnak jutó összeget.
Az EUrologus több forrásból úgy értesült, a magyar hatóságok már közölték a Bizottsággal az 5,4 milliárd eurós végleges hiteligényt. Jelenleg a hozzá kapcsolódó módosított tervről egyeztetnek, amelyet a Bizottság szerint rövidesen hivatalosan is benyújthatnak.
Magyarország nincs egyedül a visszalépéssel: más tagállamok sem kérik a korábban számukra elkülönített teljes összeget. A megmaradó pénzekre ezért az Európai Bizottság még idén új pályázati kört tervez. Erre azért is van szükség, mert a fel nem használt összegeket 2026-ban újra meg kell hirdetni, különben elveszhetnek.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter az elmúlt napokban arról beszélt, a SAFE-hitelről a magyar gazdaság teherbíró képességét figyelembe véve kell dönteni, mivel visszafizetendő forrásról van szó. Szerinte a pénzből már megkötött honvédelmi szerződéseket is ki lehetne váltani, illetve előre lehetne hozni későbbre tervezett beruházásokat, köztük közlekedési és kiberbiztonsági fejlesztéseket.
A Honvédelmi Minisztérium később külön is hangsúlyozta, a miniszter nem arról beszélt, hogy Magyarország egyáltalán nem venne fel SAFE-hitelt. A most közölt 5,4 milliárd eurós összeg alapján a kormány élne a lehetőséggel, csak kisebb mértékben, mint eredetileg tervezte.